Apasági vizsgálat

A DNS-tesztek elterjedésével és fokozatos árcsökkenésével napjainkra lehetővé vált a valódi szülők személyének gyakorlatilag 100 százalékos biztonságú megállapítása.

Amíg az anya személye legtöbbször vizsgálat nélkül is biztos, addig az apa kiléte lehet bizonytalan, azonban a gyermek és a feltételezett apa vizsgálatával a rokonság egyértelműen megállapítható, illetve kizárható. Mivel minden ember tulajdonságai a saját DNS-ében vannak kódolva, és mindannyian a genetikai állományunk felét édesanyánktól, másik felét pedig édesapánktól örököljük, így kézenfekvővé vált ennek a tesztnek az alkalmazása számos – főleg jogi – területen.

A tesztet leggyakrabban apasági per, hagyatéki eljárás, öröklés, örökbefogadás, gyámeljárás, névváltoztatás, családegyesítés, gyermek családi jogállásának rendezése érdekében szokták megrendelni.

Mit kell tudni a mintavételről?

A mintavételt a felek (az összes érintett fél) együttes megjelenése esetén végzik el rendszerint. A mintavétel 4-5 ml-nyi vénás vér vételét, vagy 3 db szájnyálkahártya-törlet vételét jelenti. Minderről jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a felek adatait, személyi igazolványaik számait, a gyermekeknél pedig vagy a születési anyakönyvi kivonataik számait vagy a TAJ-számokat. A mintavételi jegyzőkönyvet minden cselekvőképes félnek alá kell írnia.

A vélelmezett apa és a kiskorú gyermek vizsgálatát az anya mintavétele nélkül rendszerint csak abban az esetben végzik el, ha az anya elhunyt. Ebben az esetben a halotti anyakönyvi kivonat bemutatása is szükséges.

Hivatalból történő eljárás esetén a szakértői véleményt a kirendelő hatóságnak küldik meg. Magánfelkérések esetén a szakértői vélemény egy hiteles példányát a vizsgálatban részt vett cselekvőképes személyek mindegyike megkapja.

Már a gyermek születése előtt is végezhető apasági vizsgálat

Ilyenkor a gyermek genetikai mintáját az anyai vérből nyerik, és a betöltött 9. terhességi héttől végezhető el az apasági vizsgálat. Ennek a vizsgálatnak a neve NIPP-teszt. A vizsgálat során a méhlepényen átjutó, az anya vérében keringő szabad magzati DNS elemzése történik, amit aztán a feltételezett apa DNS-mintázatával hasonlítanak össze. Ez a vizsgálat teljesen veszélytelen mind a magzat, mind az anya számára. A teszthez egy vérminta szükséges a várandós anyától, és szájnyálkahártya-törlet a feltételezett apától.

Az anyai vérből végzett születés előtti apasági vizsgálattal megállapítható, hogy a mintát adó férfi-e a magzat apja. Ritkán előfordulhat, hogy az anyai vérmintában nincs elegendő magzati DNS, ilyenkor a vizsgálat ismételhető.

Ikerterhességben azonban nem végezhető el ez a teszt. A már megszületett gyermek esetén végzett vizsgálat azonban jóval olcsóbb, mint a születés előtti vizsgálat. Szülés után közvetlenül, illetve bármely életkorban el lehet végezni a vizsgálatot.

Az apasági vizsgálat menete

Származásmegállapítási vizsgálatok

A DNS-profil alvadásgátolt vérből, nyálkahártyakenetből, hajmintából, abortumból, különböző szövetekből (hám, csont, izom stb.), valamint archivált szövettani blokkból is meghatározható.

A személyi mintavételkor a mintaadónak igazolnia kell személyazonosságát, melyet a mintavevő ellenőrizni köteles. Elhunyt személy esetén a mintavevő igazolása szükséges. A mintavételről mintavételi jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a mintát adó és a mintát vevő személynek is alá kell írnia.

A mintát adó nemcsak a saját mintavételét igazolja, hanem az ellenérdekű fél jegyzőkönyvének aláírásával annak mintavételét is, ezért származásmegállapítási ügyekben lehetőség szerint az összes érintett személy mintavételét egymás jelenlétében kell elvégezni.

A levett mintát, illetve annak maradékát a laboratóriumnak legalább 5 évig meg kell őriznie. A laboratórium maga választhatja ki, hogy melyik mintavételi eljárást alkalmazza, aszerint, hogy számára melyik a legjobb és a legalkalmazhatóbb. A mintákat olyan módon kell tárolni, hogy illetéktelen személy azokhoz ne férhessen hozzá.

Vérminta esetén a vizsgálathoz elegendő 3-4 ml alvadásgátolt vér, melynek levétele steril tűvel történik. Vérvételkor fontos arról tudni, hogy a mintavétel előtti 3 hónapon belül nem kezelték-e a vizsgálandó személyt emberi eredetű vérrel vagy vérkészítményekkel.

Ha a minta szájnyálkahártya-törletből származik, akkor a mintaadó a mintaadást megelőzően fél órán át nem étkezhet, mintaadás előtt pedig öblítenie kell.

Személyenként legalább két minta vétele szükséges, amelyek közül az egyik kerül felhasználásra.

Hajminta esetén egy személytől legalább 10 db hajhagymás, kitépett hajszálat szükséges venni, amelyeket az egyén nevével és azonosítójával ellátott borítékban kell tárolni.

Hogyan értékelik ki a tesztet?

Az apasági vizsgálatban a gyermek genetikai információjának felét párosítják az anya genetikai állományával. Mivel ennek a genetikai állománynak a másik fele a biológiai apától jön, a gyermek DNS-mintázatát a gyanított apáéval összevetve megállapítható, hogy ő-e a gyermek biológiai apja.

Az apasági index (PI) megadja, hogy az egyező DNS-szakaszt (allélt) hordozó gyanított apa milyen eséllyel valódi, biológiai apja a gyermeknek. Az emberi népességben minden egyes DNS-szakasznak (allélnak) a gyakorisága változik az allél hosszától függően. Az allélhosszak gyakorisága rasszonként változik, ezért fontos tudni, milyen rasszhoz tartozik a gyanított apa.

Az úgynevezett kaukázusi (fehér), fekete, spanyol és ázsiai rasszokból van rendelkezésre álló adatbázis. Ha a rassz nem tisztázott, az összes rassz közül a legalacsonyabb PI-t használják; ez a biztonságos megközelítés. Az allél gyakoriságát az adja, hány embernek van az adatbázisban olyan allélja, osztva az adatbázisban szereplő emberek számával. Ezt a gyakoriságot használják a PI számításánál. Kevert rasszú (félvér) emberek esetén a két szülői rassz adatbázisát használják egyidejűleg.

A vizsgálat eredménye

Az apasági vizsgálat pontossága, azaz az apaság megerősítési vagy kizárási valószínűsége az esetek döntő többségében meghaladja a 99.99 százalékot. De mit is jelent ez az eredmény? Tudományos értelemben a DNS-vizsgálat eredménye egy valószínűségi érték, mely 99% fölött megerősíti, hogy a biológiai rokonság fennáll. A DNS-vizsgálat eredménye pedig 100%-osan kimutatja, ha egy rokonsági kapcsolat nem áll fenn, ezt kizárásnak hívják.

Az eredmény általában 10 munkanap alatt készül el, de lehetőség van a vizsgálat gyorsított elvégzésére is, ilyenkor ez 5 munkanapra korlátozódhat.

Az eredmény írott formában készül el, amely tartalmazza a mérési eredményeket és a mindenki számára teljesen érthető, egyértelmű szöveges következtetést is. Az eredmény egyértelműen leírja azokat a mért DNS-jellemzőket, melyek az adott egyént azonosítják. Az eredményhez adott szöveges leírás mindenki számára teljesen érthető formában értelmezi a kapott eredményeket.

Apasági vizsgálat a jogi eljárásokban

Az eredmény bármilyen jogi eljárásban történő felhasználásának feltétele, hogy a mintavétel megfelelően ellenőrzött és dokumentált körülmények között történjék, azaz a mintákat adó személyek azonossága igazolható legyen. Ezt úgynevezett jegyzőkönyvezett mintavétellel szokták biztosítani.

Polgári peres ügyekben az igazságügyi laboratóriumok feladata a vitatott apasági ügyek tisztázása, vagyis a perben szereplő férfi apaságának bizonyítása vagy kizárása. Az esetek egy részében az úgynevezett klasszikus módszerekkel (vércsoport, HLA) az apaságot sem kizárni, sem egyértelműen bizonyítani nem lehet. A nemzetközi szakértői gyakorlatban a klasszikus genetikai vizsgálatok helyett ma már kizárólag csak DNS-vizsgálatot végeznek, ez jellemző mostmár Magyarországon is.

DNS-vizsgálat bűnügyekben

Büntetőügyekben a bűncselekményekkel kapcsolatba hozható úgynevezett biológiai nyomok (pl.: vér, nyál, ondó, haj, csont stb.) alapján történik az elkövető vagy áldozat azonosítása. A bűnügyek nagy részében az azonosítandó nyomok, melyek megmaradtak, elég kevés adatot tartalmaznak és megrongálódnak, ezért azonosításuk általában kizárólag DNS-meghatározással lehetséges.

Büntetőügyekben a személyi minták biztosítása a DNS-vizsgálatot elrendelő hatóság feladata, azaz a nyomozó hatóságé, az ügyészségé vagy a bíróságé.

A bűnjelekből történő mintavételt, amit a bűnjelszemlén tartanak, biológiai nyomkutatás keretében végzik. Bűnjelszemlét csak szakértő vagy erre kiképzett szakértőjelölt vezethet. A bűnjelszemléről jegyzőkönyvet kell készíteni.

Tovább Apa csak egy van!? Az apasági vizsgálat pszichés oldala

Szerző: WEBBeteg - Simon Béla
Lektorálta: Dr. Barcsai Tímea, jogász
Aktualizálta: Dr. Szabó Zsuzsanna
Felhasznált irodalom: Tájékoztató apasági vizsgálatokról (PTE - ÁOK)