Tüdőrák: dohányzás, gének vagy mindkettő?

Három egymástól független kutatócsoport állapította meg, hogy a 15-ös kromoszóma tartalmazza a tüdőrákhoz kapcsolódó géneket. A három kutatócsoport azonban teljesen különböző következtetésre jutott azzal kapcsolatban, hogyan alakítják ki a gének a tüdőrákra való hajlamot.

Kettő közülük azt állítja, teljesen mindegy, hogy dohányzik-e vagy sem, a gén jelenléte növeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát. A harmadik szerint azonban a gén a dohányzás kialakulásának kockázatát növeli, és csak ennek hatására alakul ki a tüdőrákra való hajlam.

Mindhárom kutatócsoport egyetért abban, hogy a tüdőrák kialakulásáért felelős gén a 15-ös kromoszómához kapcsolódik. Azt nem tudják pontosan melyik gén vagy gének okozzák a betegséget, de abban majdnem teljesen biztosak, hogy a 15-ös kromoszómán lévő nicotinic acetilkolin receptor gének a felelősek a kialakulásáért. Mindez arra enged következtetni, hogy a nikotin, a cigaretta függőséget okozó alkotórésze is rákkeltő.

A tudósok abban is egyetértettek, hogy a veszélyes génkombináció meglehetősen gyakori: az európai lakosság mintegy fele hordoz legalább egy másolatot, melyet az egyik szülőjétől örökölt, 15 százalékuk pedig mindkét szülőtől örökölte.

Nem a dohányzás a legfőbb rizikófaktor?

A dohányzás miatt évente körülbelül 5 millióan halnak meg, de meglepő, hogy a dohányosoknak "csak" 15 százalékánál alakul ki tüdőrák (ami évente mintegy 1 millió új megbetegedést jelent). Az a tény, hogy relatíve kevés a dohányosok körében a tüdőrákos megbetegedés, arra enged következtetni, hogy létezik egyfajta örökletes tényező is.

Két kutatócsoport is úgy véli, hogy ez nem más, mint a nicotinic acetilkolin receptor gén, mely a nikotin molekulák számára mintegy kikötőként funkcionál. A gén jelenléte növeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát: akiknél megtalálható, nagyobb az esélyük a betegségre, még abban az esetben is, ha nem dohányzik az illető.

Mindenkiben megtalálható a nicotinic acetilkolin receptor gén, ám nem mindegy, hogy annak melyik variációja. Ha Ön valaha is dohányzott és rendelkezik egy vagy két génvariációval, akkor a tüdőrákra való esélye 30-80 százalékkal nő, függetlenül az elszívott cigaretta mennyiségétől.

A dohányzáson keresztül hat a gén?

A harmadik kutatócsoport azonban teljesen más következtetésre jutott. Szerintük igenis számít, hogy mennyit dohányzunk, és a gén csak ezen keresztül növeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát: minél többet dohányzik, annál nagyobb a rák esélye. Ők úgy vélik, minden egyes génvariáció 30 százalékkal növeli a rákos megbetegedés kockázatát.

A kutatást vezető Kari Stefansson nyilatkozata szerint a betegség kialakulásának genetikai és környezeti összetevői vannak, és a kimenetele ezek kölcsönhatásán múlik. Ám ha a genetikai kockázat mellé dohányzás társul, az 100 százalékkal növeli a tüdőrák kockázatát.

Génjeink nem jelentik a végzetünket

A kutatásban nem résztvevő tudósok mindenesetre nem győzik kapkodni a fejüket, és csodálkozni, hogyan juthattak teljesen különböző következtetésre a kutatócsoportok azt illetően, hogy a génvariáció direkten vagy indirekt módon hat a tüdőrákra. Természetesen még további kutatásokra van szükség az összefüggéseket illetően.

Abban az esetben azonban, ha kiderül, hogy a Stefansson-féle kutatási eredmény a helytálló (mely szerint a génvariáció nem a tüdőrák, hanem a dohányzás kialakulásának kockázatát növeli), az újabb bizonyíték lehet arra, hogy a génjeink nem jelentik a végzetünket. Ahhoz, hogy elkerülje a tüdőrák kialakulásának kockázatát, nem kell mást tennie, mint ellenállni a dohányzási késztetésnek. Ezt azonban már mindenki tudja.)

Forrás: WEBBeteg
Cs. K., fordító; Newsweek
Lektorálta: Dr. Jóna Angelika, gyermekorvos