Médiatár - Bőrbetegségek
A festékes anyajegy lehet sima felszínű, de többnyire kissé kiemelkedik és gyakori, hogy a festékes anyajegy területén piheszőrök nőnek, és ezek sokszor megerősödnek és számuk is megnő. Ez utóbbiak lehetnek nagy...
A bőr kiszáradását többnyire környezeti tényezők okozzák. A száraz bőr gyakran viszket és hámlik. A csökkent faggyútermelés, az ekcéma, az atópiás dermatitisz, kemoterápia is okozhatja a bőr szárazságát. Idős korban...
Az aknés, pattanásos, zsíros bőr kialakulásában több tényező együttesen vesz részt. Az első elváltozás, amely beindítja az akné kialakulását, a szőrtüsző fokozott hámtermelése és csökkent hámlása, mely a faggyú...
A pikkelysömör (pszoriázis) tünetei, a viaszfehér, vaskos, pikkelyes felrakódások többnyire a könyök, a térd, a hajas fejbőr, a külső nemi szervek, vagy a mell környékén jelentkeznek. A felrakódások hámlanak, de...
A pikkelysömör (pszoriázis) többnyire 10-40 éves kor között jelentkezik először. A bőr szarutermelő sejtjei burjánzásnak indulnak, ami a bőr fokozott elszarusodásához vezet. A betegség oka ma még nem...
Az ekcémának több fajtája létezik, ám mindegyik hasonló tünetekkel jellemezhető. A leggyakoribb változat az allergiás vagy atópiás ekcéma, mely eleinte többnyire viszkető, vörö és száraz kiütésekkel jár. Főleg...
Az allergiás bőrkiütést okozhatja gyógyszer, étel, mosószer, fém, napfény, rovarcsípés, stb. A kiütések színe pirosas, a bőrfelszínből enyhén kiemelkednek, általában az arcon, a törzsön, gyakran testszerte...
Ha a bőr immunrendszere érzékennyé válik az allergénekre, a sorozatos újabb behatások következtében allergiás mechanizmus révén bőrgyulladás alakul ki. Az erősen allergizáló anyagok (pl. mérges szömörce) mindössze...
A pikkelysömör (pszoriázis) a bőr szarutermelő sejtjeinek túlburjánzása, ami a bőr fokozott elszarusodásához vezet. Többnyire 20-30 éves korban jelentkezik először. A betegség oka ma még nem teljesen ismert, de...
A hámszövetek rétegződése alapján megkülönböztetünk egy- illetve többrétegű hámot, alakjuk szerint pedig lap-, köb- és hengerhámot. Működésük alapján van fedő-, mirigy-, felszívó- és érzékhám.