Médiatár

A mozgáshiány a legfontosabb népegészségügyi problémák közé tartozik a fejlett országokban. Magyarországon különösen sok megbetegedéssel hozható összefüggésbe a testmozgás hiánya, illetve általában az egészségtelen életmód és a túlsúly, elhízás.

Valószínűleg csalánkiütések alakultak ki, amennyiben a bőrön viszkető, általában nagyobb méretű, vörös duzzanatok alakultak ki, jellemzően égő érzéssel párosulva. Legtöbbször 24 órán belül eltűnnek, majd napokig más-más bőrfelületen jelennek meg, de krónikus esetben akár 6 héten túl is megmaradhatnak.

Az orvostudomány gyűjtőnéven zoonózisnak hívja azt a számtalan betegséget, amelyek állatról emberre is átterjednek, néha úgy, hogy a hordozó állaton semmilyen tünet nem jelenik meg, az emberben azonban súlyos megbetegedéssel járó fertőzés alakul ki. A betegségeket okozhatják vírusok vagy baktériumok. Ilyen betegség például az ebola, a pestis, a madárinfluenza, továbbá a koronavírus pandémia is.

A krónikus vesebetegség kialakulásában a magas vérnyomás és a cukorbetegség játszik meghatározó szerepet, a vesebetegek 40 százaléka diabéteszes.

Távoli úticélok esetén már 6 héttel az utazás előtt érdemes megkezdeni a készülődést, mivel szükség lehet védőoltások beadására, az egészségügyi dokumentáció előkészítésére, vagy a receptek felíratására és kiváltásra.

A napfénynek a 100 és 400 nanométer közé eső hullámtartománya az UV (ultraviola) sugárzás, amely a szemnek láthatatlan. Az UV-sugárzást szokás tovább bontani UV-C, UV-B és UV-A sugártartományokra.

A gyomorégés egy jellegzetes fájdalmat, égő érzést okozó panasz. Bár közvetlenül a gyomorsav idézi elő, oka leggyakrabban nem a túlzott savtermelés, ezért savcsökkentőkkel nem is kezelhető a háttérben álló ok.

Az agyhártyagyulladás ritka, de gyors lefolyású és életet veszélyeztető megbetegedés. Különböző kórokozók okozhatják, melyek az orr-garatüregen keresztül az idegek mentén jutnak el az agyhártyáig. Különösen veszélyes formája a bakteriális eredetű gennyes agyhártyagyulladás.