Médiatár - Neurológiai betegségek
A képen a velőcsőzáródási rendellenességek különböző súlyosságú formái láthatók. A velőcsőzáródási zavaroknak számító fejlődési rendellenességekről van szó, amikor a csigolyaívek záródási zavara miatt különböző...
Az Alzheimer-kór velejárója a szellemi leépülés, az agyszövet elsorvadása. Kialakulásában genetikai tényezőknek is szerepük van. A betegség megnehezíti, késői stádiumban ellehetetleníti az önellátást, a normális...
Az idegsejt vagy neuron az idegrendszer legkisebb, önállóan működő egysége. Az idegsejtet sejthártya határolja, fő tömegét pedig a sejttest teszi ki, a sejttest kocsonyás, nagy víztartalmú anyaga a sejtplama. Az...
Az agykoponyáról készült MR (mágneses rezonancia) felvételen jól elkülönül a szürke- és fehérállomány, valamint jól vizsgálhatók az agykamrák is. Lehetőség van kontrasztanyag használatával növelni a vizsgálat...
Az agydaganat elnevezés az agyban rendellenesen növő szövetszaporulatot jelenti. Előfordulnak elsődleges és másodlagos agydaganatok.
A légző mozgásokat a központi idegrendszer légzőközpontja irányítja, melyre a vér oxigén- és szén-dioxid tartalma van hatással. A légzőközpont az agyon belül a hídban és a nyúltvelőben helyezkedik el.
Az orrüreg legfelső részében található a szaglóhám, amely rengeteg érzősejtet tartalmaz. A szaglóhámban lévő idegrostok a koponyalap szaglóidegének végkészülékei. Az agyi szaglóközpont dolgozza fel a szaglóideg által...
Az agyhártya többrétegű burok, mely az agy felszínét borítja. Része a kemény agyhártya, amely a koponyacsont belső része, és az erekben gazdag, vékony kötőszöveti lemezek, a lágy agyhártyák.
Az idegrendszer központi része az agy. Az agy az agykoponyában helyezkedik el. Az agy felszínét agyhártya borítja. A lágyagyhártyalemezek és az agy között található az agyvíz (likvor). Az agyvelő szürke- és...
Az idegsejtek plazmájának rövid nyúlványai a dendritek, a hosszúk (amiből ált. csak egy van sejtenként) az axon(ok). Az axonokat körülvevő támasztósejtek alkotják a velőshüvelyt.