Depressziós családtag
Tisztelt D. úr/D. nó! Szeretném ha segítenének nekem megérteni az egyik családtagom viselkedése mögött mi áll és hogy a Krisztián (párom) vagy én, hogyan tudnánk anyósomnak (Magdinak) segíteni. Az a probléma, hogy tavaly, decemberben vesztette el több, mint 30 évnyi házasság után a férjét, és a mai napig nem tudja ezt feldolgozni. Szakemberhez egyáltalán nem akar elmenni, pláne nem pszichológushoz, mert azt gondolja bolondnak fogják őt ezért tartani. Ő üzemvezető helyettesként dolgozik egy étkeztetéssel foglalkozó cégnél, tavaly átment egy másik üzembe dolgozni, akkor költözött el a nagyobbik fiától a felesége, a kisgyerek (Achillesz, akiről már írtam Neked) sorsa is még akkor kérdéses volt, utána meg a férje halála. Aztán az én terhességem sem volt zökkenőmentes, ő segített mindenben, amikor kórházba kellett mennem. Azután történt egy nagy fordulat, miután megszültem, illetve előtte is láttam rajta, hogy úgy próbálja leplezni a fájdalmát, hogy mindenkibe beleköt, mindenkinek az életébe "bele akar szólni" és akarva-akaratlanul a környezetében élőket folyton megbántja. Például nálunk is mindig meg akarja mondani, hogy, hogyan neveljem a gyerekünket, néha elég durva megnyilvánulások kíséretében. Így én szépen, lassan az eddigi jó viszonyunkat kezdtem hanyagolni., Ami miatt lelkiismeret furdalásom is van, mert próbálnék neki meg Krisztián is próbálna neki segíteni, de így nem tudunk. Látom Krisztiánon is, hogy hiába ő a fia ő se tud rajta kiigazodni. A legfőbb bizalmasa most egyáltalán nem tudom kicsoda. Régen velem mindent megbeszélt, de, amióta nem beszélek vele túl sokat így már nem nagyon mond el semmit. Érzem rajta ha kibeszéli magából az aznap történteket meg a régi dolgokat megkönnyebbül, de, amióta itt van a kis Bea is nekünk, nem tudok vele annyiszor átmenni hozzá., Amióta meghalt a férje nem alszik szinte egy percet sem, a körzeti orvossal iratott fel magának altatót, hogy tudjon aludni, de azt sem szedi. Mindig arról beszél, hogy bárcsak meghalna. Azért szeretném mostmár a segítségedet kérni, vagy ha tudsz valakit aki tud, mert ma volt az i-re a pont, amikor Krisztián rácsapta az anyukájára a telefont, amikor elkezdett sírni és mondta neki, hogy ő ezt nem hallgatja tovább. Miután befejezte a telefonbeszélgetést elmondta nekem, hogy zavarja, hogy nem tud az anyukáján segíteni. A Magdi (anyósom) olyan ember, aki maga köré gyűjtötte az embereket, mint egy tyúkanyó és mindenki felett anyáskodott és segített akinek csak tudott és most, hogy hirtelen egyedül maradt a nagy házában nem tudja elfogadni a jelenlegi életét. Elköltözni nem akar onnan, fél évig ki se tudtuk csalni sehova, csak a munkahelyére ment meg haza. Kérem, ha tud adjon nekünk tanácsot, hogyan tudnánk neki segíteni! Tisztelettel: Burainé Szabó Hajnalka
Dr. Diószegi Judit válasza depresszió témában
Kedves Hajnalka! Lehetséges, hogy anyósánál, depresszió alakult ki. Nem kizárt esetleg valamilyen szorongásos kórkép sem. Indokolt lenne pszichiátriai vizsgálat, mivel lehetséges, hogy gyógyszeres és/vagy pszichoterápiára van szüksége. Ha az ő állapota rendeződött, de továbbra is fennállnak a családi konfliktusok, akkor családterápia javasolt.
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.