Általános rossz hangulat, boldogtalanság
Tisztelt Doktor Úr / Doktornő! 20 éves férfi vagyok és úgy érzem az életemet a céltalanság jellemzi. Sosem voltam túlságosan vidám ember, de a párkapcsolatokat leszámítva minden rendben ment az életemben, és nem éreztem, hogy különösen sikertelen lennék. A problémám körülbelül 2 éve kezdődött, amikor is felvettek egyetemre, és másik városba kerültem, az addigi barátaimtól nagyon távol. Szeptemberben megismerkedtem egy lánnyal, akibe hamar beleszerettem. Sokat beszéltünk, az interneten keresztül napi szinten tartottuk a kapcsolatot. Idővel kiderült, hogy neki más kell, és innentől minden csak súlyosbodott. Alvászavarokkal küszködtem, álmatlanságom miatt egyfolytában kimerült voltam. A vizsgáimra nem tudtam koncentrálni, így kibuktam az egyetemről. Mivel a másik férfi eltűnt, ismét reménykedni kezdtem kettőnkben. Azóta egy év telt el eredménytelenül, pedig rendszeresen tartjuk a kapcsolatot. Azóta is, szinte naponta. Szeptembertől megint egyetemista leszek, de sajnos nem érdekel semmi ezen a lányon kívül. Még nem volt senkim, de rajta kívül mást nem is akarok. Nem tudom mit csináljak, vagy minek van értelme akkor, ha nélküle kell folytatnom. Kb, egy éve dohányzom, ezt szerencsére egyre ritkábban teszem, de alkoholhoz hetente nyúlok. Néhány pohár után könnyebb elviselni, hogy ennek nincs semmi jövője. Öngyilkos nem lennék, de sokszor gondolok arra, hogy jó lenne átaludni ezeket a nehezen elviselhető időket. Valamit tennem kell! Mit tegyek?, Hogyan vethetek véget ennek a rossz hangulatnak, céltalanságnak?, Hogyan felejthetném el életem 2 legszörnyebb évét? Válaszát előre is köszönöm!
Dr. Veress Dóra válasza alkalmazkodási zavar témában
Kedves Uram! A jelenlegi enyhe vagy közepes fokú, depressziós tüneteinek hátterében egy erős önbizalomhiány áll. Az, hogy nem Önt választotta az a lány, hanem valaki mást, teljesen kibillentette a lelki egyensúlyából. Ahelyett, hogy Ön is másik lány után nézett volna, görcsösen ragaszkodott hozzá, és ez lelkileg megviselte. Ehhez még hozzájárult az új város, az új egyetem, a barátok hiánya. A bizonytalanságtól való félelme olyan erős, hogy még most is az egyetlen biztosnak tűnő pontba (a lányba) kapaszkodik és reménykedik. A panaszai akkor fognak megszűnni, ha lelkileg helyre teszi magában a történteket. Ha ez nem megy egyedül, akkor javaslom, hogy keressen fel egy pszichológust/pszichoterapeutát, aki segít megküzdeni ezzel a nehézséggel.
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.
