Fájdalomérzet megszűnése?
Tisztelt Webdoktor! Az egész dolognak van egy előzménye is, amit előbb megosztanék Önnel. Pénteken (2013.04.12) hirtelen tehergépkocsi forgalmi oktatáson lettem rosszul. Csak egyik pillanatról a másikra hányinger és olyan rossz közérzet fogott el. Fél órával később fejfájás és fáradtság tört rám, amit betulajdonítottam a rossz időnek és, hogy kicsit "felébredjek", megittam egy kávét. Fél órával később hazajöttem, gondoltam kicsit lepihenek a nyitott ablak alá, de csak egyre rosszabbul lettem. Arra lettem figyelmes, hogy a bal oldalamat, főleg az arcomat és karomat nem érzem úgy. Itt azért szerintem természetes reakció, hogy megijed az ember. Levittek ügyeletre, ahol az orvos azt állapította meg, hogy pánikrohamom volt. Igazából fogalmam sincs mitől. Az orvos szerint biztos túlterhelt vagyok, ami talán kissé igaz, de ettől nem hiszem, hogy ilyennek kellett volna lennem. Valószínűleg a testem viselte el ezt. Kaptam fél ampullányi seduxent és hazaküldött azzal, hogy ha ez ismét fellépne, akkor neurológia és pszchiátria (nem tudom pontosan, rajta volt a beutalómon, csak édesanyám kidobta, mert nekem semmi bajom, csak zizi vagyok...). A probléma az, hogy még mindig nem érzem úgy a bal felemet. Tegnap Párom kiborult, mert elvileg olyan forró vízben mosogattam, hogy ő az ujját se bírta alátenni. Bután hangzik, de beleszúrtam egy tűt a karomba, amennyire mertem, hogy azért kárt ne tegyek magamban. Nem éreztem, de ha jobb koromba már csak picit belenyomtam, nem esett jól. Az abszurd dolog az, hogy érzem, hogy hozzáérek valamihez, vagy hozzámér valami, csak fájdalom tűnt el. Vagy valami ilyesmi. Egyszerűen nehéz szavakba önteni. Ez mitől lehet? Talán ahhoz tudnám legjobban hasonlítani mikor lefagy az ember keze télen a -20 fokban. Szüleim nem visznek el orvoshoz, mert ők jobban tudják minden diplomás embernél, hogy nekem ez csak hiszti. Tudom, nekem is abszurd az egész. Amúgy semmiben nem akadályoz, de nyugtalanít. Előre is köszönöm a válaszát! Tisztelettel, Niki
Dr. Árki Ildikó válasza érzéskiesés témában
Tisztelt Kérdező! Egy 22 éves embert már nem kell, hogy a szülei vigyenek el orvoshoz, el tud menni maga is. javaslom keresse fel a háziorvost, illetve neurológiai szakrendelést.
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.