Féltékenység

Tisztelt szakértő nő/úr! 40 éves skizofrén hölgy vagyok, férjem is skizofrén. Mindketten szedjük a gyógyszereinket, kompenzált állapotban vagyunk és majdnem teljes értékű életet tudunk így élni. 4 éve vagyunk együtt. Pár hónappal ezelőtt elhelyezkedtem a kereskedelemben egy nagyáruházban. Már az első napokban előjött az a probléma, hogy kicsit furcsán néztem a többiek szemébe beszélgetéskor. Édesapám - aki már nem él, az orrát mindig a mosdókagylóba fújta, ezért sosem mertem természetesen az arcára nézni - az orrára, a szemére. Ezért előfordul néha az a kényszer, hogy félek, hogy természetellenesen nézek másokra. Ezért egy páran a munkatársaim közül azt gondolhatták, hogy tetszenek nekem. Szerintem a férfi főnökeim meg vannak róla győződve, hogy beléjük estem. Ezért egy idő után ők is és én is kényelmetlenül éreztük magunkat egymás társaságában. Az egyik férfi főnök nagyon rendes, becsületes, szimpatikus ember és mindig gondoltam arra, hogy elfogadnám őt barátomnak., De nem szexuális partnernek, csak, mint barátnak. Mindig jól éreztem magam a társaságában. Férjem ezt most megérezte és elkezdett féltékenykedni. A legrosszabb az, hogy, depresszióba esett és nem tudom őt innen kirángatni. Féltem a házasságunkat, mert nagyon szeretem a férjemet és szerelmes vagyok belé. Elmondani ezt így, hogy mi történt, nem tudom neki, mert soha többé nem bízna meg bennem. (Első házasságában az exét is azért hagyta el, mert megcsalta őt). Hagyjam ott a munkahelyemet? Mert csak ezt az egyetlen megoldást látom, hogy férjemet kirángassam a, depresszióból. Csak az a probléma, hogy megváltozott munkaképességűként nem találnék egyhamar munkát, ezt a munkát pedig imádom, nagyon jól érzem magam a munkahelyemen. Életem legjobb munkahelye és a pénz is kell., De ha minden kötél szakad, akkor megteszem ezt a lépést. Mit tanácsol? Kérem, tekintsem minket egészséges embereknek és olyan tanácsot adjon, mintha nem lennénk betegek. Válaszát előre is köszönöm!

Dr. Veress Dóra válasza féltékenység témában

Kedves Kérdező! A féltékenység mindig önbizalomhiányból ered, valószínűleg a férjének is ilyen problámája van, és ezért tulajdonít nagyobb jelentőséget egy barátságnak a kelleténél. Azzal, hogy ön munkába állt egy teljesen új világ nyílt meg ön előtt, új, érdekes emberekkel ismerkedett meg, ami fokozhatja a párjában a kisebbrendűségi érzést. Javaslom, hogy beszélgessenek többet, esetleg vigye el magával a munkahelyére, ismertesse össze az új kollégákkal és mutassa meg neki, hogy nincs mitől félnie. Ha ön őszinte vele, akkor nem lesz rossz érzése, amiatt, hogy becsapja vagy félrevezeti. Mindezek mellett önmagában is tisztáznia kell, hogy önnek mit jelent ez az új helyzet? Valóban csak barátságot érez vagy több van a dolgok mögött? Ha helyre teszi magában a dolgokat, akkor az érzései is letisztulnak és meggyőzőbben tudja képviselni a saját véleményét a párja előtt.

Itt kérdezhet