Mi Tévő legyek?

Kedves Doktornő! a következő problémám lenne: Párom 3, 5 év együtt lakás után jun. 2.án elköltözött Tőlem (menekült, mert egyik napról a másikra történt). Elő jele nem volt, még áprilisban babát szeretett volna Tőlem, amivel próbálkoztunk is.Semmi elő jelét nem vettem észre csak bejelentette, és másnap költözött. Akkor senkije nem volt szerintem. Most az Ő állítása szerint egy kialakuló kapcsolata van... Tudni kell róla, hogy minden kapcsolatából eddig így "szállt ki". Engem ez nagy mértékben megvisel, mert közös álmaink, terveink köddé váltak. Teljesen elzárkózik Tőlem"tegyem túl magam, szedjem össze magamat". De ez nem megy.Érzékeny tipusú ember vagyok., Amikor elment akkor nagyon összetörtem. Azt hittem jobb lesz, de egyre rosszabb. Az első perctől orvosi kezelés alatt állok, de nem használ semmit. Szedtem Frontint 0, 5mg 3*1 mellé Cipralex 10 majd 20mg-osat. De nem segít. Egyre mélyebbre süllyedek. Jelenleg Xanax Sr 0, 5mg 2*1 illetve Mizapin 45mg este. Ez a gyógyszer 3 hete megy. Nagyon szorongok egész nap. Nem látom értelmét az életnek, mivel miatta éltem neki adtam mindenem szívem lelkem. Sokszor megfordulnak rossz dolgok a fejemben, de mindig valami kicsi "hang"vissza tartott. Félek magamtól, a jövőmtől, és mindentől. Remegek egész nap a kezem, és a testem. A munkám is veszélybe került már emiatt a krízis miatt. Nem tudom feldolgozni, vissza szeretném kapni. De azt mondta ennek vége, mert nem azt érzi, amit kell.Ő 34 éves, és velem volt eddig a legtovább párkapcsolatban. Mi tévő legyek, mert mélyebbre süllyedek, és napközben már a Frontinhoz nyúlok. Mi lesz a vége mi a megoldás? A szüleimmel a viszony sem felhőtlen, többször kértem beszéljenek vele, de azt a választ kaptam, hogy nem. Tegyem túl rajta magam. De nem tudom! Elvesztettem a szerelmem, az életem a családot, amit Ő nyújtott nekem, a céljaimat, és lassan a munkám is.Teljesen céltalanul bolyongok, csak vagyok. Nincs mellettem senki. Nincsenek barátaim, csak Őt szeretném vissza kapni. Nem tudok róla semmit elzárkózik előlem ezért nem is keresem. Várom válaszát.

Dr. Veress Dóra válasza párkapcsolati problémák témában

Kedves Uram! A kapcsolatainkat, miként a halottakat is, meg kell "gyászolni". Ha valami véget ér, akkor az fáj, különösen, ha nem volt idő elbúcsúzni vagy megérteni, hogy mi miért történt. Valószínűleg Önben most az értetlenség mellett olyan kérdések is motoszkálnak, hogy miért nem felelt meg ennek a hölgynek, mit kellett volna másként csinálnia, de higgye el, ezeken nem szabad rágódni. A barátnője döntött a saját értékrendjének és szokásainak megfelelően. Ebben a helyzetben annyit tehet, hogy megpróbálja elfogadni a döntését és nem okolja magát a történtekért. A figyelme most teljesen be van szűkülve erre a helyzetre, így nem is gondolkodik reálisan. Ha elkezd egy kicsit megnyugodni, elkezdi ezeket az eseményeket feldolgozni, akkor rá fog jönni, hogy 30 évesen még fiatal, talál másik lányt, akivel sokkal boldogabb lehet, mint ezzel a hölggyel lett volna. Azt javaslom, hogy próbáljon túllépni ezen a lehetetlen helyzeten és a figyelmét a sérelmei helyett fordítsa a jövő felé. A felesleges energiáit és a dühét sportolással vezesse le és fokozatosan nyisson a világ felé. Vonja le a helyzet tanulságait (barátok fontossága, saját értékrendje, amihez ragaszkodik), majd kezdjen azon dolgozni, hogyan tudna ebből a helyzetből kikerülni.

Itt kérdezhet