Szerelmi bánat?
Tisztelt Doktornő/Doktorúr! Problémám kissé nehezen megragadható természetű, mint, ahogy a saját személyiségemet is leginkább úgy tudnám leírni, mintha két teljesen különböző karakter lenne összezárva. Az igazi önmagamnak a kedves, magabiztos, humoros, vidám lányt látom, ám van egy ezt szinte folyamatosan elnyomó érzésem, egyfajta szorongás, ami miatt sokszor magam alatt vagyok. Úgy érzem, nem vagyok értékes mások szemében, főleg azokéban, akikre én felnézek, hogy butának, ill. kevésbé kompetensnek tartanak. Tisztán látom, hogy nem másokért élünk, és nem az ő véleményükre kell alapozni a magunkról alkotott elképzelést, mégis mindig ez történik. Ezt én idézem elő, tudom, ha a szorongás megszűnne, ennek is vége szakadna. Jártam pszichológushoz majd 1 évig, rendben engedett el. Azt mondta virulok...az más, hogy én nem éreztem óriási fejlődést, de tudjuk, kell a marketing. Engem a dolgok meglehetősen ki tudnak zökkenteni lelkileg, még egy egyszerű nézés, vagy mondat is, nemhogy a következő dolog. Az utóbbi egy évem a főnököm csodálatáról szólt, plátói formában. Szép vagyok, de érzi, hogy görcsös, és nem mutatok magamból semmit, szóval esélytelen. Nem lát engem. Neki volt már viszonya, így még fájóbb, hogy észre sem vesz, pedig sokszor látom a szemében az érdeklődést, de mégsem. Az a problémám, hogy nem sikerül kedvem szerint alakítani az életemet, nem tudok spontán megnyilatkozni, a saját énemet adni, ennyi! Arra gondoltam, hogy el kéne mennem a cégtől, mert nekem ez megterhelő nagyon, már dühös vagyok rá, hogy rám se hederít, magamra, hogy ezt váltom ki belőle, és irtó feszült, kimerült, sértett, magányos vagyok az utóbbi időben. Próbálok túllépni az érzelmeimen, de, ami aggaszt, hogy többször eszembe jut, mi történne, ha meghalnék. Kötődnék én a munkahelyemhez, de úgy érzem, a legjobb lenne otthagyni, nem biztos, hogy túl tudok lendülni úgy a dolgokon, ha gyakrabban látom. Köszönöm előre is a segítséget, szorongás, és az utóbbi témában is! Üdvözlettel.
Dr. Veress Dóra válasza szerelmi bánat témában
Kedves Dominika! Tegyük egy kicsit tisztába a dolgokat. Nem a szorongása miatt vannak rossz gondolatai, hanem a rossz gondolatok okozzák a szorongását. A szociális helyzetben szorongó, gátlásos emberek gyakran torz szemüvegen keresztül látják a világot. A torz szemüveg ebben az esetben a saját gondolataiban rejlik. Például megpróbálja kitalálni, hogy a főnöke miért nem akar magával közelebbről megismerkedni. Pedig lehet, hogy szó sincs semmi ilyesmiről, csak a munkájával van elfoglalva, vagy elvből nem létesít kapcsolatot munkatársakkal, esetleg nem vonzák az olyan nők, mint ön. Az, hogy egy pillantásnak vagy hangsúlynak túlzott jelentőséget tulajdonít, megint csak annak a jele, hogy bele akar látni dolgokat a környezetébe, amik nincsenek ott. Ilyen körülmények között nem megoldás a munkahelének a feladása, vagy az öngyilkosság, esetleg a ragaszkodás egy plátói szerelemhez. Újra fel kellene keresnie egy pszichológust, aki kognitív viselkedésterápiával segít felismerni és átalakítani ezeket a hibás gondolatokat és "kicseréli" őket helyes, és sokkal reálisabb meglátásokra.
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.
