Iskolai gondok

Tisztelt Doktornő! Egyedül nevelem három gyermekem (10, 7, 2 évesek). Apjuk külföldön dolgozik. A nagyobbikkal lenne problémám, nagyon jó tanuló, nagyon jó eszű gyerek, segítőkész. A gond az, hogy az iskolában többször megverik a társai, visszaütni nem mer. Nehezen viseli, hogy az apja nincs itthon, nagyon apás és érzékeny lelkű. Mivel állandósultak az iskolában a verések és egyéb ilyen gondok, átiratuk egy másik iskolába. Sajnos egy idő után itt is egy nagyobb gyerek bántalmazta. Nem mer kiállni az igazáért és van egy szülő is aki leordítja a tudtom nélkül a gyereket. (ez a szülő már engem is leordított az utcán, eléggé elviselhetetlen és mivel erőszakos az iskolába is inkább neki adnak igazat) Pár nappal ezelőtt ez a szülő megráncigálta a gyereket, hogy az ő gyerekéhez ne szóljon, pedig a gyerek nem csinált semmit. Szerencsére mindent megtudok vele beszélni és ezt a történetet is két felnőtt alátámasztotta, hogy a gyerek nem csinált semmi rosszat. Most egy iskolai pszichológus akarja vizsgálni, amiért most a gyerek sír és nem akar menni, mert az iskolába majd csúfolni fogják emiatt. Bármi történik a gyerekem mellett kiállok, de nem tudok mindig ott lenni vele. Próbáltam a szülővel is, iskolával is beszélni, de már nem tudom mi lenne a jó. Leg szívesebben kivenném az iskolából és tanulna itthon nyugodtan., Hogyan tudnák neki segíteni?

Szigeti Ildikó válasza kortárs bántalmazás témában

Kedves Kérdező! Mindenek előtt javaslom, hogy mihamarabb beszéljen a gyerek osztályfőnökével, vagy az igazgatóval, és tudja meg, miért akarja megvizsgálni az iskolapszichológus a fiát. Az is fontos információ (az Ön számára), hogy a másik, a gyerekével agresszívan viselkedő gyereket is elküldik-e az iskolapszichológushoz. Ez utóbbi azért fontos, mert a pszichológus valóban tudhat segíteni, de ha csak az Ön fiát "küldik" hozzá, azzal az iskola "olajat önt a tűzre". Ebben az esetben ugyanis valóban előfordulhat, hogy a fiát megbélyegzik, kinevetik a többiek. Ha azonban mindkét gyereket "kezelésbe veszi" a szakember, azzal egyrészt sorsközösségbe kovácsolhatja őket (hiszen lesz egy közös titkuk, közös élményük), másrészt elkerülhetővé válik, hogy az Ön fia kerül a csúfolódás középpontjába. Talán azon is érdemes lenne elgondolkodni (megelőzendő a "kinevetést"), hogy az iskolán kívül keressenek egy pszichológust, és ezt a szándékot jelezzék a tanár vagy igazgató felé. Ezzel egyrészt segítséget kap a gyereke (amire valóban szüksége van a jelenlegi helyzetben), másrészt nem teszi ki annak, hogy csúfolódás tárgya legyen. A gyakori iskolaváltás csak a legvégső esetben javasolt, mivel a fia úgymond "megtanulja", hogy ha valami adott helyen nem működik, akkor nem a viselkedést, a hozzáállást, hanem a helyt kell lecserélni. Ez rossz, minta lehet a későbbiekre és gyakori munkahelyváltásokhoz, magánéleti problémákhoz is vezethet. A fia viselkedése amúgy érthető és indokolt. Minden bizonnyal most lépett abba a korba, amikor meghatározó lenne számára az apa jelenléte. Ennek hiányában nem, vagy csak nehezen tudja megoldani a "férfias" feladatokat. Remélem, "sérülésmentesen" sikerül megoldani a problémát! Üdvözlettel.

Itt kérdezhet