Pszichésen fáj-e a szemem?

Tisztelt Doktornő! Február óta vagyok rosszul. Előtte egy elég stresszes félévem és vizsgaidőszakom volt (egyéb nehezeítéssel pl. TDK munka, nyelvvizsga). Nagyon ki voltam merülve, állni is alig bírtam, lázálmaim voltak pár napig, szemeim fényérzékenyek voltak, nem bírtam semmire koncentrálni és úgy éreztem, mintha elvágták volna az agyamban a kábeleket. A fejem nem fájt. Előtte ősszel is volt hasonló bajom, de az csak 2-3 napig tartott és nem volt ennyire súlyos, de miután 2 hét után nem múlt, elmentem a háziorvoshoz. Beutalt vérvételre, elküldött szemészetre, mindkét vizsgálat azt mutatta, hogy jól vagyok. Közben idővel a jobb szememről elmúlt a fényérzékenység, és kicsit javult az állapotom, de közel sem volt jó, így neurológushoz mentem. Azt modnta, hogy valószínűleg túlzott kimerültség, de azért beutalt koponya MR-re, hogy kizárható legyen az SM. Az MR se mutatott semmi elváltozást, a leletező orvos, és az egyik tanárom (radiológus) szerint sem. Ezek után megjártam a fül-orr-gégészetet (mivel elkezdett zúgni a fülem, de már elmúlt egy jó ideje, de szerintem nem a Betarevin-től, amit szedtem rá) és fogászatot, nem-e okozhatja bajaim bölcsességfog. Eddigre már csak a bal szememnél éreztem fájdalmat, és fényérzékenységet, korábban úgy éreztem hátranyúlt a belső fülemig. A fogorvos azt mondta, hogy bölcsességfog nem okoz szem és szem mögötti fájdalmat, illetve a panoráma rtg szerint sem állnak irregulárisan. Már kezdtem nagyon kikészülni, hogy hónapok óta nem múlik a rosszullétem reggeltől estig, ezért már bedepresszióztam tőle. Semmihez nem volt kedvem, pedig még olyan dolgokat is szívesen csináltam, amiket más velem egykorúak nem szoktak (tanulni, vagy regényt írni). A neurológusom felajánlotta, hogy felír nekem hangulatjavítót, amire szükségem volt. Elkezdtem Venlagamma-t szedni, meg kb. két hétig Eleniumot napi kettőt. A Venlagamma-t kb. másfél-két hónapja szedem, most hirtelen nem tudom pontosan. Mondta az orvos, hogy napi egy kapszuláig emelhetjük az adagot, tegnap óta vagyok ennél az adagnál. A hangulatom jobb, de ez a szemfájdalom eléggé, demotivál, és semmi produktívat nem tudok csinálni. A szabadba se szívesen emgyek ki, mert a napféynre csak rosszabb az egész, és állni is alig bírok annyira zavaró. Csak a napfény zavar, a lámpa vagy monitor fénye nem. Voltam még egy szemésznél, ő se talált semmit, és mondta, hogy műkönnyezzek. Nem segített. A szemem kicsit vörös, ugyanolyan vörös mitn február óta. A fájdalom kicsit nehezen magyarázható, olyan, mint mikor erős fénybe néz az ember, és én ezt érzem egyfolytában. Kicsit kisugárzik az orbitámba is. Nem fáj jobban, ha mozgatom a szemem, nem enyhül az alvás után. Tehát nem találtam semmit, amitől jobb lenne, az biztos, hogy rosszabb a napfény hatására. A napszemüveg hordása se okoz túl nagy gyógyulást. Kicsit szorító érzés, vagy, mintha lenne benne valami., De ahhoz is hasonlíthatnám, mint mikor egy ideig valakinek túl érzékeny a bőre, és én ezt érzem a szemem körül. Nehéz leírnom az érzést, de kellően zavaró, és rontja az életminőségem. Hiába szedem a szénanátha elleni gyógyszerem, attól se lett jobb. Az egyik tanárom ajánlotta nekem a Nervepflege-t, de pár nap után abba kellett hagynom, mivel az orbáncfű összetevő miatt nagyon felerősödött a fényérzékenységem. Tegnap vettem szemvidítófű teát, és azzal borogatom a szemem, egyelőre nem érzek javulást. Kérdésem az lenne, hogy lehet ez a szemfájdalom pszichés eredetű? Egyfajta rögeszme, ami ördögi körbe visz és gerjeszti önmagát. Részben azért is mentem bele a Venlagamma szedésébe, mert reméltem, hogy így kitörhetek a körből. Kb. egy hónapja nem teljesen, de majdnem elmúlt a fájdalom, és teljesen jól éreztem magam, úgy, mint régen. Egyből kedvet kaptam mindenhez, találkozni ismerősökkel stb. Pont a legutóbbi szemészeti vihzsgálatom után volt. Ez két napig tartott, aztán megint elkezdett fájni, akkor teljesedett ki, amikor nagymamám eltörte a karját és be kellett mennem vele a kórházba. Azóta töretlenül szenvedek ezzel a bajjal. Ha pszichoszomatikus eredetű, hogyan szabadulhatnék meg tőle? Itthon mindenki azt mondja, hogy nicns semmi bajom, és ne foglalkozzak vele., De elég nehéz nem foglalkozni valamivel, ami hónapok óta gyötör és úgy érzem már elvett lassan fél évet az életemből. Nem érzem magam különösen stresszesnek, most nyugis időszakom és könnyű félévem volt az egyetemen is, tehát nem hiszem, hogy a stresszel függne össze. Egyedül ettől a fájdalomtól vagyok már kiakadva. Mert fogalmam sincs mitől múlhatna el, tekintve, hogy szervi bajt nem talált senki. Annyit még megjegyzek, hogy esetleg némi hipochonderiségem lehet, talán egyik szülőmtől is örököltem ezt-azt, mivel neki is szednie kell frontint és citapramot. Olyan pszichoszomatikus tünetei vannak, mint vállrángatás, vagy vitustánc az arcon.

Dr. Pálvölgyi Rita válasza pszichoszomatikus tünetképzés témában

Tisztelt Kérdező, Én is csak ötletelni tudok. Ha a szemészeti probléma / pl. cornea sérülés/ kizárható, felmerült bennem a perifériás ideggyulladás lehetősége. Először arra gondoltam, hogy atípusos migrén, de a folyamatosság ennek ellene szól. Általánosságban azt tudom mondani, hogy pszichés alapon a legkülönbözőbb neurológiai, belszervi tünetek kialakulhatnak. Ez is. Esetleg érdemes volna tesztelni, hogy benzodiazepin / Frontin, Xanax, Rivotril/, hogyan hat a tünetekre. Ha enyhül, vagy megszűnik a bevételt követően, ez is a pszichés eredetet erősíti. a pszichoszomatikus betegségek terápiája a gyógyszerek mellett szintén a pszichoterápia lehet. Üdvözlettel.

Tőle szeretnék kérdezni