Pánikbetegség?

Kedves Doktornő, Mostanában eléggé túlfeszített életmódot/élettempót folytattam, és volt egy rosszullétem, ami óta eléggé szorongok, mélyen érintett. (Bár lehetséges, hogy csak én "lihegem" túl a dolgot.) Egészséges egyetemista/dolgozó lány vagyok, bár alapból izgulós típus vagyok. Az történt kb. egy hónappal ezelőtt, hogy-véleményem szerint - a túlhajtott élettempó következtében (munka, vizsgák, nem alvás) egyszerűen egyszercsak elájultam az egyetemen, elhomályosodott minden előttem, és pár másodperc kiesett. Egyedül voltam, és nagyon bepánikoltam, mert ilyen dolog még nem történt velem előtte. Ijesztő volt az a tapasztalás számomra, hogy pár másodpercre sem a tudatomnak, sem pedig a testemnek nem voltam ura; és úgymond kiestem a komfortzónámból. Azóta, hogyha egyedül vagyok, egy darabig elvagyok, pozitív dolgokra gondolok, tudatosan lefoglalom magam, de egy idő után nyomasztó érzés tör rám, hogy mi lesz, ha ismét rosszul leszek, vagy mi van akkor, hogyha ez az egész rosszullét egy esetleges pszichiátriai betegség előjele? (Ilyenkor fizikai tünetem nincs, csak agyalok a dolgon.) Ha emberek között vagyok, ott jól érzem magam, nincs gond, bár megesik, hogy néha-néha bevillan ez a dolog időnként. Egy hosszú kapcsolaton is most vagyok túl, és eléggé megviselt a szakítás, és kicsit úgy érzem, az életemben megbillent az egyensúly. Mit gondol erről, a leírtak alapján, ill. mit tud tanácsolni? Ez esetleg egy komolyabb gond-e, vagy egyszerűen csak egy átmenet, és időre van szükségem? Türelmét és válaszát köszönöm szépen előre is.

Dr. Pálvölgyi Rita válasza stressz témában

Tisztelt Kérdező, Az eszméletvesztés nem a pánikbetegség tünete. Érdemes lenne kivizsgáltatni, hogy nincs-e a háttérben szervi baj. Amennyiben csak a kimerülés okozta átmeneti elgyengülés történt, azt érdemes életmódváltással, pihenéssel, fizikai aktivitással kiküszöbölni. A stressz oldására a relaxációs módszerek is jó hatásúak lehetnek. Üdvözlettel.

Tőle szeretnék kérdezni