Orthorexia nervosa?
A segítségüket szeretném kérni, ugyanis az egyik lányom múlt tavasszal elhatározta, hogy roppant egészségesen akar élni, vagyis sok mozgás, tudatos táplálkozás – akkor 52 kg volt (164 cm, 15 éves) . Ennek eredményeként "összeturmixolt" magának a sok magazin, internetes info alapján egy étrendet (szénhidrátot alig evett, zöldséget, tejterméket, sovány húst bőségesen) és naponta többször edzett, így a nyár végére 43 kg-ra lefogyott, menstruációja kimaradt, haja hullani kezdett. A fogyás drasztikus része a háromhetes nyaralás idejére esett, ahol rengeteget túráztunk, úsztunk, tűző nap, esti főtt étel (amit ő alig-alig evett meg, mert este enni nem egészséges), és mérni nem tudtuk., Amikor hazaérve a mérlegre állítottuk, ő is nagyon megijedt a hirtelen fogyástól, mert akkor szembesült azzal, amit mi finoman jeleztünk felé, hogy nagyon vékony lett. Szeptember végére visszahízott 48 kilóra, ezt azóta is tartja, hetente ellenőrizzük, de még mindig kilátszódnak a csontjai, a nőiessége megcsappant. Bár a súlya éppen elfogadható, még aggódunk, mert azt látjuk, mindig görcsöl, mert nem tudja jól, hogy mikor, mit, mennyit ehet, mennyit mozogjon. Néha literszámra issza a tejet, eszi a sok túrót édesítőszerrel, gyümölccsel, ha pedig 48 kiló alá csökken a súlya, eszi a sütit, csokit. Hajnali 6-kor már reggelizik, többnyire szénhidrátszegény ételeket. 12-kor már nagyon éhes, és előfordul, hogy a későbben kelők akkor még nem tudnak vele ebédelni, emiatt gyakran előfordul, hogy egyedül eszik, amit nagyon fájlalok. A levesbetétből és a krumpliból, rizsből szinte semmit nem eszik, húst, salátát, zöldséget bőségesen. Délután sokszor eszik gyümölcsöt, joghurtot, sajtokat, de 5 után már semmit. Támogatjuk abban, amiben lehet, és amire munka és négy gyerek mellett képes vagyok, minimális zsiradékkal, cukor nélkül, rántás nélkül főzök, sütök teljes-kiőrlésű lisztből készült kenyeret… A ténykedését a fogyása alatt és most sem nézzük ölbe tett kézzel, nagyon finoman és óvatosan próbáltuk terelgetni, és tudtunk is hatni rá, de kamaszlányként a mi tanácsainkat fogadja el a legnehezebben, különösen most, hogy már nem olyan látványos a gond. Mivel a súlya nem olyan vészes, tartok attól, hogy egy orvos nem vesz komolyan minket, de úgy gondolom, hogy a görcsölés semmilyen téren nem jó, ezért nagyon jó lenne, ha rendet lehetne tenni a fejében az egészséges életmóddal kapcsolatban, de nem tudom kihez fordulhatnék, akinek a tanácsait egy tinilány elfogadja. Azt látom, ez a probléma általános, sajnos, sok fiatal lány a gimnáziumban, a lányaim korosztályában étkezési problémákkal küzd, többen anorexiások, bulimiások. Milyen nagy szükség lenne arra, hogy az iskolában ezekkel a témákkal is foglalkozzanak. Hálásan köszönöm segítségüket:
Dr. Veress Dóra válasza testképzavar témában
Kedves Asszonyom! Nagyon jól látja, hogy a tizenévesek körében szinte teljesen elfogadott a koplalás és valamilyen mesterséges ideálnak való megfelelés igénye. Szerencsére az ön lánya jó, szerető, elfogadó családban él és (leírása alapján) tisztában van azzal, hogy meddig mehet el a fogyókúrában. Jó jel az, hogy eszik, ha éhes, és hogy az alapvető tápanyagokat beviszi a szervezetébe, így nem alakul ki nála hiánybetegség. Önök annyit tegyenek meg, hogy figyelik őt és ha megint rossz irányba kezdene csúszni, akkor visszatérítik a jó útra. Ha romlik a helyzet, akkor fel lehet keresni egy pszichológust, aki elbeszélget a lányával és szükség esetén kezeli a probléma mögött megbúvő pszichés okokat.
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.