Féltékenység? Kamaszkor? vagy mindkettő?
Jo napot kivanok! Gyerekeimrol van szo, fiu 14, kislany 10 elmultak mindketten. Utobbi idoben egyre tobbszor fordulnak elo az osszeferhetetlensegek otthon, nem egyeznek, nem tudnak egymas kozeleben letezni, szova is teszi a fiam azt, hogy basrcsak ne szuletett volna meg a testvere. Az allandolagos biraskodas, kettojuk kozott mar-mar elviselhetetlen, a mindennapos zavargasok, otthon, vitak, kiabalasok pattanasig feszitik az idegszalainkat. Veletlenul megtudtam, hogy fiam egyik baratjanak panaszolt, hogy, mennyire nehez az elete, barcsak el sem kezdodott volna, kibirhatatlan, es meg szeretne halni. Megijedtem, probaltam ovatosan megkornyekezni a temat, de sikertelenul, hisz velem a legnagyobb termeszetesseggel beszelt a fiam, erinteni semmertem aztan az ongyilkossagot. Igen, neki is vannak rosszabb napjai, testveret egyaltalan nem szereti, zavarja a lanyom jelenlete, , jol elvan viszont ha a kicsi nincs otthon, stb, stb, kerdesem az lenne, mennyire vegyem komolyan ezt a kijelenteset, mennyire fogjam a kamaszkorra, hisz azt sem tudja mit kezdjen magaval, egyre durvabb, egyre turelmetlenebb es sokszor agressziv a viselkedese. elore is koszonom valaszat, tisztelettel, Katalin
Dr. Varga Tamás válasza kamaszkor témában
TTisztelt Kérdező! Kamaszkorban az érzelmi problémák, feszültségek, indulatok, szélsőséges megnyilvánulások természetesen intenzívebben jelentkeznek. Gyakran előfordulnak a testvérek közötti erőteljes konfliktusok is. Valószínű nincs egyébről szó, ha a viselkedés, hangulat, aktivitás, kortársak stb. nem változtak. Próbáljanak erről közösen őszintén beszélni. Tartós, intenzív probléma esetén keressenek fel szakpszichológust.
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.
