Ez lehet szociális fóbia, vagy asperger szindróma vagy micsoda?
Kedves doktornő! Idegen családnál töltöttem a hétvégét egy csereprogram keretében. A húsvéti ünnepek miatt vasárnap az egész család (kb 20 fő) jött hozzánk ebédelni, még csak az első vendégek érkeztek meg, nekik köszöntem, majd kimentem a mosdóba és úgy éreztem, hogy nem tudok visszamenni, ilyenkor nem tudok mit kezdeni a bőgésemmel, felmentem a szobámba, a család többször feljött, hogy minden rendben van-e és egyszerűen képtelen voltam rászánni magam arra, hogy lemenjek, főleg, hogy látszott már rajtam, hogy sírtam. Nem először fordul elő velem, mondjuk utoljára 8-10 éves koromból emlékszem ilyenre. Tavaly előkészítőről is emlékszem ugyanilyen jelenségre, láttam a többieket várakozni még a pályaudvaron és képtelen voltam odamenni, pedig tudtam, hogy ők is idegenek egymásnak. A suliban volt néhány barátnőm, de az igazat megvallva konkrét köröktől rettegtem, csak például összetalálkozni a HÉV-megállóban, vagy együtt várni velük bizonyos órák elött. Természetesen félek minden nyilvános szerepléstől, nehezemre esik puszit adni az embereknek. Érzem ahogy fejletlenebb vagyok a saját korosztályomnál, vagyis ahogy lemaradtam a barátnőimtől. Kívülről nézve néha teljesen röhejesnek és szánalmasnak érzem, de nem tudok rajta változtatni, mert utána nem tudok beszélgetni az emberekkel.
Dr. Veress Dóra válasza szociális fóbia témában
Kedves Kérdező! Szociális szorongásról/fóbiáról akkor beszélünk, ha valaki szociális (emberekkel való kommunikáció, előadások) helyzetekben szorong. Az, hogy nem mer másokhoz odamenni és beszélgetni velük, illetve szorong ezekben a helyzetekben, beleillik a szociális szorongásba. Azonban lehet ez egyszerűen csak gátlásosság, vagy a személyiségének a jellemzője. A múltkori vendégségben tapasztalt visszahúzódás és sírás adódhatott abból, hogy stresszhelyzetbe került, és a szervezete így szabadult meg a feszültségtől. A sírás tipikusan stresszoldó tevékenység. a fejletlenségtől való félelem és a röhejesség érzete önbizalomhiányból ered. A címben megmelített Asperger szindrómáról meg felejtkezzen el! Maga egy egészséges, kicsit félénk ember, akivel minden rendben van, csak érzékenyebben reagál a környezetére! Szisztematikus, lépésről-lépésre haladó munkával lehet javítani ezeken a képességeken! Még nincs veszve semmi!
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.
