Dr., Deli Tamásnak: Második baba - rettegés a szüléstől

Kedves Doktor Úr! 2006-ban a, DEOEC szülészetén világra jött életem értelme. Szörnyű kínok között. 41. hétre harmadfokon érett lepénnyel, de kielégítő nst-vel egy pénteki napon egy nem nevezett doktornő azt mondta előttem, egy nem nevezett doktornak aki konzultációt kért, hogy ő ugyan nem fog a hétvégén bejönni császározni. Dühös lettem és ideges.Felvittek császározni. A kicsi rúgdosott átvéve az én idegi állapotomat. Nem tudtam lenyugtatni. Háromszor szúrtak meg mire sikerült az epi. Ez volt a második és tudtam, hogy nem jó. Térdműtétem volt gerincérzéstelenítéssel, ami alatt semmi gond nem akadt, de a szülésnél pokolian fájni kezdett a hátam. Nyugtatgattak, hogy belelovallom magam. De éreztem, amikor letörölték a hasamat. Aztán megszúrtak. Olyan érzés volt, mintha karóba húztak volna. Minden apró vágást és nyomást ízzó piszkavasként éreztem.Üvöltöttem amíg kitisztították a hasamat. Nagyon véreztem. Beszéltek, de nem emlékszem rá. Csak arra, hogy az egyik bába befogta a számat mikor azt mondtam, hogy meg ne szúrjon mégegyszer. A varrást végig üvöltöttem.Éreztem. Mindent. A kicsi 3x 10/10 apgarral nagyon oké volt.Én még másnap délután sem tudtam fogni, emelni a karommal. Képtelen voltam lábra állni, két napig kaptam koffeines infúziót, aztán azt mondták igyak kávét. Kedden hazaküldtek. Nem tudtam se állni, se üllni, csak feküdni. A párom Pesten dolgozott. Egy hétig otthon kellette maradnia, hogy segítsen ellátni a kicsit, ezért majdnem elbocsátották. A kicsit szoptattam, de, decinyi kávét ittam 3x naponta, hogy lábra álljak. Azóta is koffeinfüggő vagyok. Most a párom és a kisfiam is kisbabát szeretne. Nem tudom mit kellene tennem. Rettegek a szüléstől, meg egyáltalán a nőgyógyászati vizsgálattól, minden ehhez kapcsolódó dologtól. Lehet ezen változtatni, vagy ha az ember nem jár minden héten a fogadott orvosához akkor nincs joga körültekintő ellátáshoz, odafigyelő orvosokhoz az élete legfontosabb pillanatában...

Dr. Deli Tamás válasza szülés témában

Tisztelt Hölgyem! Személy szerint én is, valamint orvos és nem orvos kollégáim is azért dolgozunk éjjel-nappal-hétvégén-karácsonykor, hogy segítsünk legjobb tudásunk szerint. Az esetek messze-messze túlnyomó részében olyan betegeken / terheseken, akiket korábban nem ismertünk, akiknek nem vagyunk "fogadott" (talán pontosabb így: a szabad orvosválasztás lehetőségével élni kívánó betegegek / terhesek kérésére, egyébként szabadidőt és családi programot feláldozva, szülésben vagy egyéb ellátásban segíteni megkért) orvosai. Én személy szerint nem látom el másként azt a beteget / terhest, akit korábbról ismerek, mint azt, akit pl. egy ügyeletátadás után 5 perc ismeretség után kell kezelnem / operálnom stb. Ezért a válaszom csak az lehet: mindenkit a legjobb tudásunk, lehetőségeink szerint látunk el attól függetlenül, éppen járt-e valakihez terhesgondozásra - legfeljebb azt nem lehet előre tudnia, ki lesz ott szülészorvosként / nővérként / szülésznőként / gyermekorvosként / aneszteziológusként / csecsemősnővérként / műtősnőként / műtőssegédként /aneszteziológus asszisztensként (és portásként / takarítóként / osztályos nővérként stb.) a szülésénél. Mert ennyien dolgozunk minden kismamáért és újszülöttért - pl. ebben a pillanatban is. A leírt történetet persze az ember szomorúan olvassa, orvosilag nyilván nehezen értelmezhetőek bizonyos részletek, de az már pont elég baj, hogy Önnek ez ilyen rossz, ilyen traumatikus élményt hagyott. Azt azért érdemes tudni, hogy pl. az USA-ban egy császármetszés vagy szülés másnapján (nem 4-5 nap után!) hazaküldik az anyukát, nem fogják tízen a kezét, hogy akkor ő most mit kezd a babával. A 3 év GYES-GYED meg a világ legtöbb országában ismeretlen, pár hónap után vagy visszaáll az ember dolgozni, vagy majd keres állást, amikor újra úgy érzi, visszatér a munkaerőpiacra. Ez persze nem feltétlen jó vagy követendő példa - csak így van. A szüléstől, nőgyógyászati vizsgálattól való rettegés leküzdésében és a kifejezetten rossz élmények feldolgozásában érdemes lehet pszichológus segítségét is igénybe vennie, szerintem akár még azelőtt, hogy a következő terhességet vállalná.

Itt kérdezhet