Évszázados tanácsok
A BLOG LEÍRÁSA
Hol tartott az orvostudomány az 1800-as években? Mennyit tudtak az emberi testről, az egészséges életmódról, a gyermek fejlődéséről? Mi volt a gyakorlat a betegségek megelőzésében, gyógyításában? Mik voltak a leggyakoribb betegségek és az elsősegélynyújtás irányelvei? Ezekre és még sok egyéb kérdésre kaphatunk választ sorozatunkban.
Látogatás: 945163 alkalommal
A blogban írottak nem képezik a WEBBeteg orvosi tartalmának részét, azok igazság-, és valóságtartalmáért portálunk felelősséget nem vállal.
Heveny fertőzéses betegségekre utaló jelenségek - 1. rész
"Mielőtt ezen jelenségek ismertetésébe fognék, arra akarom figyelmeztetni a szülőket és mindazokat, kik gyermekeket gondoznak, hogy beteggé lett gyermeket, tekintet nélkül arra, hogy betegsége minő természetű lehet, el kell különíteni, ugy hogy vele egészséges gyermek ne érintkezhessek. Ne legyünk könnyelműek az elkülönítés terén és ne essünk baktériumiszonyba sem. Mint minden dolgot, ezt is okosan, higgadtan kell megfogni. Legyünk tisztában azzal, hogy bármelyik fertőzéses betegségről legyen is szó, leginkább közvetlenül a beteg fertőz; fertőz pedig váladékával (száj, orr és sebek) és ürülékeivel (bélsár és vizelet; fertőzhet mindazzal, ami a váladékokkal és ürülékekkel szennyeződhetett. A levegő 3 méterrel a betegen túl csak némely betegségnél fertőz. Ha ezeket szigorúan figyelembe veszszük, akkor már tudunk is kellőképen védekezni és tudjuk, hogy a beteggel miként szabad érintkeznünk, ha egy harmadik személynek megóvásáról van szó, vagyis ha azt akarjuk, hogy mi, akik a beteggel érintkezésben vagyunk, a betegséget másra át ne vigyük. Ami fertőzőbeteggel való érintkezést illeti, a mi személyünkre vonatkozólag tudnunk kell, hogy a legtöbb fertőzés a szájon át és orron keresztül történik, kevesebbszer fertőz valamely betegség a bőr sérülésein keresztül. Ne hajoljunk a beteghez ugy, hogy ennek lehelete orrunkba vagy szájunkba juthasson, ne csókoljuk a beteget és a beteg gyermek ne csókolja gondozóját. A beteg orr-, szájváladéka, ürülékei ne szennyezhessék ruháinkat, biztonság kedvéért fedjük ezeket egy vászonkabáttal vagy köténnyel s. t. e. f., melyet a betegszoba elhagyásakor levetünk. A beteggel való foglalkozás után mossunk mindig kezet. Ily módon másokat egyáltalán nem fogunk veszélyeztetni, magunkat is legjobban meg tudjuk óvni. Vannak fertőzéses betegségek, melyeknek csirái fertőzésre képes formában a beteget környező levegővel zárt helyiségben több méter távolságra is eljutnak; ilyenek a kanyaró, az influenza, a valódi himlő; más betegségek kórokozói, ha a levegőbe jutnak is, már kisebb távolságban leülepednek és hatásosságukból veszítenek; ilyenek a szamárköhögés, a vörheny, a bárányhimlő; és vannak olyan fertőzéses betegségek, melyek csak a beteggel való közvetlen érintkezés vagy a beteg által szennyezett tárgyak utján fertőznek, ilyenek a difteria, az orbánc, a tífusz, a kolera, a vérhas, a mumpsz. Végül vannak olyan fertőzéses betegségek, melyekkel való fertőzést egy közvetítő gazda létesiti, ilyen a kiütéses tifusz, melynél főképen a ruhatetü viszi át a fertőzést és ha a beteget tetveitől gondosan és teljesen tisztítottuk, akkor a vele való érintkezés veszélytelen. Malarias beteggel is szabadon lehet érintkezni, egy szunyogfajta (anofelesz) közvetíti a fertőzést.
A gyermekkorban észlelhető leggyakoribb kóros tünetek
"A szülőnek mindig az legyen a törekvése, hogy megismerje az egészséges gyermeket, ennek viselkedését, életmegnyilvánulásait: tekintetét, bőrszínét, nyálkahártyáinak színét, testhőmérsékét, légzési módját, testtartását - mozgásait, hangját, sírását, kedélynyilvánulásait, étvágyát, bélmüködését, általában vegetatív működéseit, szellemi fejlődését és ha mindezeket eléggé ismeri, akkor semmi sem fogja figyelmét elkerülni, ami változást jelent az emlitett jelenségek egyikében vagy másikában és ami ilyenformán betegségnek képezheti jelét. Tévesnek kell kijelentenem laikusoknak azon törekvését, hogy a különböző betegségeket megismerjék. Ehhez hosszú évek fáradságos tanulmánya és ezenfelül tapasztalás kell, ezen célra nevelődnek az orvosok. A szülőknek az a feladata, hogy észlelje jól a gyermekét, vegyen észre rajta minden változást, jelentse hiven ezen változásokat orvosának és a többi legyen ennek a feladata. Ne böngésszen a szülő tünetek alapján lexikont, vagy kezeügyébe tévedt orvosi könyvet, ezek csak megzavarhatják, megfélemlíthetik. Ne kérdezzék a szülők orvosuktól, hogy milyen a torok-diphtheriánál, ezt helyesen felismerni sohasem fogják, ellenben szokják meg és tanulják meg a normális torokképnek a látását, ezzel gyermeküket hozzászoktatják a torokvizsgálatnak ok nélkül rettegett kis kellemetlenségeihez és ők maguk idővel fel fognak ismerni minden legcsekélyebb elváltozást
Gyakori jelenség gyermeknél a hányás; állapítsuk meg, hogy étkezéssel kapcsolatban vagy ilyentől függetlenül támadt-e, járt-e émelygéssel vagy sem. Nem váltotta-e ki gyógyszer vagy idegen dolognak nyelése, valamitől való megundorodás; figyeljük meg a hányadékot, esetleg őrizzük meg kiszáradás nélkül, hogy szükség esetén az orvosnak megmutathassuk. Jegyezzük még, nem ismétlődött-e a hányás, jár-e egyéb tünetekkel, mint fej- vagy gyomor- vagy hasfájás, kiséri-e láz vagy nem. Mindezekről tudjunk beszámolni a gyermekhez hivott orvosnak; addig pedig, amig az orvos megérkezik, pihentessük a gyermeket, fektessük is le, ha bágyadt vagy lázas, ne adjunk neki enni, adjunk csak kortyonként italt; a hasra, illetve a gyomortájra hideg vagy meleg borogatást rakhatunk aszerint, amint a beteg egyiket vagy másikat jobban szíveli, láz esetében inkább hidegvizes borogatásokat rakjunk.
Milyen rendellenes jelenségek lehetnek az újszülöttnél – 5. rész
"Az úgynevezett ideges gyermek sok aggodalmat okoz szüleinek azzal, hogy minduntalan más és más rossz szokást vesz fel, igy igen gyakran szemhunyorgatást, vállvonogatást, fejbiccentést, vagy valamilyen arcfintort, bizonyos mozdulatot kézzel vagy lábbal stb. Mindezeknek rendszerint megvan a kiváltó oka, igy: kötőhártya-hurut, vállszalag nyomása, gyapjuruha horzsolása stb., stb., ritkábban utánzás viszi rá a gyermeket a rossz szokás felvételére. A kiváltó okot kell egyrészt megszüntetnünk, másrészt a gyermek figyelmét nem szabad a rossz szokáson megtartani, hanem igyekezzünk arról elterelni és végül a gyermek fokozott ingerlékenységét a lehetőségig csökkentsük megfelelő életmóddal és orvosunk jó tanácsainak betartásával.
A normális gyermek agyi tevékenysége az értetem fejlődésével csodás teljesítményekre képes, még inkább képes erre a normális átlagot meghaladó intelligencia mellett. Ha most már a szülők azon hibába esnek, hogy az ilyen agy teljesítményét mesterségesen felfokozzák, akár azáltal, hogy maguk vagy mások által folyton foglalkoztatják, akár azáltal, hogy megengedik, hogy a gyermek, különösen akkor, amikor már a betűket ismeri, maga keresse erre a tápot, akkor könnyen bekövetkezhetik az, hogy agyi tevékenysége nem hagyja idejében elaludni, alvása pedig álmai miatt nem elég nyugodt; a hiányos pihenés folytán étvágya romlik, csakhamar testi fejlődése nem halad kellőképpen és vérszegénnyé lesz. Ezen állapottal párhuzamosan a gyermek ingerlékenysége fokozódik, kedélye csapongóvá válik; az ilyen gyermek néha a gyermektársaságot nem szereti, mert összeférhetetlen. Máskor, a szellemileg korát meghaladó módon fejlett gyermek félős természetűvé válik, képzelődő, kényszergondolatai és kényszermozdulatai támadnak és konstitucióján múlik, hogy muló jelenségek maradnak-e ezek, avagy maradandó káros állapotot fognak-e létesíteni.
Milyen rendellenes jelenségek lehetnek az újszülöttnél – 4. rész
"Legtöbbször a 2-ik életévbe vezethetők vissza a szülőknek azon gyakori panaszai, hogy a gyermek nem akar enni; sok gyermeknél ezen jelenség már a szoptatási időben észlelhető. Ezek rendszerint ingerlékenyebb idegrendszerü gyermekek. Ezen fokozott igerlékenységet a szülőktől örökölték; ha most már ezen állapot mellett ezen gyermekek a szülők részéről helytelenül befolyásoltatnak, akkor a legkülömbözőbb kellemetlen tüneteket mutathatják; ezek között igen gyakori a nem enni akarás, az állandó étvágytalanság, mely undorrá is szokott fokozódni és hányással járhat. Az ilyen gyermek természetesen lassan vagy egyáltalában nem fejlődik, vérszegény, türelmetlen, hangulata csapongó. Ezen tünetcsoport nem szokott hirtelen keletkezni, lassan, észrevétlenül fejlődik, amint az ártalom lassan halmozódik. A baj ugy szokott kifejlődni, hogy a gyermek, aki egy ideig elég jól vagy legalább is tűrhetően táplálkozott, egyszerre nem akarja elfogyasztani az adagját, vagy azért, mert előzőleg talán kelleténél többet kapott, vagy mert a bélműködésben valamelyes zavar volt, vagy más kisebb okból kifolyólag. A szülő vagy gondozó ahelyett, hogy alkalmazkodnék a gyermek étvágyához, bár a gyermek nem szivesen fogyasztja, mégis belecsempészi vagy beleerőszakolja az egész megszokott adagot; következő alkalmakkor ez ismétlődik és az anya boldog, hogy gyermeke mégis, bár unszolással, erőltetéssel, mesével, ígérgetésekkel elfogyasztja adagját. Egy idő múlva a gyermek mindinkább kevesebbet fogyaszt és azt is kedvetlenül; az étkezés elhúzódik, a gyermek egész napon át mást nem hall, mint sopánkodást nem evése fölött. A kedvetlenül fogyasztott ételt a gyermek lassabban emészti, gyomra azt lassabban továbbítja, a gyermeknek nem tud megjönni az étvágya egyik étkezéstől a másikig, és ha ezen állapot már hosszabb idő óta húzódik, akkor ahhoz idő kell, mig a gyermek evéshez való kedvét visszanyeri.
Milyen rendellenes jelenségek lehetnek az újszülöttnél – 3. rész
"A csecsemőnek nagyfokú izzadása, halaványodása és kedélyének megváltozása angolkór fejlődésére hívja fel a figyelmet. A gyakorlott szem nemsokára észreveszi a fejen a homlokdudoroknak és a falcsonti dudoroknak erősebb kidudorodását, miáltal a már emiitett szögletes koponya alakul ki. Sokszor az ilyen gyermekek igen kövérek, mellkasukon nem látszik, de orvos kitapintja a bordák csomós vastagodását, a hosszú csontok izület-végei szintén megvastagodnak (angolkóros karperec). Az angolkór kifejlődésében igen nagy szerepe van a szabad levegő és a napfény hiányosságának egyrészt, a táplálék megfelelő vitaminhiányának másrészt. Az angolkór leghatásosabb gyógyszere is ezek szerint sok szabad levegő, sok napfény (gyors hatás elérésére mesterséges napfény) és a megfelelő vitaminok bőséges adagolása. Megfelelő vitamint tartalmaznak a csukamájolaj, a chlorofilltartalmu növény táplálékok, a hámoglobin.
Milyen rendellenes jelenségek lehetnek az újszülöttnél – 2. rész
"Figyelni kell a csecsemő légzését, elég szabad-e az orrán keresztül, az első naptól jelentkező nátha, különösen vörhenyes váladékkal komolyabb megbetegedésre gyanús, ezért orvos előtt elhallgatni nem szabad. Leggyakrabban közönséges hurutos váladék szárad be az orrjáratban és képez légzési akadályt, a pörköt vagy váladékot onnan legegyszerűbben azzal hozzuk ki, hogy egy kevés tejet fecskendünk belé az anya emlőjéből, erre a baba a váladékot kitüsszenti. Se orrot, se füleket ugy ne tisztítsunk, hogy ruhát vagy vattát göngyölünk össze és ezt bevezetve az orrba vagy hangvezetékbe, ott megforgatjuk. Orrot csak törölni szabad, m. p. fölváltva egyik és másik oldalról, a fület pedig a kisujjunkra csavart kendővel tisztítjuk a hangvezeték nyilásáig, de ebbe be ne nyúljunk, ezzel a fülzsir csomósodását és felhalmozódását elkerülhetjük.
A csecsemő száját, mint mondottam, nem szabad mosni, a mellbimbó, a szopóka, melyet szájába adunk, gondosan tisztántartandók. Szájpenész mely a nyelven és a száj nyálkahártyáján apró fehér pettyecskék alakjában mutatkozik, fertőzés következtében jön létre, egy gombaféleségnek megtelepedését jelzi; mindig emésztési zavarra utal és gyógyításához az emésztési zavart kell rendbehoznunk, a szájat pedig boraxporral desinficiáljuk, legcélszerűbb módon ugy, hogy a baba szájába boraxporból készült szopókát helyezünk.
Milyen rendellenes jelenségek lehetnek az újszülöttnél – 1. rész
"Fejformája lehet asszimetriás, okozhatja ezt fejdaganat, külső koponyavérzés, vagy méhenbelül elszenvedett tartós nyomás. A szülésokozta sérüléseknek (fejdaganat, koponyavérzés) visszafejlődése után meg kell mérni a fejkörfogatot (a fülek fölött, a homlok körül), ez normális, érett újszülöttnél 34 cm. Kisebb vagy nagyobb fejkörfogat jelentőségét orvos állapítja meg. Fogó segítségével világrahozott gyermekeknél a koponyán, vagy arcban a fogó által okozott nyomás tünetei lehetnek meg. Lehetnek szembeötlő fejlődési rendellenességek, mint nyulajk vagy farkastorok stb. Az újszülött a fejét kezdettől fogva ferdén tarthatja, ezt különösen farfekvéssel született gyermekeknél észleljük, egyik nyakizom rostjainak szakadásából ered a fej ferde tartása; gyógyul, illetve gyógyítható. Az ajkak lehetnek szederjesek. Ha a légzés aránylag jó és az ajkak mégis szederjesek, akkor gyaníthatjuk, hogy a sziv működésében van valamilyen zavar; hogyha pedig a légzés szapora és felületes, akkor inkább tüdőbeli elváltozásra kell gondolnunk, kérjünk mielőbbi orvosi segítséget; nagyon nehezített légzésnél végezzünk, addig is, mig az orvos jön, időközönkint néhányszor mesterséges légzést.
Koraszülött gyermek, a kihordottnál jóval kisebb sulyu, minél közelebb van a 3 kiló testsúlyhoz, annál életképesebb szokott lenni és minél közelebb van az 1000 gr. súlyhoz, annál kisebb az életbenmaradásához fűzhető remény. 1000 gr. testsúly az a határérték, melynél kisebb súllyal az életképesség megszűnik. Koraszülöttnek a testhőmérséke 37 fokon alul szokott maradni, a hő szabályozása még igen tökéletlen, nem tud jól alkalmazkodni, ezért fontos, hogy körülötte olyan hőmérséket tartsunk, mely lehűlését kizárja; melegitő-palackokat helyezzünk a baba köré, melyek ennek hőmérséket 37 fokon megtartani segitenek. A koraszülött gyermek aránylag több táplálékot igényel, egy kg. testsúlyára 200 gr. táplálékot számitsunk naponta. Ha nem tud elég jól szopni, akkor táplálékát kanállal gyújtjuk és ha igy sem fogadná el, akkor hanyatfekvésben egyik (bal) kezünkkel fejét rögzitve, jobb kezünkkel kanálból öntjük egyik, vagy másik orrnyilásába óvatosan és lassan a táplálékot; ezen táplálási mód igen jól szokott menni, a tápláléknak a gégére folyása ilyen módon sokkal kevésbé történik meg, mint a szájon át való táplálásnál.
A beteg gyermek higiénéje
„Mielőtt a tárgyra térnék, néhány megszívlelendő dolgot kívánok a szülők figyelmébe ajánlani, kik gyermekük érdekében orvoshoz fordulnak tanácsért. Minden leendő anya jól teszi, ha érdeklődik csecsemők és gyermekek iránt és hogyha ezt rokonai, ismerősei körében meg nem tehetné, járjon be valamelyik csecsemő- és gyermekotthonba, csecsemő- és gyermekkórházba, vagy legalább csecsemődispensaire-be. Ne akarjon itt betegségeket megismerni, hanem tanulja meg, hogy milyen az egészséges csecsemő és gyermek, hogyan kell ezzel bánni. Figyelje meg jól az egészséges csecsemőnek és gyermeknek minden mozdulatát, álmát, táplálkozását, szóval minden életműködését, figyelje meg ezek között légzését, hangját, sírását, mosolyát, kacagását stb. stb., vésse ezeket jól emlékezetébe azon célból, hogy észrevehesse azt, ami a normális-egészségesnek mondott állapottól elüt. Ha az anya, vagy gondozó gyermekénél ilyen jelenségeket észrevesz, ezeket jelentse orvosának. Amikor bármily panasszal fordul az orvoshoz, ne térjen ki mellékes körülményekre, adja elő a tényleges panaszt és várja be a körülményekre vonatkozólag orvosának kérdéseit, ezekre is lehetőleg röviden adjon választ, mert bőbeszédüséggel orvosa figyelmét téríti le a lényegről. Másik époly fontos dolog, hogy az orvos tanácsait jól jegyezzük meg magunknak, figyeljünk tehát jól oda, amikor az orvos tanácsait adja; ne foglalkozzunk azalatt mással, ha nem bizunk eléggé emlékezőképességünkben, vagy csináljunk magunknak azonnal jegyzeteket, vagy leghelyesebb, ha az orvost kérjük meg arra, hogy tanácsait vezérszavakban irásba foglalja. Harmadik követelmény, hogy a szülők leggondosabban kövessék orvosuk tanácsát, mert ha ezt nem teszik és eredményt nem látnak, akkor orvosukat félrevezetik és ennek a beteg gyermek szenvedi kárát. Sokszor megtörtént rendelésemen, hogy a szülő, mialatt a gyermekre vonatkozó tanácsaimat adtam, a gyermeknek szólt, hogy jól figyeljen oda, és jegyezze meg magának azt, amit a doktorbácsi mond. Én ilyenkor meg szoktam mindig mondani, hogy tanácsaim bár a gyermekre vonatkoznak, a szülőkhöz szólnak, ezeket a szülőknek kell jól megjegyezni és a gyermeknek természetesen ezekhez kell alkalmazkodnia. A gyermek nem határozhat abban, hogy vele mi történjék, neki föltétlenül szót kell fogadnia.
A gyermek nemiségének kialakulása – 3. rész
"Érinteni kivánom még a gyermek nemi felvilágosításának kérdését. Ez sohase legyen olyan, hogy, no most előveszem a bizonyos kort elért gyermeket és mindenről felvilágosítom. A gyermek értelmiségéhez, természetéhez, testi és szellemi fejlettségéhez kell e tekintetben alkalmazkodnunk és nem szabad a felvilágosítást oly kérdéssé tenni, mely egyszerre kiván megoldást minden irányban. Fejlődésszerüen, természetes módon, rejtély nélkül szerezze meg a gyermek mindannak ismeretét, amihez jussa van, aminek tudása nélkül kárt szenvedhet. Leghelyesebb, ha a szülő szerzi meg magának gyermekének bizalmát azzal, hogy előtte semmit sem állit be és hagy meg rejtély gyanánt, hanem megfelelő módon minden kíváncsiságát kielégíti. Az ilyen gyermek nem keresi másutt kíváncsiságának kielégítését, melyet azután nem illetékes egyéntől, legtöbbször nem megfelelő formában meg is kap, egyúttal a szülő elvesztette gyermekének bizalmát. Ha a gyermek kérdése olyan, melynek egyenes megválaszolása a gyermek értelmiségét és fejlettségét megelőzné, akkor vagy el kell terelni ügyesen a gyermek figyelmét a tárgyról, vagy az igazságnak megfelelő, de kerülő válasszal elégítjük ki a gyermeket. Hazugságok és dajkamesék ideig-óráig butításra jók, melyek után a gyermek iskolatárstól, vagy a cselédtől és többé nem szüleitől kér fölvilágosítást, mig ha a szülők vagy olyan valaki, kiben a gyermek bizik, értelmesen elégítették ki kíváncsiságát, akkor ezek mellett megmarad akkor is, ha más valaki más dolgokra akarná tanítani.
A természetben nyilt szemmel járjon a gyermek. Igen korán megismertetjük vele a növényeknek, virágoknak gondozását, szaporítását, ennek külömböző módját, ehhez nem is kell falun nevelkednie, a lakás ablakában tartott növények is alkalmasak erre. Amint emiitettem, a gyermek szellemi fejlettsége, kialakult kiváncsiskodása fog bennünket abban vezetni, hogy alkalomadtán a madaraknak, férgeknek, más állatoknak szaporodását is megismertessük; alkalmat nyújtsunk arra észrevétlenül, hogy a gyermek láthassa pl. azt, hogy a tyúk miként ül tojásain, miként gondozza a tojásból kibujt csibéit. Nem kell rejteni előle, hogy miként szoptatja a kutya vagy a macska kölykeit. Az értelmes gyermeknek feltűnik, hogy az egyik napon még nagyon kövér macska miként soványodik meg másnapra, miközben 4—5 kis cicát hozott a világra; magyarázza is a másik gyermeknek, hogy a kis cicák eddig a mamájuk hasában voltak. Az ilyen gyermek nem is lát abban semmi különöst, ha kérdésére, hogy a pici baba meg honnan születik, a megfelelő választ kapja; ellenben nem nyugtatja meg, kíváncsiságát csak fokozza, ha a babát a gólyával a tóból hozatjuk. Az isteni rendeltetés neki igy sokkal magasztosabb és nem fog megütközni azon, ha imájában ezt tanulja: „áldott a te méhednek gyümölcse". Ezen ismeretek tudatában a gyermek nem kíváncsiskodik, mig meg nem jött az ideje annak, hogy egyebeket is megtudjon. Leányka, aki menstruálni készül, erről idejében tájékoztatva legyen. Fiu, kinél éjszakai magömlések jelentkeznek, ismerheti ezeknek fiziológiai jelentőségét. A gyermek, aki a fanosodás idején tul van és mindent tud, annak azt is kell tudnia, hogy a fejlődése még nem fejeződött be, fiúval megértethetjük, hogy a nemi élet megkezdésének ideje a teljes testi fejlettséggel jön csak meg; előbb való megkezdése fejlődésének rovására megy; meg lehet vele értetni azt is, ha annak ideje megérkezett, hogy az abstinentia ártalommal nem jár. Leánygyermek pedig, ha annak ideje megérkezett, megtudhatja, hogy a nemi élet milyen következményekkel jár. Mindkét nembeli gyermek ezen időben, amikor a nemi élet megkezdése küszöbön áll, ismerje meg a vele összefüggő fertőzések lehetőségeit is, hogy ezek ellen, különösen fiuk, kellőképen védekezhessenek."
A gyermek nemiségének kialakulása - 2. rész
"A masturbálás vagy onania igen gyakori jelenség a gyermekkorban, annál inkább vall a sexualitásnak tulkorai jelentkezésére, minél fiatalabb korban fordul elő. Kétségtelen az is, hogy a legtöbb esetben nem spontán keletkező megnyilvánulása a sexualitásnak, hanem valamilyen kiváltó okra vezethető vissza. Leggyakoribb ilyen ok a fonálféreg (oxyurosis), mely végbél, esetleg szeméremtáji viszketést vált ki. Fiuknál viszketés, vagy gyenge fájdalomérzés, melyet fitymaszor és ennek szövődményei okoznak, lehetnek hasonló hatásúak. Leánykáknál a szeméremrészben, vagy a hüvelybemenetben lejátszódó hurutos állapot, az ezzel járó váladék (fehér folyás) idézhet elő viszketést, máskor a nagy ajkakon keletkező bőrlob (ekzéma) okozza ezt. Mindezeknek a lehetőségig elejét kell venni és ennek legjobb módja a tisztántartás. A nagy ajkak redőiben ne engedjük faggyumirigyváladéknak felgyülemlését és ennek bomlását, hetenkint egyszer mossuk ezt ki óvatosan a fürdőben és kenjük be jó vaselinnel a helyét. Bélférgek zaklatásától meg kell szabaditani a gyermeket, végbélrepedéseket és ekzémákat mielőbb meg kell gyógyítani. Fitymaszort és kellemetlenségeit könynyüszerrel meg lehet szüntetni.
Ezen kiváltó ok gyanánt szereplő tényezőkre már akkor fektessünk gondot, amikor sexuális irányban a gyermeket nem befolyásolták, még inkább kell keresni és megszüntetni ezen bajokat, ha sexuális izgalmakat tapasztalunk. Ilyenkor persze már nem csak ezeket szüntetjük meg, hanem a masturbatio, illetve onania lehetőségeit kell megakadályozni; ugyanaz a teendőnk a spontán fejlődött önfertőzésnél is. Elsősorban azokat a mozgásokat tegyük a gyermekre nézve lehetetlenné, amelyekkel az önizgalmat gyakorolni szokta; ha combjait szokta összeszorítani, akkor megfelelő öltözékkel, vagy kikötéssel akadályozzuk ezt meg, ha hasra fekve dörzsölné magát, akkor az ilyen helyzetet tegyük lehetetlenné. Ha kezével csinálná, akkor a gyermeket fedetlenül ne hagyjuk. Takaróját ugy rögzítsük, hogy a gyermek karjaival alája ne juthasson. Nagyobb gyermeknél ügyeljünk arra, hogy takarón kivül tartva karjait, este hamar elaludjon, addig észrevétlenül is szemmel tartsuk, reggeli ébredése után azonnal kelljen ki ágyából, mosakodjék derékig hideg vízzel és fogjon valamilyen munkához. Minden körülmények között tornáztassuk, sportoltassuk annyira, hogy kellő testi fáradtság gyors elalvását biztosítsa. Nappal is mindig szemmel tartsuk, mindig legyen valamilyen elfoglaltsága és ne maradjon ideje ahhoz, hogy tétlenségben önmagával foglalkozzék, vagy haszontalan erotikus olvasmányokkal rontsa magát. Olyan gyermeknél, ki önizgatás gyanúja alatt áll, ne engedjük, hogy sok időt töltsön a klozettben, ezt önmagára ne zárhassa, itt mindenkor ellenőrizhető legyen; az ilyen gyermek ne fürödjön egyedül, ellenőrzés lehetősége nélkül.