Blogtherapy

A halál és a vénasszony meséjének dallamára

Azt vettem észre, hogy minél többet tudunk tenni a halál ellen az egészségügyben, annál jobban félünk tőle. Megtanultuk a mesterséges újjáélesztést, sőt, rutinná is vált. Ezután senki nem halhat meg a kezeink között. Ez tulajdonképpen jó hír is sok esetben. Meggondolatlan fiatalok kaphatnak még egy esélyt, vízbeugrók mégsem fulladnak meg aztán, súlyos betegek akár meg is gyógyulhatnak, segítséget hívni képtelen kisbabák felnőhetnek. Alapjaiban egészséges felnőttek lehet, hogy mégsem halnak meg...

Big Daddy

Valaminek mindig kell történnie, különben hogyan is telne el az a 12 óra éjjel? A baba-mama osztályon túl kevés volt a nővér, így tőlünk hívtak át egyet. A mi főnővérünk (akárki is az) mindig jó fej, és nem azt mondja, hogy te mész, hanem azt kérdezi, hogy ki akar átmenni? Gondoltam, egyszer kipróbálom. Megmondom őszintén, nem szeretem ezt a kórházi babamama dolgot, mert nekem baromi unalmas, lényegében egészséges emberek vannak ott, elhanyagolható (és természetes, vagyis normális)...

Kísértet kórházak

Az amerikaiak valamiért irigylik az angolokat. Amióta elszabadultak tőlük, valamilyen formában mégis visszavágynak hozzájuk. A kísértet-sztorik is igazi angliai sajátosság, a hatalmas kastélyaikkal, azokban lakó szellemekkel, furcsa módon meggyilkolt vagy rejtélyes körülmények között elhalálozott emberekkel. És az amcsik, ahelyett, hogy ezt lenézően valami ósdi brit elmebajnak tartanák, bolondulnak az ilyesmiért, és bármikor, bárhol legyártják a saját kísérteteiket is.

Crazy

Még a pszichiátrián történt, hogy valamelyik este az egyik páciensem odajött hozzám, és megkérdezte, mikor megyek haza. Mondtam neki, hogy csak éjfélkor. Akkor jó, nyugodott meg, de feltétlenül köszönjek el tőle előtte. Ezen csodálkoztam, egyrészt, mert még sosem beszélt velem ennyit, másrészt meg ő olyankor már rég alszik. Kérdezte, leszek-e még holnap, és mondtam, hogy már nem, mert hétfőn újra kezdődik az iskola és egy napot legalább pihenni szeretnék. Ennyiben maradtunk. Később bementem...

PJ története

PJ egyszerű asszony volt. Szegénységben de szeretetben nőtt fel, és soha nem akart mást, csak egy boldog, nagy családot. Sok testvére volt, és ő is sok testvért szeretett volna a gyerekeinek. Szerencsés volt, talált egy hasonló gondolkodású férjet, akivel egyszerűen, de egyetértésben éltek. Három gyermekük született. Az első éveik gondtalanul teltek, mígnem kiderült, hogy az idősebbik gyermek gyógyíthatatlan, valószínűleg veleszületett szívbetegségben szenved. Nem sok pénzük volt orvosra, de a...

Delírium

A delírium nemcsak az alkohol elvonási tüneteivel kapcsolatba hozható állapot, hanem van egy kevésbé ismert fajtája is, ami a kórházi ellátásban részt vevő idősek között gyakran előfordul. Ez az állapot viszonylag gyorsan kialakulhat, akár néhány óra leforgása alatt felléphet, időtartama pedig néhány órától akár néhány napig is terjedhet. Tünetei a zavartság, a koncentrálóképesség akut hanyatlása, néha hallucináció, aggresszivitás, kognitív elváltozások, és a beteg egyszerűen nincsen...

"Élj egy kis borral is a gyomrodra való tekintettel" - modern megközelítés

Reggelente a rádiót hallgatom az autóban, amikor a kórházba megyek. Az egyik reklámhoz a húsz perces út alatt többször is van szerencsém. Szereti Ön a bort? – kérdezi egy vidám női hang, és máris elkezdi ecsetelni a vörösbor vitathatatlan előnyeit, például, hogy a benne lévő antioxidánsok mennyire jótékony hatással vannak a szervezetünkre. A vörösbort tavaly fedezték fel a vitamin és táplálékkiegészítő termékeket gyártó cégek, amikor egy tanulmány került publikálásra arról a kísérletről, hogy...

Fehér haj és hajnali köd

Nyolcvan felé járt már, és egy különös jelenség volt. Nem állandóan, csak a nap bizonyos órájában, amikor a közeli focipálya szélén futott; nem is futott, hiszen a látványa olyan volt, mintha egy lassított felvételt néznék, szinte lebegett, ahogyan gyér, fehér haja szállt utána. Elszánt volt, annak kellett lennie, ha ennyi idősen még fut, felveszi a rövidnadrágját, kiengedi a haját és nem törődve a csodálkozó pillantásokkal körbelebegi a focipályát. Nem nézett senkire és semerre, csak előre és...

Betegszállítás

Aznap egy csendes öreg nénit kaptam, akiről hamar kiderült, hogy nem egyszerűen csak egy félénk, halk teremtés, hanem depressziós. A beszélgetéseink is meglehetősen egysíkúak lettek egy idő után, ahogy minden kérdésre, információra csak annyit válaszolt egykedvűen, hogy nem tudom, vagy mindegy. Szívultrahang vizsgálatra kellett mennie, és mivel más dolgom nem nagyon akadt éppen, elkísértem. A folyosón már várakoztak mások is, sofőrrel együtt, ezek a betegek ugyanis ágyastól mennek le az...

A beteg által irányított fájdalomcsillapítás

Általánosan elfogadott nézőpont az egészségügyben, hogy a fájdalom az, amit a beteg érez. Szubjektív, nem lehet és nem szabad kétségbe vonni, megkérdőjelezni, hanem igenis, komolyan kell venni. Azzal együtt, hogy minden embernek más és más a fájdalomküszöbe és a fájdalom tolerálásának képessége. A hatékony fájdalomcsillapítás érdekében pedig sokféle intervenció alkalmazható. Például a beteg tájékoztatása arról, hogy mi és miért okoz fájdalmat, mire számítson egyes procedúrák alkalmazása során...

N. variáció az irgalmas szamaritánus témájára - Egyesült Államok

Egyik iskolatársam lekéste a reggeli dolgozatot. Senki nem tudta mi történt vele, mert hiányozni nem szokott, főleg ilyenkor nem, a telefonját pedig nem vette fel. Néhány óra múlva azonban megérkezett, kissé zihláltan, piszkosan, de lelkesen. Elmesélte, hogy útban az iskola felé az autópályán egy balesetet látott. Gondolkodás nélkül megállt, kihívta a mentőket, és amíg azok megérkeztek, kardiopulmonáris újjáélesztést alkalmazott a férfin, aki balesetet szenvedett. Sikeresen. A mentősök meg is...

Hogyan is indult?

Nem voltam biztos abban, hogy a korábbi munkám nekem való-e, hogy az tényleg én vagyok-e, sőt, rengeteg kérdésem volt ezzel kapcsolatban, de nem volt akivel megbeszéljem. A tanulás és a teológia (nem a denominációra jellemző specifikusság, hanem maga a teológia, mint tudomány, mint terület, mint elmerülés és mint életforma) viszont nagyon tetszett, teológus éveimet például ki nem hagynám semmiért. A kérdések viszont nem szűntek, sőt a feladat azzal nehezedett, hogy lépten-nyomon azt hallottam...