Az alvás és az alvási stádiumok
frissítve:
A megfelelő alvás szükséges a test regenerálódásához, a napközben tanult új ismeretek rendszerezéséhez, feldolgozásához. Az ébrenlét alatti érzelmi hatások is részben alvás alatt kerülnek a helyükre. Az alvással töltött időn túl ebben meghatározó az is, hogy az alvási ciklusok megfelelően mennek-e végbe az éjszaka folyamán.
Megfelelő mennyiségű és minőségű alvás hiányában fáradtak, álmosak leszünk. Koncentrációs készségünk romlik, reakcióidőnk, amellyel pl. vezetés közben a veszélyes helyzeteket elhárítjuk, szintén romlik, nehezebben jutnak eszünkbe dolgok, és nehezebben is tanulunk új ismereteket. Súlyos alváshiány a test leromlásához, az immunrendszer legyengüléséhez vezet. Állatkísérletek kimutatták, hogy az alvás megakadályozása egy idő után halált okoz.
Az alvás-ébrenlét ciklus illeszkedik a Föld forgásához kapcsolódó nappalok és éjszakák váltakozásához, ami az emberen kívül az állat- és növényvilágban is megfigyelhető valamilyen formában. Alvás alatt a külvilág ingereire csak korlátozottan reagálunk. Akár úgy is fogalmazhatunk, hogy az alvás egy visszafordítható és kívülről megszakítható eszméletvesztéses állapot.
Az alvás ciklusokban történik
Bár kívülről azt figyelhetjük meg, hogy egy jó alvó este lefekszik, és reggel felkel, akár anélkül, hogy ezalatt egyáltalán megmozdulna, valójában sok minden történik a szervezetben az éjszakai alvás közben. Az éjszakát kb. másfél órás ciklusokban alusszuk át. Egy cikluson belül megfigyelhetünk mélyalvást, felületes alvást, illetve álomalvást (REM).
Az alvás első részében inkább a mély alvás a meghatározó, míg az éjszaka második részében a felületes és az álomalvás (REM-alvás: rapid eye movement = gyors szemmozgás) a jellemzőbb. A 1. ábra szemlélteti a normális alvásmenetet, amelyen láthatók az egyes alvásciklusok, illetve azokon belül az alvás mélységének változásai.
.gif "Alvásstádiumok (hypnogram)")
A mélyalvás
Mély alvás alatt a szervezet lelassul. Ilyenkor csökken a légzésszám, alacsonyabb értékre áll be a vérnyomás és a pulzus, lejjebb megy a belső hőmérséklet. Az emésztés is lassul, valamint lecsökken a vizeletelválasztás mértéke. Az izomtónus csökken, vagyis az izmok ellazulnak.
A hormonális rendszerben is változások figyelhetők meg. Alvás alatt megemelkedik többek között a növekedési hormon szintje, és egészséges emberben sokszorosára nő a melatonin hormon szintje is.
A REM-alvás
Az álom fázisra, azaz a REM-alvásra a változékonyság jellemző. Ekkor rosszabb a hőszabályozás, és légzésünk is valamivel szabálytalanabbá válhat. Ilyenkor észlelhetjük hálótársunk alvása közben, hogy időnként hangosabban és jobban „szuszog”, míg máskor halkabban, kisebb légvételekkel lélegzik.
A vérnyomás ebben a stádiumban inkább nőhet, a pulzus a légzéshez hasonlóan kissé szabálytalanná válhat. Az izmok ilyenkor a legernyedtebbek, leglazábbak. Emiatt a horkolás és az esetleges légzéskimaradás is gyakran ekkor a legrosszabb az éjszaka alatt.
A REM-alvás alatt időnként, csukott szem mellett is, szemeink jobbra-balra gyorsan mozognak, mintha olvasnánk, vagy ide-oda tekintgetnénk.
Hogyan alszunk az okosóránk szerint? |
| A mai okosórák feltérképezik az alvásunkat is, jelezve az alvással töltött időt és az alvási ciklusokat is. Akármennyire is okosak azonban ezek az eszközök, egy csuklón viselt óra nem tud teljesen valós adatokat szolgáltatni az alvásunkról. Az órák a pulzust, az alvás közbeni mozgást, esetleg a légzésszámot érzékelik, az alvás tényleges fázisát az agyhullámok határozzák meg. Ennek szakszerű méréséhez EEG készülék szükséges. (Dr. Dunás-Varga Veronika - WEBBeteg) |
Az alvásstádiumok
Az alvás folyamata az agy által kibocsátott elektromos hullámok alapján követhető. EEG, azaz elektorenkefalográf segítségével a koponya bőrére ragasztott, kisméretű elektródák által mérhetők az agyhullámok. Ez alapján elkülöníthető az ébrenlét, illetve az alvás mélységének megfelelően az alvásstádiumok:
- szendergés (1. stádium)
- felszínes alvás (2. stádium)
- mély alvás (3. és 4. stádium), valamint
- álomalvás, azaz a REM-alvás.
Ébrenlétre a nagyobb frekvenciájú hullámok (alfa- és béta-hullámok), felszínes alvásra a lassabb hullámtevékenység (théta-hullámok), míg mély alvásra az egészen lassú hullámtevékenység (delta-hullámok) jellemzőek.
Már nem igaz az a korábbi nézet, miszerint 8 óra alvás az ideális. Felnőttek esetében nagyszámú felmérés szerint egy európai átlagosan 6 és fél órát alszik éjszakánként, míg egy észak-amerikai 5 és fél órát. Ebből nyilvánvalóan az is kitűnik, hogy a társadalmi berendezkedés, a kultúra is meghatározza az alvási szokásokat.
Részletesen az alvásról |
Mennyi alvás szükséges?
Egyénileg eltérő az alvásigényünk. Az alvásigény széles keretek között mozoghat. Általánosságban igaz, hogy elegendő az alvás, ha az ember másnap kipihenten ébred, és jól bírja a nappali aktivitást.
Az alvásigény nem állandó ugyanazon személy esetén sem. Betegség esetén például, amikor a szervezet gyulladásban van, vagy intenzívebb fizikai, érzelmi igénybevétel alkalmával (vizsgaidőszak, nagyobb projekt, új élethelyzetek) több alvásra van szükségünk.
Dr. Zoller Rezső: Horkolás, légzéskimaradás - Alvási apnoe? |
| A könyv ifjú szerzője Kanadában kezdett el az alvás alatti légzészavarokkal foglalkozni. Az úgynevezett alvási apnoe tünetegyüttese (horkolás, alvás alatti légzéskimaradás, nappali álmosság) számtalan veszélyre utalhat, melynek következtében elalvásos munkahelyi és közlekedési balesetek történnek és hosszú távon a magas vérnyomás, szívinfarktus és stroke kialakulásának kockázata is emelkedik. Ma már kezelhetők az alvás alatti légzészavarok, amelynek segítségével megszűnik a nappali álmosság, javul a munkateljesítmény és csökkennek a hosszú távú veszélyek. A kivizsgálás alváscentrumokban zajlik és egy éjszakai mérés eredményeként kideríthető a baj. Mikor forduljunk alvásszakértő orvoshoz? Hogyan kezelhető a horkolás és légzéskimaradás? A könyv 120 kérdést és választ, valamint esettanulmányokat tartalmaz és ajánlott mindazok számára, akik kialvatlanságban és figyelemzavarban szenvednek. ." Kiadó: SpringMed Kiadó |
