D-vitamin-bevitel télen: Segíthet-e a szoláriumozás?

Civilizációs probléma: tél végére a lakosság 90-95 százaléka szenved D-vitamin-hiányban. Hogyan pótolhatjuk ilyenkor, a tavasz kezdetén ezt a zsírban oldódó, hormonhatású vitamint? Mikor és hogyan érdemes étrend-kiegészítőt szednünk? Hatásos-e a szolárium?

Az őszi és téli időszakban, a napsütéses tavasz beköszöntéig nem jut bőrünk elegendő UV-B-sugárzáshoz, ezért valamilyen formában pótolni kell. A Semmelweis Egyetem I. számú Belgyógyászati Klinikájának reprezentatív kutatásából kiderült: a kora tavaszi hónapokban a felnőtt lakosság átlagos D-vitamin-szintje 16 ng/ml, ami körülbelül a fele a normálértéknek.

A közeledő tavaszi fáradtságot a télen jelentősen lecsökkent D- és C-vitamin-szint is okozhatja, amennyiben a téli borús időben nem gondoskodunk a plusz vitaminbevitelről.

Miért fontos a D-vitamin?

A D-vitamin (D2, D3) alapvető feladata a vér kalcium- és foszforszintjének szabályozása, az egészséges csontozat és fogazat fenntartása. A D-vitamin hiánya a csontok ásványi anyag tartalmát csökkenti, ezért könnyebben törhetnek, deformitások, csontritkulás, súlyos esetben rachitis (angolkór) alakulhat ki.

Megelőzési célból egészséges felnőttek számára napi 2000 NE D3-vitamin bevitele javasolt októbertől márciusig, míg hiányállapot esetén duplájára emelhető a mennyiség.

D-vitamin-pótlás ételekkel: elegendő?

D-vitamint (D-hormon), illetve annak előanyagát (provitaminok) nagyobb mennyiségben a máj, a tojás, az élesztő és a gomba, a halolaj, valamint a tengeri halak tartalmaznak, azonban kizárólag táplálék útján alig vihető be a szervezetbe ez a vitamin.

Érdemes lenne a fent említett élelmiszereket valamilyen formában naponta beiktatni a gyermekek és a felnőttek étrendjébe – hangsúlyozza dr. Király Balázs házi gyermekorvos, a Felelős Szülők Iskolájának szakértője. Sajnos sok olyan élelmiszer található a fenti felsorolásban, amelyeket a gyermekek nem kifejezetten kedvelnek, mi felnőttek sem eszünk rendszeresen halat, sokan karácsonyi ételként tekintenek a halászlére vagy a sült halra.

Az élelmiszerekből felvett előanyagot a szervezet a bőrben tárolja el, az átalakításhoz pedig UV-B sugarak segítenek, ebből következik, hogy napfényhiányos időszakokban a táplálékkal bevitt elővitaminok hasznosulása elégtelen.

Szolárium és a napfényvitamin

Vannak szoláriumpártiak, közöttük kozmetológusok és kutatóorvosok, akik úgy vélik: hetente-kéthetente nagyon kevés (5-6 perc) nem barnítási célú szoláriumozás megfelelő, nem túl erős csővel ellátott gépben hatásos lehet a D-vitamin-bevitel szempontjából. Érvelésük szerint ha a téli hónapokban szoláriumozunk, kiküszöbölhetjük a napfény hiányát, és egyensúlyban tarthatjuk D-vitamin-szintünket. A szoláriumok ráadásul a bőrtípusnak megfelelő barnulást is lehetővé teszik. De vajon valóban így van ez? Mi az igazság?

Az ultraviola (UV) sugárzás a szemnek láthatatlan, megkülönböztetünk UV-A, UV-B és UV-C sugártartományokat. A bőr a hosszúhullámú UV-A és a rövidhullámú UV-B sugaraktól barnul le, elsősorban az utóbbiak okozzák a leégést. Az UV-B-fény arra serkenti a pigmentsejteket (melanocytákat), hogy több melanint termeljenek: vagyis a bőr barna lesz.

Amennyiben a szolárium lámpája megfelelő, tehát UV-A tartományba eső sugarakat bocsát ki, elenyésző az UV-B sugárzás. Így tehát a szolárium a D-vitamin-pótlásában nem javasolható – magyarázza dr. Emri Gabriella bőrgyógyász szakorvos, aki a témában több szakcikket írt.

D-vitamin-pótlásra nem jó, de bőrrákot okozhat - A barnaság nem egészséges

A szoláriumot felnőtt korban nem tiltja egyik orvos sem, bár nem is javasolja. Ha mégis szükséges, lényeges a mérték! Akinek a bőre érzékeny az UV-ra, barnulás helyett vagy mellett a bőröregedés és a bőrdaganat-képződés veszélyének teszi ki magát.

Hasonlóan vélekedik a kérdésben dr. Rüdiger Greinert biofizikus kutató: „Aki hetente egyszer jár szoláriumba, annál az illetőnél egy év alatt duplájára növekedhet a rák kialakulásának kockázata. Aki 35 éves kor alatt rendszeresen jár szoláriumba, annál a melanoma kockázata duplájára növekszik”.

Két évtized alatt megduplázódott a magyarországi bőrrákos esetek száma, és a betegek negyede még mindig későn fordul orvoshoz. Évente 2500 melanoma-, 4500 laphámrák-megbetegedést diagnosztizálnak az országban – olvasható a Magyar Dermatológiai Társulat közleményében.

A bőrdaganat mellett a bőrön egyéb elváltozások is megjelenhetnek a túlzásba vitt szoláriumhasználat eredményeként, főleg az UV-A sugárzás következtében. Szabálytalan vagy kerek barna és fehér foltok, értágulatok jelenhetnek meg a bőrfelszínen – ezek a napfény okozta bőröregedés jelei.

Mi tehát akkor a megoldás a D-vitamin-pótlásra?

A barnaság nem feltétlenül egészséges – vélekedik a kérdésben a WEBBeteg.hu által megkérdezett belgyógyász, aki úgy véli: a szolárium nem helyettesíti a D-vitamin-bevitelt, ezért a legjobb megoldás, ha étrend-kiegészítő formájában visszük be a szervezetünkbe a szükséges D-vitamint.

(WEBBeteg - Tóth András, újságíró)