A rostgazdag étkezés véd a mellráktól - Táplálkozás és emlőrák

A mellrák megelőzésében az életmód kulcsfontosságú szerepet játszik a genetikai tényezők mellett. Kutatások szerint a rostban gazdag táplálkozás segíthet csökkenteni az emlőrák kockázatát, már kamaszkortól kezdődően.

A legtöbb nő jóval kevesebb rostot fogyaszt, mint az életkortól és nemtől függően ajánlott napi 25-38 gramm. Sokan figyelmen kívül hagyják a táplálkozási ajánlásokat, ugyanakkor több kutatás igazolta már az étrend és a mellrák kialakulásának kapcsolatát.

Emlőrákot okozhatnak bizonyos örökölhető genetikai mutációk. A BRCA1 és BRCA2 génmódosulatok bizonyítottan növelik a mellrák kockázatát. Ennek megelőzésére sajnos nincs lehetőség, ugyanakkor az életmód is nagy mértékben hozzájárul ahhoz, hogy hajlam esetén kialakuljon a rosszindulatú elváltozás. A kutatások összefüggést találtak a dohányzás, az elhízás, az ösztrogénszint, a nagy mennyiségű alkoholfogyasztás és a feldolgozott ételekben gazdag nyugati étrend, valamint a mellrák kockázatának növekedése között.

Magas rosttartalom, alacsonyabb mellrák-kockázat

A táplálékkal történő rostbevitel és az mellrák kialakulása közötti összefüggést már régóta vizsgálják a kutatók, így az elmúlt években számos bizonyíték született az összefüggésre.

Az Egyesült Királyságban több mint 30000 önkéntes egészséges résztvevőn tanulmányozták a táplálkozás hatását a daganat kialakulására. A több éves követési időszak végére, 257 menopauza előtti és 350 menopauza utáni nőben alakult ki emlőrák. A 2007 júliusában közzétett adatok szerint a vizsgálatokban használt táplálkozási kérdőívek alapján azt találták, hogy a termékeny korú nők esetében a gabonákból származó rostok fogyasztása kifejezetten negatív hatással volt az mellrák kialakulására, a gyümölcsrostok esetében nem volt ilyen szignifikáns az összefüggés.

A Journal of te American College of Nutrition című szaklapban 2016-ban publikált adatok is igazolták az összefüggést. A rostokban gazdag étrendet követők körében 49%-kal kisebb volt a mellrák előfordulása, mint a rostokat ritkán fogyasztó nőknél. A kutatók a rostban gazdag táplálkozás alatt a heti legalább 7 alkalommal rostdús ételeket fogyasztókat értették.

A Pediatrics című szaklapban megjelent tanulmány szerint a kamaszkori, rostokban gazdag étrend jelentősen csökkenti a mellrák későbbi kialakulásának kockázatát. A tanulmány 44 000 nő hosszú távú vizsgálatával készült, akiket megkérdeztek a kamaszkori étkezési szokásaikról is, valamint négyévente kellett részletes kérdőívet kitölteniük az étkezési szokásaikról.

A kutatók azt tapasztalták, hogy azoknál a nőknél, akik sok rostot fogyasztottak (átlagosan napi 28 grammot), 24%-kal volt alacsonyabb a mellrák kialakulásának kockázata a menopauza előtt, mint az alacsony rosttartalmú (napi 14 gramm) étrenden élőknél. A magas rosttartalmú étrend emellett a mellrák kialakulásának egész életre szóló kockázatát is 16%-kal csökkentette.

Hogyan segítenek a rostok?

Több hipotézis is született arról, hogy a rostok miként előzhetik meg a rák kialakulását. Az egyik legelfogadottabb feltevés az, hogy a rostok megakadályozzák a fő női nemi hormon, az ösztrogén felszívódását. Az ösztrogént előállító enzimet gátolják, valamint a férfi nemi hormonok szintjét csökkentve hatnak az ösztrogénszintre, és az emlőállomány sejtjeinek szaporodására.

Egyes szerzők másik lehetséges magyarázatra is rámutattak. Ezek szerint a magas rosttartalmú étrend azáltal is csökkentheti a mellrák kialakulásának kockázatát, hogy javítja a szervezet inzulin érzékenységét, mivel a rostok csökkentik a cukrok felszívódását, ezáltal stabilabban tartják a vércukorszintet.

A menopauza után lévő nők esetében nem volt egyértelmű összefüggés a táplálékkal történő rostbevitel és az emlőrák kialakulása között. Ennek hátterében bizonyára az áll, hogy az ösztrogén metabolizmusa különböző menopauza előtt és után. Valószínűnek látszik az a feltevés is, hogy a menopauza után nem annyira a hormonstátusz a meghatározó, hanem a testsúly és annak gyarapodása.

Ajánlott napi rostbevitel

Szakértők azt javasolják, hogy minden étkezés során fogyasszunk rostokat is, zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabona, hüvelyes vagy diófélék formájában.

• Nőknek: 25 gramm/nap ajánlott
• Férfiaknak: 38 gramm/nap ajánlott

Ez soknak tűnhet, de ha belegondol, hogy egy darab körte 7 gramm rostot tartalmaz, már nem is olyan lehetetlen teljesíteni az ajánlott napi bevitelt.

A rostfogyasztás természetesen több más előnyös hatással is rendelkezik. Jól ismert, hogy a rostok megakadályozzák a székrekedést azáltal, hogy mozgásban tartják a beleket, terjedelmesebbé teszik a székletet. Korábbi kutatások szerint az élelmi rost véd a vastagbélrák ellen is, csökkenti a cukorbetegség és szívbetegségek kockázatát. Emellett egyre több bizonyíték van arra, hogy a rostfogyasztás segít az egészséges testsúly megőrzésében.

Milyen formában vigyük be az élelmi rostot?

A kutatások többsége a teljes kiőrlésű gabonák előnyös hatásait hangsúlyozza, amely kiváló forrása a lassan felszívódó szénhidrátoknak és a rostoknak.

A gabonarost azonban nem az egyetlen formája a rostbevitelnek, és nem is kizárólag a rostban gazdag táplálkozás jelenti az egészséges étrendet. Kutatások a mellrák szempontjából előnyös hatású élelmiszerként azonosították emellett a zöldlevelű zöldségeket (pl. spenót), a keresztesvirágú zöldségeket (brokkoli, káposzta), a hagymaféléket, a citrusféléket és más gyümölcsöket, a hüvelyeseket (bab, lencse), az erjesztett ételeket (pl. joghurt), több fűszernövényt (kurkuma, rozmaring), továbbá a dióféléket. Ezek az ételek az emlődaganat mellett előnyösek más betegségek megelőzése szempontjából és az általános rákellenes táplálkozás részeként is.

Természetesen a daganatok ellen nem elég a gabonarostban és zöldségekben-gyümölcsökben gazdag táplálkozást bevezetni. Teljes életmódváltásra, a káros szokások (alkohol, dohányzás) elkerülésére, valamint a mellrák tüneteinek felismerésére és rendszeres szűrővizsgálatokra van szükség, amelyekhez a korszerű orvostudomány segítségünkre van.

Már fiatal kortól kezdődően

A kutatások egy része a kamaszkori táplálkozás jelentőségére hívja fel a figyelmet. Maryam Farvid, a Harvard School of Public Health munkatársa szerint a serdülőkor az az időszak, amikor a mellrák kockázati tényezői különösen fontosnak tűnnek.

Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az emberek étkezési szokásai általában nem változnak sokat az idővel. Általánosan elmondható, hogy amilyen élelmiszereket fogyasztunk tinédzserként, általában olyat eszünk a későbbi életszakaszban is, így érdemes már gyermek- és kamaszkorban kialakítani az egészséges táplálkozási szokásokat.

WEBBeteg - Cs. K. fordító, lektorálta Dr. Osikóczki Orsolya; Dr. Csuth Ágnes családorvos
Források: Whole Grain Consumption and Breast Cancer (PubMed), What Foods Help Prevent Breast Cancer? (HealthLine), Npr.org