Alvásigény - A túl sok alvás is veszélyes
Mind a túl sok, mind a túl kevés alvás egészségi kockázatokat vonhat maga után. A felnőtt szervezet számára a napi hét-nyolc óra alvás számít optimálisnak. A túl sok (9 óránál is több), illetve a túl kevés (6 óránál kevesebb) alvás olyan betegségek kialakulását segíti elő, mint az elhízás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a depresszió, valamint a szív- és érrendszeri betegségek.
Számos kutatás megállapítása szerint az alvás hasonlóan nagy hatással van az egészségi állapotunkra, mint az étrend, illetve a testmozgás. Valószínűleg sokan tudják, hogy életminőségük romlik, ha nem alszanak eleget, de azzal kevesebben vannak tisztában, hogy a túl sok alvás is negatív hatást gyakorolhat.
Egészségi kockázatok túl sok alvás esetén
A túl sok alvás negatívan befolyásolhatja az anyagcserefolyamatokat, az immunrendszert, a mentális egészséget, a szív egészségét, és potenciálisan krónikus betegségek kialakulásához vezethet.
Elhízás - Közvetlen összefüggés van az alvás ideje, illetve a magas testtömeg-index (BMI) és az érintett hasi zsírmennyisége között. A Sleep című, alváskutatással foglalkozó tudományos magazinban ismertetett kutatásban összesen 1100 negyven év alatti férfi és nő vett részt. Azok, akik éjszakánként hat-hét órát aludtak, jóval alacsonyabb testtömeg-indexszel és kisebb hasi zsírréteggel rendelkeztek, mint az öt vagy kevesebb órát alvók. Az elemzés meglepő eredménye ugyanakkor az lett, hogy az átlagosan nyolc vagy ennél is több órát alvással töltők ugyanúgy magasabb BMI-vel és hasi zsírfelesleggel rendelkeztek, mint a túl kevés ideig pihenők.
Depresszió - A megközelítőleg 6-8 órát alvó emberek kisebb valószínűséggel süllyednek depresszióba, mint azok, akik ennél szignifikánsan kevesebbet vagy többet alszanak. Az ohiói Cleveland Clinic egy korábbi tanulmányában 10 654 ötvenkét éves átlagéletkorú páciens adatait vizsgálták két éven keresztül. A közzétett eredmények azt mutatták, hogy a hat-kilenc óra normális alvási időtartammal rendelkezők magasabb pontszámot értek el az életminőség skálán, és alacsonyabb pontokat a depresszió súlyosságát mérő táblázatban, mint azok, akik hat óránál kevesebbet, illetve kilenc óránál többet alszanak.
Metabolikus szindróma - A bostoni Brigham and Women's Hospital alváskutatója szerint a napi 7-8 órás alvásidő minimalizálja a metabolikus szindróma kockázatát. A Social Science & Medicine szaklapban megjelent tanulmányban 56 507 amerikai felnőtt alvási szokásait elemezték, és megállapították, hogy a rendszeresen napi 7-8 órát alvók között a legalacsonyabb az olyan (egymással összefüggő) krónikus betegségek aránya, mint az elhízás, a cukorbetegség, és a magas vérnyomás. Rosszabb eredmények jöttek ki mind a 6 óránál kevesebbet, mind a 9 óránál többet alvók között.
Szívbetegségek - Több vizsgálat utal arra, hogy mind a keveset alvók, mind a hosszú órákat szundikálók szívbetegség-kockázata fokozódik. Francesco Cappucio vezetésével egy angol-olasz munkacsoport gyűjtötte össze a világ orvosi szakirodalmából a kérdéssel foglalkozó dolgozatokat, és összesen 15 vizsgálat, 474 684 felnőtt adatait értékelték. Eredményeiket az European Heart Journal közölte. A tanulmány azt bizonyította, hogy a normálisnak vett 7-8 órai alvásnál kevesebbet, 5-6 órányit pihenő nők vagy férfiak egyaránt 48 százalékkal nagyobb valószínűséggel haltak meg szív- és érrendszeri betegségben. A rizikónövekedési mutató a 8-9 órányit, vagy még többet alvók esetében sem volt sokkal kedvezőbb, átlag 38 százalék. A sokat alvók stroke kockázata 35 százalékkal volt több a normális időt alvókénál, míg a keveset alvók esetében ez nem emelkedett kifejezetten.
Agyi képességek - Akár hét évvel is öregítheti az agyat a túl sok alvás, csakúgy mint a túl kevés - erre egy brit vizsgálat, amely több mint ötezer, 35 és 55 év közötti alany alvásidejét rögzítették öt év távlatában, továbbá az alanyok szellemi teszteredményeit. Az elemzés végeredménye szerint a 6 óránál kevesebbet és a 8 óránál többet alvók rosszabbul teljesítettek a szellemi feladatok megoldásában, mint az átlagosan 7 órát alvók.
Az alvásidő és az egészség összefüggései |
Az alvással töltött idő és a fennálló betegségek közötti ok-okozati összefüggés bizonyítása nehéz, de orvosok szerint a kapcsolat többirányú.
|
Betegségek jele is lehet a túl sok alvás
A túlzott alvásigényt az orvosi meghatározás szerint a napi 9 óra feletti rendszeres alvási szükséglet jelenti. A hiperszomnia nevű kóros állapot az éjszakai alvásidőn túl napközbeni álmossággal, aluszékonysággal és gyakori fejfájással is jár.
Megnövekedett alvásigénnyel, napközbeni fáradékonysággal leggyakrabban az alábbi kórképek járnak:
- alvási apnoe és más alvászavarok;
- cukorbetegség vagy inzulinrezisztencia;
- pajzsmirigy-alulműködés;
- pszichés betegségek: depresszió, szorongás;
- idiopátiás hiperszomnia: narkolepszia;
- szív-érrendszeri betegségek: pl. szívelégtelenség;
- számos betegségre szedett gyógyszer mellékhatása is lehet az álmosság, aluszékonyság.
Túlzott alvásigény esetén tehát nem elég csökkenteni az alvásidőt az egészségre gyakorolt következmények elkerüléséhez. Ha az napközbeni fáradtsággal, álmossággal jár, akkor mindenképp az aluszékonyság kivizsgálása és a háttérben álló okok felderítése szükséges.
Nem elég önmagában az alvásidőt figyelni
A napi 7-8 óra alvás egy általános, egészséges felnőttekre vonatkozó irányelv, ám számos tényező befolyásolja, hogy egy személy alvással töltött ideje sok vagy kevés.
- A pontos alvásigény személyenként is változhat, ám csak bizonyos határok között. A legtöbb embernek 7-8 óra alvásra van szüksége éjszakánként, másoknak 7 óránál kevesebb vagy 8 óránál több alvás mellett is aktívak, kiegyensúlyozottak és egészségesek tudnak maradni, ugyanakkor a 6 óránál is kevesebb, vagy a 9 óránál több alvás már rendellenességre utalhat.
- Az alvás hossza általában csökken az életkor előrehaladtával. A csecsemőknek és a kisgyermekeknek még igen sok alvásra van szükségük. Az idősek jellemzően kevesebbet alszanak, ám megfelelő mennyiségű alvásra időskorban is szükség van az egészség megőrzéséhez.
- Természetes a hosszabb alvásigény betegség idején, műtéteket követően, lábadozási időszakban. Amennyiben azonban ez az állapot állandósul vagy túlzottan elhúzódik, jelezze kezelőorvosának.
- A sziesztának, rövid délutáni szunyókálásnak általában előnyös hatásait írták le kutatók. Ez nem feltétlenül számít túlzott aluszékonyságnak, amennyiben napközben frissek és aktívak tudunk maradni.
A legfontosabb azonban, hogy nemcsak az alvás ideje, hanem a minősége is számít. Bizonyos alvászavarok esetén az érintett észre sem veszi az éjszakai mikroébredésket vagy a mély alvást megzavaró eseményeket, ezért a látszólag megfelelő alvásidő ellenére is fáradtnak érzi magát. Éppen ezért az alvásának megítélésében ne csak az eltelt órák számát figyelje, hanem azt, hogy kipihentnek érzi-e magát, vagy napközbeni álmossággal küzd.
Amennyiben csak 9 óránál több alvással tudja kipihenni magát, vagy napi 7-8 óra alvás mellett is kimerült, érdemes kivizsgáltatnia egészségi állapotát a súlyosabb egészségügyi következmények megelőzése érdekében.
Az alvás minősége javul az életkorral? |
A Sleep című szakfolyóiratban közzétett, 150 ezer ember felmérésén alapuló amerikai tanulmány szerinta negyvenes éveikben némiképp romlik az emberek alvásminősége, ám a következő évtizedben már újra javul. Kiderült, hogy az alvás minőségét az egészségi állapot erőteljesen befolyásolja, ám önmagában a magasabb életkor a közhiedelemmel ellentétben nem rontja. Amennyiben időskorban küzd valaki alvászavarral, az nem az életkorral járó természetes állapot. |
Ez is érdekelheti Meddig bírja az ember alvás nélkül?
WEBBeteg összeállítás - Medipress, MTI, WebMD, Sleep Foundation