Rendelet az élelmiszerek transzzsírsavtartalmának szabályozására
Kilencven napos türelmi idő után lép hatályba az élelmiszerek transzzsírsavtartalmát szabályozó, a Magyar Közlönyben megjelent rendelet. A rendelet lényege, hogy tilos lesz forgalomba hozni olyan élelmiszert, amelynek zsírtartalmában a transzzsírsavak aránya meghaladja a két százalékot.
A 2014. február 18-i hatálybalépéskor a rendelet előírásainak nem megfelelő, forgalomban lévő élelmiszerek a fogyaszthatósági, illetve minőségmegőrzési idejük végéig, de legfeljebb a hatálybalépés után tizenkét hónapig, azaz 2015. február 18-ig árusíthatóak.
A rendelet hatálya azokra az olajokra, zsírokra, zsíremulziókra terjed ki, amelyeket önmagukban vagy valamely élelmiszer összetevőjeként a fogyasztónak szánnak. Az állati eredetű zsírokban természetesen előforduló transzzsírsavakra nem vonatkozik a szabályozás.
A rendelet értelmében tilos lesz olyan élelmiszert forgalomba hozni, amely összes zsírtartalmának 100 grammjában a transzzsírsavak mennyisége meghaladja a 2 grammot. A feldolgozott, több összetevőből álló élelmiszerek esetében, amelyek összes zsírtartalma kevesebb mint 20 százalék, a transzzsírsavak mennyisége nem haladhatja meg a 4 grammot. Ha az élelmiszer összes zsírtartalma kevesebb mint 3 százalék, annak 100 grammjában maximum 10 grammot tehet ki a transzzsírsavak mennyisége.
A transzzsírsavak |
Az utóbbi évtizedekben Magyarországon egyre emelkedett az energia- és zsírbevitel, azon belül is a telített zsírsavbevitel, amely jelentős kockázatot jelent a szív- és érrendszeri, a daganatos betegségek és a diabétesz kialakulására. A transzzsírsavakról |
A rendelet értelmében a fővárosi és megyei kormányhivatalok élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságainak az élelmiszerek transzzsírsav tartalmára vonatkozó ellenőrzések eredményéről negyedévente jelentést kell készíteniük. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetnek (OÉTI) pedig adatbázist kell kialakítania a végső fogyasztó számára értékesített élelmiszer transzzsírsavtartalmára vonatkozó mérési adatokból. Az OÉTI-nek emellett felmérést kell készíteni a lakosság transzzsírsav beviteléről, továbbá figyelemmel kell kísérnie, hogy a rendelet hatására hogyan változtatják meg az érintett élelmiszerek összetételét.
Az élelmiszer előállítója, illetve import élelmiszer esetében az első magyarországi forgalmazónak nyilvántartást kell vezetnie, amelyben szerepelnie kell az alapanyagok transzzsírsav tartalmának, különös tekintettel az olajokra, zsírokra, zsíremulziókra, amelyeket az előállító a végső fogyasztó számára átadott vagy értékesített élelmiszer előállításakor összetevőként felhasznál vagy az előállítási technológia során alkalmaz.
A rendelet a Magyarországon forgalomba hozott élelmiszerekre terjed ki
Az új előírásoknak nem kell megfelelnie azon a végső fogyasztó számára előállított, illetve forgalomba hozott élelmiszereknek, amelyeket az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba.
Szintén nem érinti a szabályozás azon élelmiszerek körét, amelyet az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások a fogyasztók egészségvédelme tekintetében az e rendeletben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.
Miért veszélyesek a transzzsírsavak?
Az ipari feldolgozás során a növényi olajok részleges hidrogénezésével keletkezett transzzsírsavak rendkívül ártalmasak az egészségre, kedvezőtlenül befolyásolják a zsíranyagcserét. A transzzsírsavak kedveznek
- egyes gyulladások,
- az érfalkárosodás,
- az inzulinrezisztencia,
- a hasi elhízás,
- a szívritmuszavarok,
- a cukorbetegség és
- bizonyos daganatos betegségek kialakulásának.
A jelentős kockázatot jól tükrözi, hogy már 5 g/nap transzzsírsavbevitel 25 százalékkal növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések lehetőségét.
(MTI)