A paradicsomfogyasztás hatásai - Mit mondanak a kutatók?

A paradicsomot nemcsak a hagyományos magyar konyha része, hanem számos speciális étrend, például a mediterrán diéta is előszeretettel használja. Mivel egészséggel kapcsolatos hatásai a széles körű kutatás ellenére nem teljesen tisztázottak, érdemes áttekinteni, hogy a paradicsomnak tulajdonított hatások mögött milyen tudományos bizonyítékok vannak.

A paradicsom a burgonyafélék családjába tartozó növény, mely Közép- és Dél-Amerikában őshonos. Európába a 16. században került, de hosszú ideig csak dísznövényként használták, mert mérgezőnek tartották. Közeli rokonához, a burgonyához hasonlóan valóban megtalálható benne a mérgező szolanin, azonban elhanyagolhatóan kis mennyiségben. A paradicsom C-vitamin-tartalma viszonylag magas, 10 deka paradicsom a napi C-vitamin-szükséglet 17%-át fedezi, más vitaminokat, illetve ásványi anyagokat azonban csak kis mennyiségben tartalmaz.

A tomatin hatása szervezetünkre

Két anyag is állhat a paradicsom élettani hatásainak hátterében. Az egyik a tomatin – és származéka, a tomatidin –, amely a már említett szolaninhoz hasonló szerkezetű és hatású alkaloida. A tomatin, mivel kötődik a koleszterinhez, állatkísérletekben hatékonyan csökkentette a vér koleszterinszintjét, és gátolta az érelmeszesedés kialakulását. A kolineszteráz enzim gátlásával számos gyógyászati alkalmazásnak lehet jelöltje.

Egy figyelemreméltó kísérletben azt találták, hogy a tomatidin, továbbá az alma héjában található urzolsav egyaránt jelentősen befolyásolják az izomsejtek fehérjeszintézisét. A hatások eredményeképpen a vizsgálatban számottevően lassult az izmok éhezéssel, inaktivitással, illetve öregedés során bekövetkező sorvadása.

A táplálkozás során elfogyasztott paradicsommal azonban aligha jut a szervezetbe tomatin, ugyanis ez az alkaloida elsősorban a növény zöld részeiben, illetve az éretlen termésben található csak meg, az érett paradicsomban nem.

A likopin felelhet az élettani hatások többségéért

A másik anyag a likopin, amely viszont a termésben is jelen van, ez adja az érett paradicsom színét. A likopin egy karotinoid, kémiailag az A-vitamin rokona, hatása azonban eltérő. A paradicsomnak tulajdonított kedvező élettani hatások – amennyiben valóban léteznek – valószínűleg jórészt a likopin hatásai.

A likopin laboratóriumi vizsgálatokban és állatkísérletekben hatékony antioxidánsnak bizonyult, ezért az elmúlt években vizsgálatok indultak a szív- és érrendszeri hatások feltérképezésére, az étrend-kiegészítők piacán pedig megjelentek a likopinkészítmények. Korábbi vizsgálatokból egyértelműnek látszott, hogy a vérplazma likopintartalma és a kardiovaszkuláris kockázat között fordított összefüggés van.

Napjaink több, nagy jelentőségű népbetegsége, az elhízás, a cukorbetegség, az érelmeszesedés, a magas vérnyomás voltaképpen egy közös ördögi kör (a metabolikus szindróma) láncszemei. A vizsgálatokból kitűnik, hogy a likopin ebbe a kórfolyamatba több ponton is beavatkozva fejti ki jótékony hatásait. Befolyásolja közvetlenül a vérnyomást, módosítja a vérzsírok mennyiségét és arányait, javítja az erek falának állapotát, csökkenti az oxidatív stresszt.

A kutatásokból az is kiderült, hogy biokémiai okok miatt a likopin a paradicsom feldolgozott formáiból – például a paradicsompüréből – könnyebben szívódik fel. Az a kérdés, hogy a kedvező hatásokat több paradicsom fogyasztásával vagy a likopintartalmú kapszulák szedésével érhetjük-e el. A válasz nem egyértelmű: a kísérletekben a feldolgozott paradicsomot tartalmazó termékek kedvezőbbek voltak, ha a zsíranyagcserével, illetve az oxidatív stresszel kapcsolatos hatásokat vizsgálták, míg a vérnyomáscsökkentő hatás elérésére a likopinkészítmények tűntek hatékonyabbnak.

Egy következő ígéretes felhasználás lehet az az összefüggés, amit egy 2013-ban publikált japán kutatás tárt fel. 986 idős embernél vizsgálták a depressziós tünetek és a táplálkozás közti kapcsolatot. Azok, akik hetente legalább két napon fogyasztottak paradicsomot vagy paradicsomtartalmú ételt, 46%-kal kisebb eséllyel lettek depressziósok, a napi rendszerességű fogyasztás mellett, ez az arány 52% volt.

Egymásnak ellentmondó kutatási eredmények

Az egyik legtöbbet vizsgált kérdés a likopin lehetséges előnyei különböző rosszindulatú daganatokban, elsősorban prosztatarákban. Egy nagyszabású és alapos áttekintő tanulmányban, amely a prosztatarák kezelésének dietetikai, táplálkozási és életmóddal kapcsolatos lehetőségeit elemzi, összegezték a likopinnal kapcsolatos eddigi kutatási eredményeket is. Arra jutottak, hogy az eddigi vizsgálatok színvonala nem elegendő ahhoz, hogy bizonyítsa a likopin előnyös tulajdonságait prosztatarákban. Ugyanaz a kutatói műhely egy másik, megfigyeléses vizsgálatban a paradicsom és a paradicsomtartalmú ételek, illetve a prosztatarák között szignifikáns összefüggést talált, ami azt jelenti, hogy a több paradicsomot fogyasztó férfiak ritkábban betegedtek meg prosztatarákban.

Sokan vizsgálták a likopin hatását egyéb rosszindulatú daganatos megbetegedésekben is. Egyes vizsgálatokban találtak pozitív hatásokat, másokban nem. Az eredmények ellentmondásossága mellett az is probléma, hogy ezen vizsgálatok döntő többsége nem volt megfelelően tervezett vagy kivitelezett. Például nagyon kis esetszámmal végezték, vagy nem zárták ki a különböző eredménytorzító hatások lehetőségét. Így ezeknek a vizsgálatoknak – bár a nagyközönség véleményének befolyásolására alkalmasak – a tudományos bizonyító ereje csekély volt.

Erre vezethető vissza, hogy az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Ügynökség (FDA) 2005-ben, majd az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2011-ben elutasította azt az igényt, hogy a paradicsomhoz, illetve a likopinhoz hatóságilag elfogadott egészségállításokat lehessen kötni. Noha a két beadvány között számos eltérés volt, a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok gondos mérlegelése után mindkét hatóság úgy ítélte meg, hogy azok nem elegendőek a kedvező hatások alátámasztására.

Amikor nem előnyös a paradicsomfogyasztás

Egyes esetekben a paradicsom fogyasztása kedvezőtlen is lehet. Köszvényes betegek egy része úgy tapasztalta, hogy a paradicsomevés rohamokat provokálhat. Egy új-zélandi vizsgálat szerint a betegek ötödének van ilyen tapasztalata, egy másik kutatás szerint pedig a paradicsomfogyasztás növeli a szérum húgysavszintjét, ami magyarázhatná a köszvényes tünetek romlását. Ugyanakkor más vizsgálatok nem igazolták ezt az összefüggést.

Cukortartalma miatt mértékkel fogyasztható cukorbetegek számára, savtartalma miatt ronthat a refluxos panaszokon, a dietetikus szerint pedig a puffadásos panaszokhoz is hozzájárulhat az arra érzékenyeknél.

Közismert tény, hogy ma a kereskedelemben kapható paradicsom jelentős része szubjektív tapasztalatok szerint kevésbé édes és zamatos. Ennek oka, hogy a nagyüzemi paradicsomtermesztés érdekében olyan genetikai változatokat termesztenek, amelyeket éretlenül szednek le, majd a szállítás és tárolás közben az utóérés során kapják meg végleges színüket és ízüket. Ezek az "u" (u-niformly, azaz egyszerre érő) mutánsok azonban alacsonyabb cukor- és likopintartalommal rendelkeznek, mint a mutációt nem hordozó paradicsom.

Források:

• Lucy E. Hackshaw-McGeagh, Rachel E. Perry, Verity A. Leach et al.: A systematic review of dietary, nutritional, and physical activity interventions for the prevention of prostate cancer progression and mortality. Cancer Causes Control (2015) 26:1521–1550. DOI 10.1007/s10552-015-0659-4
• Vanessa Er, J. Athene Lane, Richard M. Martin et al.: Adherence to dietary and lifestyle recommendations and prostate cancer risk in the Prostate Testing for Cancer and Treatment (ProtecT) trial. Cancer Epidemiol Biomarkers Prev. 2014 Oct;23(10): 2066-77. doi: 10.1158/1055-9965.EPI-14-0322. Epub 2014 Jul 13.
• https://www.sciencedaily.com
• https://science.sciencemag.org
• http://www.medpagetoday.com

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Reinhardt István