Az éjszakai műszak a feje tetejére állítja a bioritmusunkat

Tapasztalták már, hogy egy át nem aludt éjszaka után másnap képtelenek koncentrálni, fejfájással, szédüléssel küszködnek? A rossz komfortérzethez az is elég, ha rosszul és kevesebbet alszanak ahhoz képest, amit megszokott a szervezetük. Elképzelni is nehéz, hogy miként élik meg a nappali ténykedésüket azok, akik rendre éjszakai vagy váltott műszakban dolgoznak.

Számos hazai és nemzetközi alváskutató intézmény vizsgálata igazolja, hogy az éjszakai munkavégzés hosszú távon egészségkárosodáshoz vezethet. A szakemberek felmérései szerint, minden ötödik embernek, aki rendszeresen éjjeli-, vagy több műszakos munkakörben dolgozik, egy idő után váltania kell, mert tartósan, következmények nélkül, képtelen a szervezete alkalmazkodni a negatív hatásokhoz.

Különösen érvényes a veszélyeztetettség az orvosokra, a nővérekre, az ápolókra, a mentősökre, s más egészségügyi dolgozókra, a pékekre, a taxisokra, a mozdonyvezetőkre, az éjjeliőrökre, a gyárakban, üzemekben több műszakos szakmunkát végzőkre, a rendvédelmi dolgozókra, a tűzoltókra, az éjjel is nyitva tartó boltok, szórakozóhelyek, valamint a készenléti hivatások munkatársaira.

Az ember élettani bioritmusa már gyermekkorban kialakul, ami azt jelenti, hogy nappal ébren van, tevékenykedik, dolgozik, tanul, játszik. Éjjel pedig igénye szerint, reggelig alszik, miközben kellő energiával feltöltődik a szervezete. Ezt a szabályos ritmust a köztiagy mellett lévő tobozmirigyben a melatonin – az alvási ciklust irányító hormon - termelődése tartja fenn.

A melatonin hatása

Dr. Magyar Anna neurológus főorvos elmagyarázza azt is, hogy a melatonin termelődését a fény erősségének csökkenése indítja el. Így erős fényben, nappali világosságban ez a hormon nem termelődik. Ezért nehéz pihentetően aludni az éjjeli munka után, mivel a nappali világosságban az említett hormon nem termelődik. Ugyancsak ezzel magyarázható, hogy télen, és a borúsabb napokon álmosabbnak érezzük magunkat, míg a napsütéses időben aktívabbak, élénkebbek vagyunk.

A melatonin természetes anyag, minden ember szervezetében termelődik. Létezik patikákban kapható, melatonint pótló pirula, amit alvás előtt egy órával, szájon át kell bevenni, s bő folyadékkal lenyelni. Ez a test természetes alvási folyamatát utánozza. Hozzászokást nem okoz, nem rontja a másnapi teljesítőképességet, viszont segítheti a szervezet esti sötétségre való „hangolódást”, így a pihentető alvást.

Az enyhe altatók szedése bizonyos esetekben is nyugalmas alvást nyújthat, csakhogy a hozzászokás veszélye ebben az esetben nem hagyható figyelmen kívül. Ennek megítéléséről, szükségességéről mindenkinek saját orvosával kell konzultálnia. Vannak, akiknek elegendő a gyógynövényekből álló, alvást segítő étrend-kiegészítők, célzott homeopátiás készítmények, vagy a citromfűtea fogyasztása is.

Az egészségügyben dolgozók esetében fel sem merülhet az a veszély, hogy szellemileg és fizikailag fáradtan lépjenek az éjszakai ügyeletbe, ami legtöbb esetben aktív munkavégzéssel jár együtt. Ezt csakis úgy képesek elérni, ha a szabadnapjukon nem hagyják ki a nappali alvást, pihenést, és ügyelnek a saját egészségükre, táplálkozási, és kikapcsolódási szokásaikra.

Tovább A cirkadián ritmus felborulásának tünetei

Németh Adrien 2001-ben kezdett éjszakai műszakban dolgozni műtősnőként, méghozzá a megyei kórház legforgalmasabb osztályán, a baleseti sebészeten.

Németh Adrien: A baleseti műtőben megállás nélkül dolgoztunk. Úgy éreztem magam, mint egy gyárban a futószalag mellett. Csakhogy a műtőben nem lehet egy pillanatra sem figyelmetlennek, fáradtnak lenni. Emberéletek függnek attól, hogy az orvosok, és az őket segítő egészségügyi dolgozók miként teljesítenek a műtőben. Éjszaka szinte sosem volt megállás, pihenésre fordítható idő. Ráadásul az ügyeleti műtétek nagy részében sugárveszélynek is ki voltunk téve, mert az operációk többsége röntgen képerősítő alatt zajlik.

Hogyan lehetett ezt egyáltalán fizikai és szellemi erőnléttel bírni?

Németh Adrien: Kezdetben nagyon nehezen, olyan fáradtságot éreztem, ami semmihez nem hasonlítható. Szükség volt a másnapi pihenőre, regenerálódásra, ami nappali alvással járt, majd következett az újabb hosszú műszak. A bioritmusom teljesen felborult, hiszen addig sosem voltam talpon egész éjjel a műtőben, és nem aludtam napközben. Amikor néhány óra alvás után felkeltem, csöppet sem éreztem magam olyan frissnek, mint egy normális, megszokott éjjeli alvás után.

Bizonyosan léteznek „túlélési” praktikák arra, hogy a műtőben mégis fitt legyen, és jól tudjon koncentrálni.

Németh Adrien: Ez így van. Megtanultam, hogy miként alakítsam át az étkezési szokásaimat, sokkal több zöldséget, gyümölcsöt ettem, a napi folyadékfogyasztásomat is megemeltem, erősítő vitaminokat szedtem, és a citromos víz fogyasztása a mai napig is része a napjaimnak. Azt hiszem, két nap is szükséges lenne ahhoz, hogy az éjszakai műszakban dolgozók, az egészségügyben különösen, megfelelően regenerálódjanak az újabb, hosszú helytálláshoz. akkor is, ha a következő munkavégzés nem éjjel történik, hanem például nappal, 12 órában.

Meddig lehetett ezt „büntetlenül” bírni?

Németh Adrien: Egy hónapban nem csak éjszakai ügyeletet vittem, nappal is dolgoztam, így hat évet kibírtam a baleseti sebészeten. Amikor megszülettek a gyermekeim, már nem tudtam vállalni ezt a feje tetejére állt életritmust. A férjem sokat segített, ezzel együtt sem kisgyermekes anyáknak való az éjjeli munka. Akkor sem, ha az éjszakai műszakpótlék némi anyagi pluszt jelentett. Váltanom kellett. Így lassan tíz éve klinikai műtősnő, szakasszisztens vagyok egy olyan osztályon, ahol meghatározott üteme van a munkavégzésnek, az operációknak, s éjjel kivételesen sürgős esetben zajlik ilyen beavatkozás. Így, ha be vagyok osztva, és szerencsém van, készenlétben ugyan, de pihenni is.

Fontos az egészségvédelem

Az egészség védelme mellett, a nappali munkavégzés előnye: a természetes nappali aktivitás, mivel az ügyintézések elvégzésére napközben van lehetőség. Ekkor lehet a gyermekekkel iskolába, óvodába menni, szabadidős programot tervezni, bevásárolni, barátokkal, rokonokkal találkozni. A családi harmóniáról, és békéről nem is szólva.

Léteznek olyan munkavállalók, akiknek más esélyük nincs is, ha az adott munkahelyükön akarnak maradni, minthogy vállalják az éjszakai, illetve a hosszúnapos műszakok váltakozását, egynapos köztes pihenővel. Az általam megkérdezett középkorú férfi, aki sem a nevét, sem a munkahelyének megnevezését nem merte vállalni, számos egészségügyi problémával küszködik. S ráadásul olyan a munkaköre, mely során, ha nem biztosítottak a steril körülmények, súlyos fertőzés is megtámadhatja a szervezetet. Ő ezen is átesett, mégis maradt az éjszakai, illetve a hosszúnapos műszakban. Ha ezt nem vállalná, szakképzettségének megfelelő munkát a cégnél nem kapna.

Tovább Mitől vagyunk rosszkedvűek?

Egy 2015-ös hazai felmérés szerint, a váltott műszakban dolgozók 40%-a esetében valószínűbb a II-es típusú cukorbetegség kialakulása, mint a rendszeresen, nappal dolgozók életében. Ez azzal magyarázható, hogy az alvás és ébrenlét kiegyensúlyozott ciklusa felborul, így nagyban romlik az alvás minősége, és mennyisége, ami inzulinrezisztenciához vezethet bizonyos esetekben. Ugyancsak kutatások igazolják, hogy a váltott műszakban dolgozók emlékezőképessége, agyi kapacitása, figyelme gyakorta romlik. Ezt különféle memóriatesztekkel vizsgálták az érintettek körében. A kontrollcsoport teljesítménye – azoké, akik csak nappal dolgoztak - sokkal jobb és stabilabb volt.

„A biológiai óra, vagyis a cirkadián ritmus a testi és agyi funkciók természetes ütemét jelenti, amikor egy ciklus egy nappal egyenlő. Az emberi testben kialakult, és jól működő biológiai óra alapján változik testhőmérsékletünk, az éberségi létünk mértéke, valamint számos hormon szintünk értéke.” – tudtuk meg dr. Magyar Anna neurológus főorvostól, aki elmondta azt is: a cirkadián ritmus felborulása emésztési, alvási, koncentrációs- és memóriazavarokat, valamint ingerlékenységet, feszültséget, szédülést, fejfájást, vérnyomásproblémákat, szív- és érrendszeri betegségeket, olykor látászavart, depressziót, idegi kimerülést okozhat. Az emberi szervezet biológiai órájának megzavarása immár bizonyíthatóan is hatással van a daganatok kockázatának kialakulására.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Balogh Mária, újságíró