Zavart ébredés, egy kellemetlen paraszomnia

Sokan találkozhattak már azzal a jelenséggel, amikor valaki álmából felébresztve zavart, vagy viselkedése irritált, akár agresszív, azonban erre később nem emlékszik, vagy tagadja, hogy ilyen megtörtént. Történetesen ilyenkor mindenkinek „igaza” van, ugyanis ez az állapot valós, és erre az ettől szenvedő általában amnéziás, vagy csak kevéssé emlékszik.

Olvasson tovább a hirtelen felébredést követően fellépő zavart állapotról, amelyet a nyugtalan láb szindrómához, az alvajáráshoz vagy a pavor nocturnushoz (éjszakai rémület) hasonlóan a paraszomniák, azaz a furcsa éjszakai viselkedésekkel kísért alvászavarok közé sorolunk.

Bővebben az állapotról és tüneteiről

A zavart ébredés (confusional arousal) vagy más néven Elpenor-szindróma a nem gyors szemmozgásos (non-rapid eye movemnet (NREM)) paraszomnia egyik fajtája.

Tünetei

A zavart ébredés az az állapot, amikor az alvó személy felébredni látszik, de viselkedése szokatlan vagy furcsa. Az egyén dezorientált, nem reagálhat, beszéde lassú lehet, vagy gondolkodása zavaros. Gyakori az alvajárás vagy a kiabálás egy-egy epizód alatt. Néhány zavart ébredéstől szenvedő ember a fogát is csikorgatja.

Egyes ritka esetekben a felnőttek nagyon helytelenül, sőt ellenségesen és agresszívan viselkedhetnek, viselkedésük irritált, mérges is lehet. Ezek a szélsőséges epizódok azonban nem gyakoriak.

A zavart ébredés epizódjai a gyermekek esetén bizarrnak és ijesztőnek tűnhetnek a szülők számára. A gyermeknek zavart arckifejezése lehet, és gyakran csak üveges tekintettel „bámul rá” szüleire. A gyerekek izgatottabbá válhatnak, amikor megpróbálja megvigasztalni vagy ébresztgetni őket.

Valószínűleg azonban sem a felnőttek, sem a gyermekek nincsenek tudatában viselkedésüknek, és később nem is emlékeznek rá.

Amikor zavart ébredés lép fel, úgy tűnhet, hogy az érintett ébren van, még akkor is, ha kissé zavart. Az epizódok pedig gyakran akkor kezdődnek, amikor valaki más „ébreszti fel” fizikailag a személyt.

A zavart ébredés jellemzően az elalvás első 2 órájában jelentkezik, amikor a „mély” alvásból a „könnyebb”, felületesebb alvási szakaszba lépünk át.

Mi provokálhatja?

A zavart ébredés bármely életkorban előfordulhat, de gyakrabban fordul elő gyermekeknél. Az egészségügyi problémák (például láz), utazás, hirtelen elalvás, migrén és rendszertelen alvási-ébrenléti ütemterv okozta alvászavarok azonban ilyen epizódot válthatnak ki.

Alvási inercia vagy más néven alvási részegség is része lehet a zavart ébredésnek, de ez utóbbi más rendellenességek, például idiopátiás hiperszomnia részeként is előfordulhat. Bár a zavart ébredést hivatalos alvás-ébrenléti rendellenességnek tekintik, az alvási részegségnek általánosabb jelentése van, a két kifejezést az átfedő tünetek miatt gyakran mégis felcserélve használják.

A zavart ébredés társulhat még egyéb alvászavarokhoz is, pl. nyugtalan láb szindrómához, de az éjszakai asztmával és egyéb légzészavarokkal is összefügghet a megjelenése.

Kiknél fordulhat elő ez az állapot?

A becslések arra vonatkozóan, hogy valójában hány ember tapasztal zavart ébredést, változóak. Egy brit tanulmány szerint a felnőttek 4,2%-a tapasztal ilyet. Más tanulmányok szerint a felnőttek akár 15,2%-a is tapasztalhat zavart ébredést egy év alatt.

Az Amerikai Alvásmedicina Akadémia (American Academy of Sleep Medicine) szerint a rendellenesség gyakrabban fordul elő gyermekeknél, a gyermekek 17%-a, de a 15 év feletti felnőtteknek mindössze csak a 3%-a vagy a 4%-a tapasztalja ezt az állapotot.

Gyakran előfordul, hogy a zavart ébredéstől szenvedő gyermekeknél később serdülőkorban alvajárás alakul ki.

Milyen hosszú egy-egy epizód?

A legtöbb epizód 5-15 percig tart, de néhány perctől akár fél óráig is elhúzódhat.

Mik lehetnek a zavart ébredés kockázati tényezői?

Valószínűbb, hogy zavart ébredést tapasztalhat az, akinek a rokona, családtagja is szenved ettől az alvászavartól. De vannak egyéb tényezők is, amelyek növelhetik a megjelenés kockázatát, ilyenek a következők:

• Váltott műszakos munkavégzés
• Éjszakai műszakos munka
• Egyéb alvászavarok jelenléte (hiperszomnia, álmatlanság, cirkadián ritmus eltolódásához kapcsolódó alvászavarok)
• Elégtelen alvásmennyiség vagy -minőség
• Feszültség, stressz
• Aggodalom, szorongás
• Bipoláris vagy unipoláris depresszió

Mik a zavart ébredés okai?

A kóroki tényezők között szerepel:

• Az alváshiány
• Túlzott alkoholfogyasztás
• Alvási apnoe
• Periodikus végtagmozgászavar
• Pszichotróp gyógyszerek alkalmazása
• Kábítószerrel való visszaélés
• Mások által kikényszerített felébredés

A zavart ébredés hatásai

A zavart ébredés befolyásolhatja a nappali éberséget, alvásmegvonást és túlzott nappali álmosságot okozhat. A zavart ébredés az alvópartnereket is megzavarhatja. Bár ritka, bizonyos epizódok során akaratlanul is kárt okozhat magának vagy a közelben lévőknek. A zavart ébredés ismétlődő megtapasztalása pszichológiailag szorongást, vagy hosztilis magatartás esetén bűntudatot válthat ki.

Hogyan lehet diagnosztizálni a zavart ébredést?

Orvosi diagnózis

Bármely NREM-paraszomnia diagnosztizálásához szükség van a lehetséges kiváltó gyógyszerek feltérképezésére, vagy olyan más alvási zavarok vagy egészségügyi problémák megszüntetésére, amelyek rossz alvást okoznak.

Néha poliszomnográfia vagy alvásvizsgálat is elvégezhető az alvászavar jelenlétének meghatározására. Gyakran kérnek az alváslaborban alvásnaplót, és hozzátartozójának/alvó partnerének beszámolóit, feljegyzéseit is felhasználják ahhoz, hogy jobban betekintést nyerjenek a paraszomnia pontos tüneteibe.

Gyermekeknél a szülőknek nyomon kell követniük a gyermek alvási-ébrenléti ciklusát, valamint a paraszomniás epizódok időzítését és jellemzőit. Ez hasznos lehet az epizód típusának megkülönböztetésében, valamint a kezelési terv összeállításában. A gyermek alvásának kiértékelésére van szükség annak érdekében, hogy felkutathassanak olyan más alvási problémákat, amelyek akadályozhatják a gyermeket abban, hogy megfelelő órányi és megfelelő minőségű alváshoz jusson. Egyes esetekben náluk is javasolt lehet poliszomnográfiás vizsgálat.

Kezelés

A zavart ébredést tipikusan az alvási idő és minőség javításával kezelik. Ez magában foglalhatja az alváshigiéniai protokollok követését:

• Tartsa be a rendszeres alvás ütemtervét, a hétvégéken is.
• Hozzon létre egy pihentető lefekvés előtti rutint.
• Korlátozza az alvást 15 óra előtt.
• Kerülje a koffeint a délutáni és esti órákban.
• Lefekvés előtti órákban kerülje az alkoholfogyasztást.
• Ha olyan gyógyszereket szed, amelyek zavarják az alvást, beszélje meg kezelőorvosával, hogy tud-e váltani egy másik típusra.

Gyermekeknél szintén nagyon fontos a megfelelő napirend, és egy alvással kapcsolatos ütemterv tartása, illetve hogy a gyermek elérje az életkorának megfelelő éjszakai alvási órák számát. Ha a zavart ébredés továbbra is fennáll, segíthet, ha óvatosan felébresztjük a gyermeket körülbelül 15 perccel az alvásnapló alapján dokumentált epizód tipikus időpontja előtt.

Néhány zavart ébredéstől szenvedő személynek ezenfelül gyógyszeres kezelés is javasolt lehet.

Tovább

• Az alvás és az alvási fázisok
• Az alvászavar és típusai
• Alvási problémák kisbabáknál, kisgyerekeknél: Jó tanácsok szülőknek
• Gyermekkori alvászavarok - Mi állhat mögötte?
• Az egészséges, pihentető alvás záloga

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos

Felhasznált irodalom:

• Confusional Arousals (Stanford Medicine)
• Confusional Arousals and Sleep Drunkenness (Sleep Foundation)
• Confusional Arousals (Sleep Education)