Gyümölcsmagok: mikor káros, mikor hasznos?

Az egyes gyümölcsök magjai is tartalmaznak a szervezet számára hasznos anyagokat, ezért fontoljuk meg, hogy kidobjuk vagy megegyük a dinnye vagy az alma magvait. Problémát okozhatnak azonban bizonyos gyümölcsök, például a cseresznye és a barack magjai, amennyiben nagyobb mennyiségben, összerágott formában kerül a szervezetbe. Ezekben ugyanis cianid található és mérgezést okozhatnak.

Mit tartalmaznak a magok?

A gyümölcsök magjai is tartalmaznak különböző antioxidáns hatású tápanyagokat. Az antioxidánsok nagy részét a növény a saját védelme érdekében termeli a kórokozók ellen, más kérdés, hogy az emberi szervezet számára is előnyökkel jár.

Említésre méltó még az amigdalin (cianogén glikozid, ciántartalmú glikozid, B17-vitamin) tartalma a sárgabarack, őszibarack, cseresznye, birs és almamagoknak. Korábban azt állították, hogy rákellenes hatása van, de ezt a mai napig nem tudták bizonyítani. Az amigdalin a mag elfogyasztása után az emberi szervezetben cianiddá alakul át, ami mérgezést okozhat. Erről még bővebben is írunk cikkünkben, de először nézzük a pozitívumokat.

A sárgadinnye magjának összetétele például

• ~40% zsiradék - szterolok (ezek növényi származékai a fitoszterolok), valamint tokoferolok (E-vitamin), foszfolipidek, a telítetlen zsírsavak közül a linolénsav,
• 35-40% fehérje,
• 8-13% szénhidrát,
• 4,5-8,5% rost.

Magas az ásványi anyag tartalmuk (pl. cink, magnézium, vas, mangán, kálcium, nátrium, kálium, foszfor).

Vizsgálatok alapján az egyébként Ázsiából származó sárgadinnye magvainak gyulladáscsökkentő hatásuk, antioxidáns, antimikrobális és fájdalomcsillapító tulajdonságuk van. Ezek mennyisége és aránya azonban nagyban függ az adott gyümölcs fajtájától, termesztési helyétől és módjától – avat be a részletekbe Szőke Andrea dietetikus.

A szőlőmagból készült őrlemény, olaj és kivonat rendszeres fogyasztása jelentősen növeli a vérben fellelhető antioxidánsok mennyiségét (főként a kékszőlő magjából készült termékek). A szőlőmagból készült kivonat jótékony hatásait 1936-ban Dr. Szentgyörgyi Albert vetette papírra.

Akkor nem szabad kiköpni a dinnyemagot?

Egyetlen görögdinnyében 300–600 mag fedezhető fel, ezek akár 8 évig csírázóképesek. Magas fehérje, B-vitamin, ásványi anyag tartalmuk van (magnézium, kálium, foszfor, vas, cink, nátrium, mangán, réz), mértek benne rosttartalmat is, ezen kívül hasznos zsírok, illetve a speciális védőhatással rendelkező bioaktív vegyületek közül fitokemikáliák (pl. flavonoidok, szaponinok, tanninok, azaz csersav, valamint triterpenoidik) találhatóak benne. Ezek többsége jótékony hatással van az egészségünkre:

• a bennük lévő antioxidánsok hatástalanítják a szervezetben felgyülemlő káros szabadgyököket, megakadályozva, hogy azok roncsolják a sejteket;
• segítenek meggátolni a kórokozó mikroorganizmusok növekedését;
• támogatják az immunrendszert;
• gyulladáscsökkentő tulajdonságaik is vannak.

Kardiovaszkuláris, daganatos megbetegedések kialakulásának a kockázatát csökkenthetik a dinnyemagokban található tápanyagok, ugyanis a magas polifenol tartalma és az antioxidáns kapacitás között erős összefüggés található – teszi hozzá a dietetikus. Az értékek mennyisége itt is nagyban függ a fajtától és a termőhelytől.

Legjobban akkor tudnak felszívódni az emésztőrendszerünkben a magok, ha például beáztatjuk, majd nedves helyen kicsíráztatjuk őket, de erre nem sokunk vállalkozik.

Cián a magban?

Sokan azért tartanak a különböző gyümölcsmagok lenyelésétől, mert úgy tudják, vannak mérgező anyagok is bennük, például a sárgabarack és a cseresznye magjában az amigdalin az emberi szervezetben cianiddá, azaz méreggé alakul. Azonban ehhez szét kellene szednünk, mert legbelül található bennük ez az anyag, illetve fontos kérdés az is, mekkora mennyiségben mutatható ki a káros anyag.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) álláspontja szerint a felnőttek több mint három kisebb sárgabarack magjának egyszeri elfogyasztásával már túlléphetik a biztonságos szintet – írja tájékoztatójában a NÉBIH. Cseresznyemagból néhány tucat mag jelenthet kockázatot, amennyiben törött állaptban jut a szervezetbe. A mérgezést előidéző pontos érték nem határozható meg, függ a mag amigdalintartalmától, a személy testsúlyától, a felszívódás sebességétől is.

A mérgezési tünetek enyhébb esetekben gyomorpanaszokkal járnak, nagyobb adagok felszívódása viszont már szédülést, látási zavarokat, fülzúgást, hányást okozhat. Súlyos esetben görcsök jelentkezése, légzésbénulás és akár kóma is bekövetkezhet – sorolja dr. Ternai Zita, a Bethesda Gyermekkórház fül-orr-gégész szakorvosa. Mérgezés gyanújakor azonnal kórházba kell indulni!

Mi történik, ha lenyeljük a nagyobb magokat?

A nagyobb csonthéjas gyümölcsök magjai méretükből adódóan okozhatnak gondot főként a kisgyermekeknél: a nyelőcsövükben elakadhatnak vagy nyeléskor fájdalmat okozhatnak. A kisebb magokat a gyermekek könnyebben félrenyelhetik, ami a hörgőkbe jutva életveszélyes állapotot is eredményezhet. Leginkább fájdalmas nyelés, félrenyelés, falat elakadása miatt látunk el gyermekeket az MRE Bethesda Gyermekkórház Fül-orr-gégészeti Osztály Idegentest ügyeletén – nyilatkozta kérdésünkre dr. Ternai Zita fül-orr-gégész szakorvos.

A nyelőcsőben elakadás tünetei:

• nyelési képtelenség vagy nehezítettség,
• árulkodó jel, ha a gyermek nem akar enni, inni,
• nyálcsorgás,
• ha mégis eszik, hamar hányás, mellkasi diszkomfortérzés jelentkezhet.

Félrenyeléskor erős ingerköhögést, légvételkor sípolást, súlyos esetben kékülést, fuldoklást figyelhetünk meg. Félrenyelés gyanújakor azonnal mentőt kell hívni, segítséget kell kérni.

Ha a nyelés fájdalmas volt ugyan, de ezt követően a gyermek jól eszik, nincs fájdalom, hányás, hányinger, a panaszok maradéktalanul szűnnek, megnyugodhatunk.

Részletesen Mi a teendő, ha valaki félrenyelt?

Miként előzhető meg a baj? Fontos, hogy a gyermekek nyugodt körülmények között egyenek, felügyelet mellett, hogy megelőzhessük a félrenyelést. Ha lehet, magozott gyümölcsöt adjunk a kicsiknek – tanácsolja a szakorvos.

Szerző: Tóth András, újságíró - WEBBeteg
Szakértők: Dr. Ternai Zita fül-orr-gégész szakorvos, Szőke Andrea dietetikus