Van okunk félni? Fipronillal szennyezett tojások hazánkban
megjelent:
Az utóbbi hetekben a külföldi és a magyar sajtót is bejárták a fipronillal szennyezett tojásokról szóló hírek. A szennyezett tojásszállítmányok vélhetően Hollandiából indultak útjukra, és több európai országba - köztük valószínűleg Magyarországra is - jutott a növényvédő szerrel szennyezett élelmiszerből.
2017. augusztus elején fokozott termékellenőrzés indult hazánkban is, mely során a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) laboratóriuma fipronilt talált egy magyar származású frisstojás-tételben. A hatóság vizsgálatot indított arra vonatkozóan, hogyan történhetett a szennyeződés, és az eset kapcsolódik-e az európai tojásfertőződéshez.
A (NÉBIH) által közzétett információk szerint a Tamago Ei-Omelett-Block nevű fagyasztott, félkész termékből – amely fipronillal szennyezett tojás felhasználásával készült – Magyarországra is jutott, a termékből azonban kizárólag vendéglátóhelyekre szállítottak. A hatóság azonnal elrendelte az élelmiszer forgalomból való kivonását. A szennyezett tojás által okozott mérgezésről, a betegség tüneteiről és a legfontosabb tudnivalókról Dr. Rákóczi Éva belgyógyász-infektológust kérdeztük.
Mi is az a fipronil?
Dr. Rákóczi Éva: A fipronil 1996 óta széleskörűen alkalmazott, a fenil-pirazolok kémiai családjába tartozó rovarirtó szer, melyet főként a hangyák, bogarak, csótányok, bolhák és termeszek irtására használnak. A szer a központi idegrendszer klorid csatornáin keresztül hat és túlzott idegi stimulációt eredményezve öli meg a rovarokat.
Tovább Hasznos tippek az ételmérgezés elkerüléséhez - Jó tudni!
Hogyan került a rovarirtó szer a tojásba?
Dr. Rákóczi Éva: A holland élelmiszer-biztonsági hivatal 2017. augusztus 2-án 180 tojástermelő telepet záratott be rovarirtószer-szennyezés gyanúja miatt. Hollandiában baromfitenyésztő gazdák illegálisan használtak fipronilt abból a célból, hogy megszabadítsák a baromfiállományt az atkáktól. A nyomozás szerint titkos gyógynövényvegyületükről kiderült, hogy a Dega 16, valamint a Copper boost (Magyarországon egyik szer sem engedélyezett) elnevezésű készítménybe illegálisan kevertek fipronilt. A szerhamisítást feltehetően nem a gyártó, hanem a szerrel dolgozó vállalkozások követték el.
Melyek a mérgezés tünetei, és körülbelül mennyi idő elteltével jelentkeznek?
Dr. Rákóczi Éva: A fipronil szervezetre történő hatását az határozza meg, hogyan kerül vele érintkezésbe. Fipronil kontaktus lehetséges bőr vagy szem érintettség útján, inhalációval, vagy a kémiai anyag elfogyasztásával. Ha az érintkezés külsőleg rövid időtartamú, enyhe bőrirritációt okozhat. Ha elfogyasztásra kerül, hatása súlyosabb: izzadás, hányinger, hányás, fejfájás, gyomorfájás, szédülés, gyengeség és görcsök alakulhatnak ki. A fipronil egyszeri elfogyasztása következtében kialakult tünetek azonban általában gyorsan javulnak, és kezelés nélkül megszűnnek.
Mit tegyen az, aki feltételezetten fipronillal szennyezett tojást fogyasztott?
Dr. Rákóczi Éva: A fenti tünetek megjelenése esetén haladéktalanul forduljon orvoshoz.
Általában főzéssel, feldolgozással változik-e a szennyezett élelmiszer méreganyag-tartalma?
Dr. Rákóczi Éva: Az olyan hagyományos módszerekkel, mint a mosás, főzés, forralás, sütés nem lehet eltávolítani a fipronilt a tojásból. A tojásból készült élelmiszereknél (pl. majonéz) a fipronilkoncentráció hígulásával kell számolni.
A jelenleg szóban forgó, fipronillal szennyezett tojások esetében mekkora mennyiségben káros az emberi szervezetre a növényvédő szer?
Dr. Rákóczi Éva: A NÉBIH tájékoztatása szerint: „az érintett tojástételek szennyezettsége eltérő. A tojásban lévő szennyeződés jelentette kockázat mértéke is további számos szemponttól függ. Ezek közé tartozik például a fogyasztó életkora, egészségi állapota, a koncentráció mértéke stb.. Mivel a fipronil zsírban oldódó hatóanyag, ezért felhalmozódik a szervezetben, így az intézkedések azt a célt szolgálják, hogy a fogyasztók hosszú távon ne legyenek kitéve a májkárosító anyagnak.” Kutatók vizsgálatai alapján a 79%-os fipronil patkányok bőrére történő applikációja esetében a szer kevesebb mint 1%-a került csak be a szervezetbe 24 óra múlva. Amikor az állatok megették a fipronilt, az elfogyasztott szer 15-33%-a (kecske) és 30-50%-a (patkány) szívódott fel.
Más termékben, például húsban is kimutatták a szert?
Dr. Rákóczi Éva: Egészségre ártalmas érintett hústételről, illetve feldolgozott tojáskészítményről (pl. majonéz) jelenleg nincs tudomása a NÉBIH-nek.
A szennyezett étel elfogyasztásának – jelen esetben a fipronil emberi szervezetbe jutásának – lehet-e hosszú távú következménye?
Dr. Rákóczi Éva: Kutatások alapján a patkányoknak egy évig adagolt fipronil fokozta a görcsrohamok kialakulását és halált okozott. A fipronil tartós fogyasztása során patkányokban a pajzsmirigyhormon szintjének csökkenését figyelték meg, azonban a legtöbb rövid- és hosszú távú tanulmány során azt találták, hogy a fipronil nem befolyásolja az endokrin rendszert. Egy másik tanulmány azt találta, hogy a fipronil hosszú távon csökkenti a fertilitást, és növeli a vetélés kockázatát. Egyelőre nincsen elég adat arról, hogy a gyermekek érzékenyebbek lennének a fipronilra. Az Amerikai Környezetvédelmi Hatóság a fipronilt „lehetséges humán carcinogénnek” tartja.
Hogyan lehet ellenőrizni, hogy egy bizonyos élelmiszer szennyezett-e, tartalmaz-e az emberi szervezetre káros anyagokat? Mi a helyzet a tojás esetében?
Dr. Rákóczi Éva: A fipronillal szennyezett magyar tojás azonosítószáma: 3HU1503T03/4. A NÉBIH folyamatosan végez mind laboratóriumi, mind nyomon követési vizsgálatokat magyarországi vállalkozások, telephelyek ellenőrzésével. Sajnos Magyarországon 124 állatgyógyászati készítmény tartalmaz fipronilt, az engedélyezett szerek használati utasításnak megfelelő alkalmazása azonban a célállatfajokban alapvetően biztonságos.
Mire érdemes még odafigyelni a fipronil fertőzéssel kapcsolatban?
Dr. Rákóczi Éva: A NÉBIH javasolja, hogy az eset további részleteinek tisztázásáig, illetve annak lezárásáig a lakosság részesítse előnyben a kiváló minőségű magyar tojások fogyasztását.
Forrás: WEBBeteg
Orvos szakértő: dr. Rákóczi Éva, belgyógyász-infektológus
Forrás: npic.orst.edu; Nébih; rivml.nl
