Az ételmérgezés okai, tünetei és kezelési lehetőségei

Az ételmérgezés olyan hasi panaszokkal, hányással, hasmenéssel járó megbetegedés, mely elkülönül a többi, hasmenést okozó kórképtől. Nem fertőzésről van szó, hanem a betegséget kiváltó baktériumok termelte mérgek, az úgynevezett endotoxinok (vagyis mérgező anyagcseretermékek) okozta következményekről. A panaszokat romlott, fertőzött élelmiszer okozza.

A betegség leggyakrabban 1-2 napig tart, és nem fajul súlyos kórképpé, bár kellemetlen és heves panaszokat okoz. Néhány nap után teljes gyógyulás várható.

Az ételmérgezés gyakori megbetegedés, bármely korosztályt érintheti. Jellemzően szezonális megbetegedés, főleg nyáron fordul elő, mivel a meleg időben hamarabb romlanak az ételek, de természetesen bármikor találkozhatunk vele.

A megbetegedések konkrét száma nem ismert, mert nem mindenki fordul orvoshoz a panaszaival, ugyanakkor elég magasra becsülhető a gyakoriság. Jellegzetesen több embert is érint az ételmérgezés, akik ugyanabból az ételből 6 órán belül fogyasztottak.

Az ételmérgezés tünetei

• hányinger, hányás,
• hasi fájdalom, görcsök
• émelygés, puffadás,
• rossz közérzet, hidegrázás
• hasmenés.

Az ételmérgezés gyanúját erősíti tehát az is, ha azonos élelmiszert fogyasztó embereknek egyszerre jelentkeznek hasonló panaszai. Az ételmérgezés tünetei az étel fogyasztását követő 6-8 órán belül alakulnak ki.

Melyek azok az élelmiszerek, amelyek a leggyakrabban ételmérgezést okozhatnak?

• tejtermékek
• tojást tartalmazó élelmiszerek
• húskészítmények

Milyen kórokozók okoznak ételmérgezést?

• Staphylococcus aureus (jellemzősen húsok, saláták, szószok, cukrászsütemények okozzák a fertőzést)
• Clostridium perfringens (többnyire húsok, pörköltek, szaftos fogások által terjed, amennyiben nem megfelelő hőmérsékleten történik a tárolás, vagy elégtelen a hőkezelés)
• Bacillus cereus

Milyen következményei lehetnek az ételmérgezésnek?

Leggyakrabban tehát folyadék- és ionvesztés alakul ki az érintetteknél. A következmények mértéke leginkább attól függ, hogy a beteg mennyi folyadékot veszít a hányással és hasmenéssel, illetve tudja-e pótolni az elvesztett folyadékot. Gyenge általános állapot, például kisgyermekek, idősek vagy egyéb betegségben szenvedők esetén kiszáradás is kialakulhat. Előfordulhat, hogy csökken a vérnyomás, és a járulékos tünetek miatt ájulás is bekövetkezhet.

Az ételmérgezés diagnózisa

A beteg részletes kikérdezésével hamar kiderülhet a diagnózis. Az étkezés után röviddel jelentkező hányás, hasmenés sokszor önmagában kórjelző. Általában nem feltétlenül szükséges speciális kiegészítő vizsgálat. Heves panaszok esetén lehet hasi ultrahangra szükség más hasi kórképek kizárására (pl. vakbélgyulladás, epeköves görcs). Alapvető laborvizsgálatként a gyulladásos paramétereket, vérképet, vesefunkciót és ionokat kell ellenőrizni, ha a beteg orvoshoz kerül.

Bővebben Jó, ha tudjuk: a szalmonelláról

Az ételmérgezés kivizsgálása során fontos elkülöníteni más hasi kórképet, fertőzés okozta hasmenést vagy hányást, salmonellosist. Ennek megállapításához hhez széklettenyésztés kérhető.

Kimenetele miatt a gombamérgezéstől való elkülönítés szintén nagyon lényeges, és ha felmerül a gyanú, inkább gombamérgezésként kell kezelni a beteget (ekkor gomba toxinok irányában is történik vérvétel).

A megmaradt élelmiszerből kimutatható a baktériumok toxinja.

Hogyan kezelhető az ételmérgezés?

Specifikus terápia nincsen, ezért minden esetben tüneti terápia szükséges, amely a következőket jelentheti:

• Folyadékpótlás (szükség esetén infúzióval). Ez a legfontosabb, főleg a csecsemők, kisgyerekek, idősek esetén, akik hamar kiszáradhatnak. Kaphatók szájon át elfogyasztható rehidráló, magas iontartalmú folyadékok (csecsemőknek is adható).
• Ionok pótlása (az elvesztett sók pótlása).
• A hányinger csillapítása.
• Fektetés, pihenés alacsony vérnyomás esetén.
• Fájdalomcsillapító, görcsoldó adása a hasi panaszok enyhítésére.

Fontos, hogy antibiotikum alkalmazása nem indokolt! A hasfogó, bélmozgást lassító gyógyszerek ugyan csökkentik a hasmenést, ami kényelmesnek tűnik, ugyanakkor éppen emiatt lassítják a mérgek kiürülését a szervezetből, így összességében lassíthatják a gyógyulást.

Fontos Mi a teendő ételmérgezés esetén?

Mit tehetünk az ételmérgezés elkerülése érdekében?

Igen fontos a megfelelő élelmiszerhigiénia betartása! Ehhez az ételek feldolgozása mellett a konyha tisztántartása (pl. a hűtő rendszeres tisztítása, a háztartási szemét megfelelő tárolása, a konyhai eszközök fertőtlenítése) is hozzátartozik.

Jó, ha tudjuk, hogy bizonyos esetekben még hőkezeléssel sem biztosítható a megfelelő élelmiszerhigiénia, mert egyes baktériumok enterotoxinjai 100°C-on akár 30 percig is túlélik. Ha főzéssel, sütéssel meg is semmisülnek a kórokozók, azt is fontos szem előtt tartani, hogy a készételekben újra elszaporodhatnak, főként, ha nem megfelelő módon tároljuk őket. A romlás jeleit mutató élelmiszerek (pl. penészes kenyér, savanykás tej, nyálkás bevonatú felvágottak, kellemetlen szagú húsok) fogyasztását még lemosás, az érintett területek eltávolítása mellett sem ajánlott, mert ezek már az egészségre áralmasak lehetnek!

A frissen készült ételeket azonnal el kell fogyasztani, főleg nyári melegben. Kerülendő a nem átfőtt, nem kellően sütött, nyers elemeket tartalmazó ételek fogyasztása. Gondolni kell a húsokra, tejtermékekre, halra, tenger gyümölcseire, akár salátára, majonézre, szószokra.

Az ételmérgezéses esetek elkerülése érdekében figyelni kell az élelmiszerek lejárati idejére is, és arra, hogy a hűtési lánc lehetőség szerint ne szakadjon meg, vagy csak minimális időre (pl. vásárlás során).

A konyhában előkészítés során el kell különíteni a „nem tiszta”, nyers élelmiszerekkel történő munkafolyamatot. Főleg nyers hús, tojás vagy a földdel érintkező zöldségek és gyümölcsök használata során legyünk nagyon körültekintőek.

A megfelelő higiéniához ezeken túl hozzátartozik az alapos kézmosás étkezések előtt valamint ételkészítés során!

Ez is érdekelheti Egy ritkább, ám súlyos ételmérgezés, a botulizmus

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus