Transzzsírsavak: miért mérgeztek minket a gyártók?
Nem minden uniós tagországban van szabályozva a transzzsírsavak megengedett aránya, ahol már megtették, ott a határérték 2 százalék. Ezt szeretnék nálunk is bevezetni jövőre. Megnéztük: az egyik közkedvelt hazai gyártású csokis nápolyi transzzsírsavtartalma több mint 14 százalék.
Minden ötödik élelmiszerminta transzzsírsavtartalma meghaladja a 2 százalékos határértéket - ez derült ki az OÉTI vizsgálatából.
Forrás: OÉTI
Jövőre várhatóan tilos lesz olyan terméket a boltok polcaira tenni, amelynek zsírtartalmában a transzzsírsavak (TFA) aránya 2 százalék feletti. A váltásra, a technológia módosítására lesz egy 12 hónapos türelmi idő. De miért vártunk ennyit a szabályozásra? Mivel helyettesíthető ez a káros anyag? Gubicskóné Kisbenedek Andrea dietetikust, a PTE Egészségtudományi Kar Táplálkozástudományi és Dietetikai Tanszék szakoktatóját kérdeztük.
Nézzünk mögé!
Most eláruljuk, hogy a lágy, folyékony telítetlen zsírsavakat (növényi olajokat) hogyan keményítik a gyártók, hogyan lesz részben vagy teljesen telített a zsírsav. Ehhez egy komoly szerkezeti átalakításra van szükség, ez a hidrogén-addíció. Fel kell bontani a kettős kötéseket, majd mesterséges úton telíteni kell hidrogénionnal, így válik keménnyé a zsiradék, majd megolvasztva kenhetővé.
Kiderült, hogy az állagmegóvásra és ez eltarthatóságra törekvő gyártástechnológia során megszűnt az értékes telítetlen zsírsavtartalom és a természetben elő nem forduló, rendellenes zsírsavak keletkeztek. Nos, így született meg a transzzsírsav (a transz előtag azt jelenti, hogy a két hidrogénatom átellenes oldalra kerül, formájuk hasonlít a telített zsírsavak egyenes molekuláira). Egy szükséges rossz keletkezett, amely benne maradt a gyártás során – mondja a dietetikus.
Margarinok csoportosítása |
|
Hogy ez a zsírsav milyen hatással van az emberi szervezetre, a legújabb kutatásokból ismerhetjük. Korábban, főként a kilencvenes években nem foglalkozott azzal senki sem, van-e káros koleszterinszint-növelő hatása vagy nincs. Legelőször a margarinokban – a sütő és kenhető formájában egyaránt – fedezték fel a transzzsírsavakat, amelyek károsítják az érfalat, szív- és érrendszeri megbetegedést okoznak, ráadásul a rossz emészthetőség miatt hasi elhízáshoz vezetnek.
Komoly ösztönzésre elindultak a kísérletezések, hogyan lehetne kicserélni ezt a káros anyagot másra, hogyan lehetne olyan gyártástechnológiát kifejleszteni, amelynek segítségével elmarad a zárt hidrogénezés.
Drágább az új eljárás, de...
Jelenleg egy sima szuszpenzió-képzéssel tudják megvalósítani ezt az új és nem káros eljárást, így szerencsére ma már az összes kenőmargarinunk - még a legegyszerűbbek is - transzzsírsavmentesen vagy nagyon minimális tartalommal készülnek.
Az új eljárás többe kerül, de vállalható – véli a szakember. Összehasonlítva: az ipari margarin kilogrammos ára 4-500 forint, az új eljárással készült alapanyag ára pedig 6-700 forint. Így nem tűnik soknak a különbség, ám ha ezt tonna számra nézzük, már hatalmas ráfordítást igényel a cégek részéről.
Mennyi a megengedett? |
Az ajánlások szerint naponta az összes zsírbevitelnek 30 energia százaléknak (a 40-50 százalék helyett), az összes transzzsírsavbevitelnek pedig 2 százaléknak kellene lennie. 2000 kcal energia bevitel esetén 65 gramm zsírbevitel az ajánlott, ennek a 2 százaléka – 1,3 gramm - lehetne transzzsírsav (TFA). Ez egy minimális mennyiség, egy téli fagyival már túl is léptük ezt a határt. Miért károsak a transzzsírsavak? |
Vannak hazai gyártók, amelyek félreinformáltak, vitatkoznak a hazai vizsgálati eredményekkel, és még ma is igen magas arányban rejtenek el káros transzzsírsavat a termékükben, közben pedig azt hirdetik, hogy egészséges egyebek mellett a müzlijük.
Erre csak annyit mond az általunk megkérdezett dietetikus, hogy a haszon nagyúr. Kérdés persze, hogy miért éppen rajtunk élősködnek ezek a gyártók, miért a mi egészségünkkel játszanak?
A hazaiak még gyerekcipőben?
Vannak szerencsére olyan cégek, amelyek gondolva a jó hírnevükre, figyelve a konkurencia lépéseire, változtatatnak a gyártástechnológián. Megfigyelhető, hogy a külföldi érdekeltségű szupermarketek behoznak hazánkba olyan saját márkás termékeket, amelyek már megfelelnek az elvárásoknak, közben pedig vannak olyan hazai élelmiszerforgalmazók és üzletláncok, amelyek még a változtatás előtt állnak. Elég, ha megfigyelünk néhány nápolyi márkát az OÉTI vizsgálati listájában, és rögtön kiderül, mire gondolunk.
Gyerekkorunk nagy kedvencei, a különböző (kerek és töltött) kekszek gyártói is haladnak a korral, igaz, van olyan cég, amelyik a krémeket, töltelékeket nem saját maga készíti, hanem nagy mennyiségben vásárolja egy másik cégtől, így a csokis és más ízű töltelékekben előfordulnak még transzzsírok.
(WEBBeteg - Tóth András, újságíró)