Pektin - Mire használható? Milyen hatással van a szervezetünkre?

A gyümölcsökben és egyes zöldségekben megtalálható pektin egy élelmi rost. Lássuk, hogy a leginkább lekvárkészítésnél való sűrítő funkciójáról ismert pektinnek milyen szerepe van az étrendünkben, és mire használható még!

Az élelmi rostokról röviden

Miért is olyan fontosak?

A rostban gazdag táplálkozás kiemelten fontos szervezetünk egészséges működése szempontjából. Az élelmiszereinkben jelen lévő emészthetetlen szénhidrátok, más néven az élelmi rostok szolgálnak táplálékul a bélrendszerünkben élő jótékony mikroorganizmusok számára.

Típusaik

Az élelmi rostoknak két csoportját különböztetjük meg:

• Vízben nem oldódó élelmi rostok (rövidítve VNOÉR): például cellulóz, hemicellulóz, lignin.
• Vízben oldódó élelmi rostok (rövidítve VOÉR): például pektin, agar agar, guar gumi.

Az élelmi rostok lehetnek természetes vegyületek, amelyek főleg növényekben fordulnak elő. Találkozhatunk természetes eredetű formájukkal, amikor növényi (ritkábban állati) részekből vonják ki a rostokat, ezenkívül mesterséges eredetűek is lehetnek, amikor kémiai úton állítják elő a rostokat.

Miben fordul elő a pektin?

A pektin egy heteropoliszacharid, tápértékkel nem rendelkezik, vagyis nem szolgáltat energiát szervezetünk számára. Vízben oldódó, emészthetetlen rost, mely minden gyümölcsben megtalálható, ezek közül is legnagyobb mennyiségben az almában, a birsalmában, a körtében és a citrusfélékben van jelen. Zöldségekben szintén előfordul, például a burgonyában, a sárgarépában és a cukorrépában. Rendszeres, napi 5 alkalommal történő zöldség- és gyümölcsfogyasztás esetén akár 5 gramm pektin is bekerül a szervezetünkbe.

Szerepe az élelmiszeriparban

A pektint gyümölcsökből és zöldségekből állítják elő, például almahéjból vagy cukorrépából. Az élelmiszerekhez állománymódosító adalékanyagként adják, melynek a csomagoláson való jelölése az E440-es szám. Élelmiszerekben való alkalmazása mennyiségi korlátozás nélkül engedélyezett. A növényi sejtekből különböző kémiai eljárásokkal kivont és szárított pektin fehéres színű, íztelen és szagtalan anyag, mely vízben oldódik, és azt kocsonyás állagúvá változtatja. Gélképző tulajdonsága miatt lekvárokhoz, gyümölcszselékhez, gyümölcslevekhez, tejtermékekhez, cukrászipari termékekhez (például torták bevonása) előszeretettel alkalmazzák. Zsírszegény termékekhez is adják a zsír helyettesítőjeként, például pékárukban, gyümölcsízekben. Por és sűrítmény formájában is forgalmazzák a gyártók.

Az emberi szervezetre kifejtett hatása

A pektin a többi élelmi rosttal együtt jótékony hatással van a szervezetünkre. Az emésztés során a gyomorban lévő folyadékot képes megkötni és sűrűbbé, gél állagúvá változtatni. Ennek a tulajdonságának köszönhetően teltségérzetet, jóllakottságot okozhatnak, lassulhat a tápanyagok felszívódása, és étkezés után nem emelkedik meg hirtelen a vércukorszint. Az epesav termelésének fokozása révén szabályozza a vér koleszterinszintjét. A pektin a bélrendszer alsóbb szakaszaiban az ott élő jótékony bélbaktériumok táplálékául is szolgál, hiszen azok fermentálják a zselés pektint. Mind székrekedésben (bő folyadékfogyasztással), mind hasmenésben előnyös lehet a fogyasztása.

Nem okoz egészségügyi kockázatot, de mint minden élelmiszer esetén, a pektinnél is fontos a mértékletesség. Egyes embereknél okozhat haspuffadást. Magas rosttartalmú étrend esetén bő folyadékfogyasztás ajánlott – naponta minimum 2 liter szénsavmentes ásványvíz vagy csapvíz formájában. Nem ajánlott egyéb étrend-kiegészítőkkel egy időben fogyasztani a pektint, mivel csökkentheti a bennük lévő ásványi anyagok felszívódását. Testsúlycsökkentő diétában előszeretettel ajánlják, de tudományosan bizonyított eredmények ezt a tulajdonságát még nem támasztják alá.

Befőzéshez

A növényi zselatinként is emlegetett pektin jól alkalmazható különböző lekvárok, dzsemek befőzéséhez. A legtöbb gyümölcs esetén használható. Befőzés során jól besűríti a gyümölcs levét, így rövidebb ideig elegendő főzni, jobban megmaradnak a gyümölcsben az értékes vitamin- és ásványi anyagok, íz- és illatanyagok. Az almapektin a magasabb cukortartalmú lekvárok elkészítéséhez ajánlott, míg a citruspektin a diétás dzsemekhez adható.

Egyéb alkalmazása

Felhasználja még a pektint a gyógyszeripar, a kozmetikai ipar (krémek, rúzsok), és a gyógyászat is (például fogászat, égési sérülések kezelése).

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember