Mik azok a fitonutriensek?
Az emberi fogyasztásra alkalmas növények nem csupán energiát szolgáltató tápanyagokat tartalmaznak, hanem olyan hasznos anyagokat is, amelyek szervezetünkre bizonyítottan jótékony hatással vannak.
A fitonutriensek természetes vegyületek
A fitonutriensek vagy más néven fitokemikáliák növényekben jelen lévő természetes bioaktív anyagok, melyek fogyasztása számos egészségügyi előnnyel járhat az ember számára. A fito szó növényt, a nutriens tápanyagot jelent, szó szerinti fordításban növényi tápanyagok, de energiát nem szolgáltatnak a szervezetünknek. Az étrendünk növényi összetevői mind-mind tartalmazzák ezeket a változatos vegyületeket. Különböző típusai eltérő koncentrációban megtalálhatóak a zöldségekben, gyümölcsökben, hüvelyes növényekben, olajos magvakban, diófélékben, a teljes kiőrlésű gabonafélékben, a gyógynövényekben, a teában és a kávéban is. A növények anyagcseréje során, különböző környezeti változások hatására keletkező vegyi anyagok.
Szerepük a növényekben
A fitonutriensek speciális szerepekkel rendelkező másodlagos anyagcseretermékek a növényekben (hívják őket másodlagos növényi anyagoknak is). Elsősorban védelmet nyújtanak bizonyos káros környezeti hatások ellen, mint például UV-sugárzás, kártevők, romlás. Emellett segítik a rovarok beporzási tevékenységét különböző szín-, íz-, aroma- és illatanyagokkal. Koncentrációjuk függ a növény fajától és fajtájától, a környezeti tényezőktől, például időjárás, fény, talajösszetétel; a mezőgazdasági műveletektől (például trágyázás, öntözés). Valószínűsíthető, hogy a nagyüzemi mezőgazdasági tevékenységek miatt lassan, de fokozatosan csökken a növényekben lévő értékes fitokemikáliák, ásványi anyagok és vitaminok koncentrációja.
Értékük a táplálkozásban
Az emberi szervezetben az emésztés során a fitonutriensek egy része felszívódik, majd a májba jutva különböző átalakulásokon mennek keresztül, másik részük pedig a bélrendszerben élő jótékony baktériumok által hasznosul.
A fitokemikáliák felszívódását befolyásolhatják az ételkészítési műveletek, például tisztítás, hőhatások, más tápanyagokkal való együttes emésztődésük.
Ezek az értékes növényi eredetű vegyületek önmagukban nem tekinthetőek tápanyagnak, de ha elégtelen mennyiségben jutnak az ember szervezetébe, akkor közrejátszhatnak számos megbetegedés kialakulásában. Az egészségünk megőrzésében, a betegségek lefolyásának javításában antioxidánsként, gyulladáscsökkentőként, antimikrobiális és rákellenes vegyületként is fontos szerepük van. Emellett lassíthatják az öregedést, hozzájárulnak az egészséges bőr fenntartásához, a szív- és érrendszer védelméhez. Elégtelen mennyiségű növényi élelmiszer fogyasztása a fitonutriensek hiányához vezethet, amely következtében nagyobb eséllyel alakulhatnak ki bizonyos betegségek, jobban látszanak az öregedés jelei, és fogékonyabbak lehetünk bizonyos fertőzésekre.
Egyedülálló a sokféleségük
Ezek a különleges növényi vegyületek az utóbbi két évtizedben kerültek fokozottan a tudományos figyelem középpontjába. Szinte napról napra újabb vegyületeket fedeznek fel a kutatók, számuk jelenleg 25.000-nél is több, amelyek közül némelyek pontos szerepe még nem tisztázott. Fitonutriens vegyületek többek között az alábbiak:
- polifenolok: pl. fenolsav, fenolkarbonsav, flavonoidok, antocianinok,
- fitoösztrogének: pl. lignánok, izoflavonoidok
- stilbenoidok
- terpének: pl. karotinok, xantofillek, szaponinok, fitoszterolok
- glükozinolátok: pl. izotiocianátok, klorofill, betalainok, aminok
- szerves kénvegyületek: pl. allicin, indolok
- egyéb szerves savak: pl. fitinsav, oxálsav, borkősav
- tanninok
- koffein
- proteázinhibitorok
Fitonutriensekben gazdag növények
Magas a fitonutriens-tartalma az alábbi élelmi anyagoknak:
Élénk színű zöldségek és gyümölcsök: sárgarépa, paradicsom, zöldpaprika, kaliforniai paprika, tök, sárgabarack, édesburgonya, mangó, citrusfélék, görögdinnye, sárgadinnye, málna, áfonya, szeder.
Sötétzöld leveles zöldségek: brokkoli, salátafélék, spenót, sóska, kelkáposzta
Hüvelyesek: zöldborsó, vörösbab, lencse
Hagymafélék: fokhagyma, póréhagyma, vöröshagyma
Olajos magvak és diófélék: lenmag, szezámmag, mandula, dió, pisztácia
Teljes kiőrlésű gabonafélék: teljes kiőrlésű kenyér, árpa, barnarizs
Étcsokoládé, kávé, tea (zöldtea, fekete tea, gyógytea)
A növényekben jelen lévő fitonutriensek a többi értékes tápanyaggal (szénhidrátok, zsírok, fehérjék), ásványi anyaggal, vitaminokkal és rostokkal együtt, egymással kölcsönhatásba lépve felelősek a kedvező egészségügyi előnyökért. Törekedjünk minél változatosabb és színesebb, lehetőleg friss, idény zöldség és gyümölcs fogyasztására, ezáltal sokat tehetünk egészségünk megőrzéséért.
Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember