Lecitin - Mit érdemes róla tudni?

Irinyi-Barta Tünde
szerző: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember - WEBBeteg
megjelent:

Az egyik legszélesebb körben használt természetes adalékanyag a lecitin, amely számtalan élelmiszerünkben megtalálható emulgeálószerként vagy tartósítószerként. Az emberi szervezet nélkülözhetetlen vegyülete, minden élő sejtben megtalálható kulcsfontosságú alkotóelem.

Milyen vegyület a lecitin?

A lecitin egy lipidmolekula, mely egyedülálló szerkezetének köszönhetően sokféle funkciót tud ellátni mind az emberek és állatok, mind a növények szervezetében.

A lecitin vagy más néven foszfatidilkolin a foszfolipidek csoportjába tartozik, fő alkotóelemei a kolin és az inozitol.

Testünk szinte minden pontján megtalálható, ugyanis a sejteket körülvevő membránok alkotórésze, de szükséges a szív és a máj megfelelő működéséhez is. A zsírok és a koleszterin metabolizmusában és szállításában is fontos szerepe van.

A kolin esszenciális vegyület, testünkben főként az izom- és idegsejtekben lévő biológiai membránokban van jelen, de vitaminokhoz is kötődik (B-vitaminok).

Az inozitol nagy mennyiségben található meg az agyban, ahol fő szerepe az idegingerületek átvitele.

Miben található lecitin?

A lecitin fő forrása a szója, de nagy mennyiségben található meg az olajos növényi magvakban (a napraforgóban, a repcében, a lenben), a hüvelyesekben (borsó, lencse), a kukoricában, a búzacsírában, a tojássárgájában, a húsokban, a májban, a tenger gyümölcseiben és a tejben.

A lecitin mint adalékanyag

Az élelmiszeripar és a gyógyszeripar számára a lecitint nagy tisztaságban a szójából nyerik ki, de a növényi olaj gyártásának értékes melléktermékeként is keletkezik. A lecitint az E 322-es számmal jelölik vegyileg módosított természetes növényi élelmiszer-adalékanyagként (emulgeálószer, tartósítószer, stabilizátor), amelyet a termékek csomagolásán az összetevők listájában fel kell tüntetni. Az Európai Unióban az élelmiszer-adalékanyagokról szóló 1333/2008/ EK rendelet II. és III. melléklete szerint engedélyezett élelmiszer-adalékanyag. A legtöbbször édesipari termékekben, csokolédékban, lisztes termékekben (finom pékáruk, csomagolt szeletelt kenyerek), fagylaltokban, jégkrémekben, margarinokban, majonézben, salátaöntetekben, húskrémekben használják állományjavítóként.

Az élelmiszeripar mellett felhasználja a gyógyszeripar és a kozmetikai ipar is tartósítószerként és emulgeálószerként.

Fogyasztása veszélytelen

A természetes lecitin napi beviteli mennyisége körülbelül 4-71 mg/ttkg-ra becsülhető kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozás esetén.

A lecitin naponta bevihető maximális mennyiségi (ADI) értékének számszerű meghatározására nincs szükség, tekintve, hogy fogyasztása biztonságos, semmilyen egészségügyi kockázattal nem jár. Túladagolni nem lehet, és semmiféle káros egészségügyi hatása nem ismert.

A lecitin mint étrend-kiegészítő

A gyógyszertárakban kaphatóak magas lecitintartalmú étrend-kiegészítő termékek, amelyek fő összetevője szójaolaj-koncentrátum, tojássárgája vagy napraforgómag-olaj.

Kiszerelését tekintve kapszula, granulátum, por vagy alkoholos kivonat formájában lehet megvásárolni.

Ezeket az étrend-kiegészítőket számos egészségügyi probléma és megbetegedés kezelésére javasolják a gyártók (például ízületi panaszok enyhítésére, immunrendszer erősítésére, magas koleszterinszint csökkentésére, szív- és érrendszeri megbetegedések esetén, máj és epe védelmére, mentális funkciók javítására), azonban a hatékonyságukra vonatkozó tudományos kutatások korlátozottak.

Akik szójára vagy tojásra allergiásak, figyelmesen tájékozódjanak a termékek összetevőiről, és ha a termék tartalmaz számukra allergént, mellőzzék a fogyasztásukat.

Ha valaki az előírtnál nagyobb mennyiségű lecitintartalmú étrend-kiegészítőt fogyaszt, az arra érzékenyeknél hasmenés, zsíros széklet jelentkezhet.

Mielőtt bármilyen étrend-kiegészítő szedése mellett dönt, konzultáljon róla kezelőorvosával.

Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakemberForrás: WEBBeteg
Szakértőnk: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember

Cikkajánló

A folsavhiány
A folsavhiány

Természetes folsavforrások.

Torokfájás
Torokfájás

Jó-e a csípős paprika ellene?

WEBBeteg - Dr. Kőműves Anikó, szakgyógyszerész, orvos- és egészségtudományi szakfordító
WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember
WEBBeteg - Mázi-Fülöp Nóra, dietetikus
WEBBeteg - Dr. Csuth Ágnes, családorvos
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Irinyi-Barta Tünde

Irinyi-Barta Tünde

Okleveles táplálkozástudományi szakember

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Fekete István

Dr. Fekete István

Szülész-nőgyógyász, Endokrinológus

Debrecen