Hogyan okozhat a stresszes életmód haspuffadást?

A feszültséggel teli mindennapok könnyen és igen hamar okozhatnak kellemetlen mellékhatásokat. A kimerültség, türelmetlenség, a rossz hangulat és az alvásproblémák mellett számos egyéb negatív testi és lelki velejárója lehet a rohanó életmódnak. Tudta, hogy a gyakori puffadásos tüneteket is sok esetben a stressz válthatja ki?

Fontos, hogy forduljon orvoshoz, amennyiben puffadásos tünetei huzamosabb ideig fennállnak, esetleg fokozódnak! A háttérben akár súlyos betegségek is állhatnak. Akár szervi betegség, akár stressz okozza a panaszait, mindenképpen szükség van megfelelő kezelésre.

Emésztőrendszerünk érzékenyen reagál a testünkben zajló folyamatokra (pl. egy vírusfertőzés során gyakran megváltozik az emésztésünk tempója), emellett a minket érő egyéb külső ingerek is hatással vannak az anyagcsere-folyamatok működésére. Nem véletlen tehát, hogy a folyamatos feszültség első következményei között a hasfájás, a görcsök és a visszatérő puffadás is gyakran szerepel.

A feszültségtől a puffadásig

A fokozott gázképződés hátterében olyan, a stresszes életvitelből fakadóan kialakuló hétköznapi szokások is állhatnak, amelyekről nem is gondolnánk, hogy befolyásolhatják a közérzetünket.

Kapkodó evés

A folyamatos időhiány miatt hajlamosak vagyunk az étkezéseinket is gyorsan letudni, pedig ezzel kellemetlen következményeket okozhatunk magunknak. Fontos, hogy az ételeket jól megrágva, kis falatokban vegyük magunkhoz, továbbá hagyjunk elegendő időt egy-egy fogás elfogyasztására. Ellenkező esetben jellemző, hogy a nem megfelelő módon megrágott falatokat is lenyeljük, ami felesleges megterhelést jelent a gyomornak. Tudatosan figyeljünk oda a megfelelő adagok fogyasztására, ugyanis a túlevés is vezethet puffadáshoz. A kapkodó evés másik gyakori eredménye a levegőnyelés (aerofágia), amely során az emésztőrendszerbe jutó extra levegő hasfeszülést és puffadásos tüneteket idézhet elő.

Nagy jelentősége van az étkezések időzítésének is, hiszen például a késő esti vagy közvetlenül a lefekvés előtti evés is emésztési zavarokat okozhat.

Helytelen étrend

Sok esetben szintén a rohanó életmód számlájára írható, hogy inkább a gyorséttermekből rendelünk magunknak ebédet ahelyett, hogy egészséges ételeket vinnénk magunkkal. Bizonyos élelmiszerek az összetételüknél fogva okozhatnak bélgázosságot, ezért érdemes elkerülni a fogyasztásukat. Ilyen például a legtöbb gyorsétel, a zsíros és fűszeres fogások, az édességek, a szénsavas üdítők, illetve az étkezések után elfogyasztott rágógumi is.

Mindennapos stressz

Amikor feszültek vagyunk, az izmaink is önkéntelenül megfeszülnek, emiatt különféle kellemetlen mellékhatások jelentkezhetnek. Ilyen például a fejfájás, a nyakfájás, illetve a hasfájás, melyet jellemzően szélgörcsök és hasi diszkomfortérzés kísérhet.

Mindazonáltal maga a puffadás is okozhat stresszt, ami egy ördögi kör kialakulásához vezet, amikor a fokozott gázképződéssel járó tünetek, valamint a bélgázok szándékos visszatartása miatt válunk egyre feszültebbé, tovább fokozva a zavaró panaszok gyakoriságát.

Mit lehet tenni a megelőzés érdekében?

Amennyiben a tüneteit nem kóros eltérés okozza, az életmód és étkezés tudatos átformálásával kerülheti el a további panaszokat.

A megfelelő táplálkozási szokások (rendszeres, nyugodt étkezés, minőségi ételek, elegendő folyadék fogyasztása) mellett elengedhetetlen a testmozgás rendszeresítése is, hiszen a passzív életmód és az ülőmunka hozzájárulnak az anyagcsere-folyamatok lassulásához, így egyebek mellett a fokozott gázképződés megjelenéséhez is.

Ugyancsak fontos, hogy megfelelő módon tudja kezelni a mindennapi feszültséget, amely a panaszok tartós fennállását, sőt, fokozódását okozhatja. Próbáljon ki különféle stresszkezelési technikákat, illetve szükség esetén forduljon szakemberhez.

Forrás: WEBBeteg
M. J.
Orvos szakértőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Forrás:

• DeLongis A, Folkman S, Lazarus RS, The Impact of Daily Stress on Health and Mood, 486-95.,
• Houghton LA, Whorwell PJ. Towards a better understanding of abdominal bloating and distension in functional gastrointestinal disorders. Neurogastroenterol Motil 2005;17:500–511.,
• G. Herold: Belgyógyászat. B+V Lap-és könyvkiadó Kft., Budapest, 2001.