A D-vitamin pótlásának jelentősége krónikus betegségekben

A D-vitamin-hiány okozta népegészségügyi probléma az elmúlt évtizedben a kutatások középpontjába került, és napjainkra egyértelműen igazolódott, hogy a civilizációs betegségeknek tartott kórképekben a betegség előfordulása és a D-vitamin-hiány között összefüggés van.

Drámaiak azok az adatok, amelyek a lakosság D-vitamin-ellátottságát és a folyamatosan romló helyzetet mutatják. Az elmúlt évtizedek során világszerte folyamatosan növekvő D-vitamin-hiány hátterében elsősorban az élelmiszeripar által széles körben alkalmazott foszfáttartalmú táplálék-kiegészítőkkel készült ételek nagyarányú fogyasztása áll.

Nagyszámú vizsgálat igazolta, hogy a D-vitamin-pótlást követően csökken a betegségek kialakulásának a kockázata és igen jelentős mértékben csökken a krónikus betegségek, a szív- és érrendszeri, valamint a tumoros betegségek okozta halálozás.

D-vitamin

A D-vitamin zsírban oldódó, hővel szemben ellenálló vitamin és aktív hormon. A D-vitamin elnevezés több különböző, de rokon (szteroloknak nevezett) kémiai vegyületet jelöl, ezek közül némelyik inaktív, némelyik aktív formában van jelen a szervezetben. A különböző D-vitaminokat indexszámmal különböztetik meg. A D2-vitamin növényi táplálékból származik, a D3-vitamin napfény hatására a bőrünkben keletkezik egy koleszterinszármazékból. A bőrben kialakult D3-vitamin vagy a táplálékkal felvett D2-vitamin inaktív formákat a máj alakítja át egy másik inaktív formává, a kalcidiollá.

A kalcidiol a D-vitamin fő formája, amelyet a szervezet tárol, és a keringésben mérhető. A vese a szervezet szükségletének megfelelően az inaktív kalcidiolt az aktív formává, kalcitriollá alakítja át. Az így kialakult hormon részt vesz szinte minden létfontosságú folyamatban. A vérben a D-vitamin kb. 99,9 százaléka kalcidiol és 0,1 százaléka kalcitriol. A D-vitamin-szint alakulása a szintézis és a metabolizmus egyensúlyának az eredménye.

Hiányállapot nemcsak az elégtelen napsütés, illetve szintézis miatt alakulhat ki, hanem alacsony D-vitamin-szinthez vezet az is, ha fokozódik a kalcidiol lebomlása. A D-vitamin-státusz megítélésekor a keringésben található formát, a kalcidiolt mérik, mennyisége ugyanis jól jelzi a szervezet D-vitamin-ellátottságát. A kalcitriolteszttel vizsgálható, hogy a vese elegendő mennyiségű kalcidiolt alakít át aktív kalcitriol hormonná.

D-vitamin, a sejtműködést szabályozó hormon

Az utóbbi évtizedekben kiderült, hogy a D-vitamin biológiai hatása szerteágazó, nemcsak a csontanyagcserében érvényesül, de a génműködés szabályozásának is egyik igen fontos eleme. A kalcidiol kevesebb mint századrészéből képződő kalcitriol – endokrin hormonként – a klasszikus célszerveken hatva (bél, vese, csont és a mellékpajzsmirigy) a kalcium-anyagcserét szabályozza. A szérumban lévő D-vitamin nagyobb része azonban a sejtekbe jutva a sejt életének irányításában vesz részt. A sejtmagban különböző génekhez kapcsolódva befolyásolja azok működését, ezen keresztül szabályozza a sejtek növekedését és differenciálódását, az immunfunkciókat, az endokrin működést, az inzulin és a renin (a vérnyomás szabályozásában közreműködő enzim) termelését. Minél alacsonyabb a szérumban a kalcidiol szintje, annál alacsonyabb a sejten belül is az aktív D-vitamin szintje, amivel fordítottan arányos a betegségek kialakulásának a kockázata.

A D-vitamin-hiány tehát nemcsak a kalciumháztartás zavarát okozza, hanem nagyon súlyos általános tünetekhez, betegségekhez is vezet. Ezek közül az immunrendszer működési zavara, a szív- és érrendszer betegségei, a daganatos betegségek és a krónikus gyulladásos betegségek a legismertebbek.

D-vitamin-hiány gyakorisága

Már legalább 25 éve ismert a D-vitamin jelentősége a szervezet egészséges működésében. Érthető tehát, hogy számosan vizsgálták azokat a betegségeket, amelyek előfordulása jelentősen megnő a D-vitamin-hiányosok körében. Ezeket a betegségeket összefoglaló néven civilizációs betegségekként is szokták emlegetni. Jellemzőjük egyrészt, hogy az úgynevezett fejlett, északi államokban fordulnak elő gyakrabban, másrészt pedig a betegek száma évről évre növekszik. Idesoroljuk többek között a cukorbetegséget, a szív- és érrendszeri betegségeket, a magas vérnyomást, az asztmát, az allergiát, a daganatos betegségeket, a gyulladásos bélbetegségeket, a depressziót, a fertilitás csökkenését és az elhízást.

Napjainkban – a Semmelweis Egyetem I. Belgyógyászati Klinikájának felmérése szerint – Magyarországon a felnőtt lakosság 94 százalékának van valamilyen mértékű D-vitamin-hiánya. A megfelelő D-vitamin-ellátottságra az ajánlások nem egységesek, a kalcidiol normális szintjét a vérszérumban 30–60 μg/l között adják meg. Abban azonban nincs vita, hogy 10 μg/l alatt igen súlyos mértékű a D-vitamin-hiány. Ilyen mértékű hiányállapotban a civilizációs betegségek kialakulásának az egészségügyi kockázata a sokszorosára nő. Az igen súlyos fokú hiányállapot a lakosság körében egyre gyakoribb.

Míg 20 évvel ezelőtt 2–3, tíz éve pedig 7–8 százalék volt az előfordulása, addig Magyarországon már elérte a 21 százalékot 2013-ban. Míg húsz évvel ezelőtt elsősorban a felnőttek körében fordult elő a D-vitamin-hiány, tíz éve már a fiatalokban is gyakran észlelhető. A D-vitamin-ellátottság tekintetében optimális nyári időszakban a gyermekek 68 százalékának volt elégtelen a D-vitamin-ellátottsága, a téli időszakra pedig ez az arány 78 százalékra romlott, ezen belül az igen súlyos hiányállapot is 5 százalék. Ez azt jelenti, hogy országos szinten legalább százezer gyermek esetén számolhatunk igen súlyos D-vitamin-hiánnyal. A lakosság ilyen méretű D-vitamin-hiánya már súlyos népegészségügyi probléma, melynek megszüntetése prioritást kellene, hogy jelentsen. Az emberek nagy része azonban tájékozatlan, és nem tudja megítélni, hogy a D-vitamin-hiány mekkora egészségügyi kockázatot jelent, és azt sem tudja, hogyan biztosíthatja a szükséges mennyiségű D-vitamint.

D-vitamin-hiány okai

Az életmód változása és a napozástól való félelem miatt a legegyszerűbb D-vitamin-forrás, a napozás jelentősen háttérbe szorult. Azonban nem lehet csak a napozás csökkenésével magyarázni a kialakult helyzetet. A napsütötte országokban is folyamatosan növekszik a D-vitamin-hiányosok száma, továbbá a D-vitamin-hiány mértéke is folyamatosan rosszabbodik. A D-vitamin-hiány növekvő mértéke egybeesik számos – már említett – krónikus betegség gyakoriságának a növekedésével, s hasonló ütemben nőtt az elhízás mértéke is.

Elgondolkodtató, vajon valóban a D-vitamin-hiány következtében növekszik a krónikus betegségek kockázata? Vagy a betegségek vezetnek a D-vitamin-hiányos állapot kialakulásához? Mivel a D-vitamin-hiányosok nagy része egyébként egészséges, ezért nyilvánvaló, hogy a D-vitamin-hiányos állapot megelőzi a betegségek kialakulását. Ez azonban még nem bizonyítja, hogy ez okozza a betegséget. A nagyszámú vizsgálatok is csak azt igazolják, hogy a D-vitamin-hiányosokban egyes betegségek gyakoribbak. A D-vitamin-hiány és a krónikus betegségek kialakulása közötti összefüggésnek egy lehetséges magyarázatát vázoljuk fel a következőkben.

A foszfátürítő hormon hatása a betegségek és a D-vitamin-hiány kialakulására

Az elmúlt években jelentősen bővült az ismeretünk a foszfátürítő hormonról. Az foszfátürítő hormont először tumoros betegekben mutatták ki, de veseelégtelenségben is megnő a szintje. Mára igazolódott, hogy a foszfátürítő hormonnak kiemelt szerepe van a szív- és érrendszeri betegségekben, pl. a hipertóniában. Fokozott aktivitása az öregedésben is szerepet játszik, csakúgy, mint a metabolikus szindróma és a gyulladásos betegségek kialakulásában. A foszfátürítő hormon szintjének emelkedése a szív bal kamrájának a megnagyobbodását és ritmuszavarokat is okoz, ami szív- és érrendszeri betegségekre hajlamosít. A foszfátürítő hormon elsődleges szerepe a foszfátszint szabályozása.

A fokozott foszfátbevitelkor a hormon közvetítésével a vese növeli a foszfátürítést. Egyúttal a foszfátfelszívódást is gátolja oly módon, hogy csökkenti az aktív D-vitamin szintjét. Ez a fiziológiás reakció megvédi a szervezetet attól, hogy a magas foszfátbevitel tartósan magas foszfátszintet eredményezzen. Vesebetegeknél ez a szabályozás nem működik, mert a csökkent funkciójú vese nem képes kiüríteni a fölösleges foszfátot. A foszfátürítő hormon magasabb szintje ellenére megemelkedik a foszfát szintje, ami növeli a vesebetegek halálozási kockázatát.

De nemcsak a vesebetegeknél növeli a halálozás kockázatát a magasabb foszfátszint, hanem az egészséges veseműködésű emberekben is. Amikor összehasonlították a halálozási adatokat a szérum normális foszfátszintjének alsó és felső határán lévők között, azt a meglepő eredményt kapták, hogy a halálozás 20 százalékkal megnőtt a magasabb – de még normálisnak tartott – foszfátszinttel rendelkezők esetén.

Azt még nem tudni, hogy a foszfátszint-emelkedés esetén a foszfátnak magának, vagy az ennek következtében megemelkedő foszfátürítő hormonnak van ebben szerepe. Figyelemreméltó összefüggést írtak le a kövérség kialakulásában is – egyebek mellett – az aktív D-vitamin és a foszfátürítő hormon szintje között.

Kapcsolódó D-vitamin-hiánnyal összefüggő betegségek és állapotok

Az élelmiszerek előállításában használt foszfáttartalmú adalékanyagok szerepe

Azok a vizsgálati eredmények, melyek szerint a foszfátürítő hormon hatására csökken a D-vitamin-szint, felvetik, hogy a lakosság körében folyamatosan növekvő D-vitamin-hiány kialakulásában szerepet játszik a foszfátürítő hormon is. Jól ismert tény, hogy az elmúlt két-három évtizedben az élelmiszeripari gyakorlatban a foszfáttartalmú adalékanyagok felhasználása rohamosan növekedett. Ennek oka, hogy az így készült élelmiszerek eltarthatósága nő, a főzési, sütési idő lecsökken. A készítmények vízkötő képessége is nagyobb, így a súlyra vonatkoztatott árak jelentősen csökkenthetők, ami a profit növekedését eredményezi. Mivel a foszfáttartalmú adalékanyagokat nem tekintik veszélyesnek, azok mennyiségének jelölése sem kötelező. A felső határérték 0,5 százalék (pl. 500 mg/100 g hús), ez akár többszöröse is lehet a természetes foszfáttartalomnak.

Egy gyorséttermi menüvel a napi foszfátszükséglet két-háromszorosát is elfogyasztjuk. A szervezet természetesen megpróbál megszabadulni a túlzott mennyiségű foszfáttól úgy, hogy megnő a foszfátürítő hormon szintje, aminek hatására az egészséges vese kiüríti a fölösleget. A foszfátürítő hormon magas szintje azonban fokozza a D-vitamin lebontását, ami alacsony kalcidiolszinthez vezet.

A D-vitamin-pótlás hatása

A D-vitamin-hiány egyes betegségek kockázatát növelő szerepe régóta ismert, ezért több mint egy évtizede végeznek már folyamatosan D-vitamin-pótlással vizsgálatokat. Az elmúlt évben egy több mint 850 000 ember adataira épülő analízis megerősítette azt a már korábban is igazolt tényt, hogy a D-vitamin-hiány súlyosságával arányosan nő a halálozás kockázata. D3-vitamin primer prevencióban, vagyis egészségeseknél megelőzési céllal való alkalmazása a szív- és érrendszeri halálozás kockázatát 35, a tumoros halálozásét pedig 14 százalékkal, a minden egyéb eredetű halálozásét pedig szintén jelentősen, 30 százalékkal csökkentette.

Még jobbak lettek a betegeknél alkalmazott szekunder prevenció – D-vitamin-hiányban való adás – eredményei: itt, az előbbiek sorendjében, 60, 59 és 49 százalékos kockázatcsökkenést lehetett elérni. Ezért a D-vitamin-pótlás elmulasztása a krónikus betegség miatt kezelésben részesülők esetén szakmai hibának tekintendő. A kérdés csak az adagolás mértéke lehet, az már nem vitatható, hogy adjuk-e, vagy sem. Tehát a szekunder prevenció esetén 6 év feletti gyermekeknek minimum 1000 NE (nemzetközi egység), felnőtteknek minimum 2000 NE ajánlott. Időseknek, várandós anyáknak és túlsúlyosaknak az adagja ennek a duplája is lehet, 4000 NE. Ezt az adagot a szérum kalcidiolszintjének előzetes meghatározása nélkül is adhatjuk. Várandósok és krónikus betegségben szenvedők esetén ajánlott a kalcidiol szintjének meghatározása, és ennek értékétől függően kell az adagolást beállítani. 20 μg/ml kalcidiolszint alatt két hónapig legalább 4000 NE-t kell adni. Ennél súlyosabb hiányállapotban napi 8000 NE is adható legalább két hónapig. Fontos azonban arra figyelni, hogy egyidejű kalciumpótlás mellett az adagolás mérséklendő. Vesebetegeknek általánosan elfogadott a heti 50 000 NE-es készítmény adása, mely megfelel a napi 7000 NE adagnak.

Sajnos ilyen 50 000 NE-es készítmény még nincs a hazai gyógyszerforgalomban. A Harvard Egyetem Grant tanulmánya elemezte az epidemiológiai adatokat, és összevetette 17 európai ország egészségügyi költségeivel. Ha ebben a 17 országban sikerülne a lakosság megfelelő D-vitamin-ellátottságát biztosítani, akkor éves szinten az egészségügyi költségmegtakarítás meghaladná a 187 milliárd eurót, és mindössze 10 milliárd eurót kellene a programra fordítani. Ha a ráfordítás 10 százalékát számoljuk és a megtakarításnak csak a huszadát várjuk, akkor a hazai egészségügyben 15 milliárd forint ráfordítással szemben 150 milliárd forintot lehetne megtakarítani évente, ami többszöröse az egészségügyben évente jelentkező hiánynak.

Hypertonia és a kardiovaszkuláris rendszer

A Magyar Hypertonia Társaság és a Magyar Nephrologiai Társaság szakmai támogatásával betegtájékoztató folyóiratot indított útjára a Tudomány Kiadó a magas vérnyomással élők ismereteinek bővítésére. A lap hasznos tudnivalókat tartalmaz a betegségről, kezelésének módjáról, szövődményeiről és elkerülésük lehetőségeiről. A tájékozottság, a betegséggel kapcsolatos tudnivalók elsajátítása vitathatatlan szerepet játszik a kezelés sikerében, a jó vérnyomásértékek elérésében, az életminőség javításában, a szövődmények elkerülésében, késleltetésében. A kiadvány szakmai felügyelet mellett készül, ellenőrzött írásokat tartalmaz. A Hypertonia kiadvány megrendelése