Milyen hatással lehet a kialvatlanság a napi tevékenységünkre?

Biztosan mindannyiunkkal előfordult már, hogy egy hosszú nap végén másra sem vágytunk, csak a pihenésre, mégsem jött álom a szemünkre – vagy ha el is tudtunk aludni, nyugtalanul forgolódtunk, sokszor felébredtünk az éjszaka folyamán. Mégis mi lehet ennek az oka? (x)

És miként befolyásolja ez a mindennapi tevékenységeinket vagy akár hosszú távon az egészségünket? A következőkben ezekre a kérdésekre adunk választ, de néhány tanáccsal abban is segítünk, hogy elkerülhessük ezeket a problémákat.

Mi okozhat kialvatlanságot?

A nem kellően pihentető, nyugtalan alvás egyik legáltalánosabb oka nem más, mint korunk népbetegsége, a stressz. Az, hogy nem tudjuk kikapcsolni az agyunkat és gyakran szorongunk, rányomja a bélyegét az alvásminőségre. Csakúgy, mint a különböző életmódbeli tényezők: az olyan káros szokások, mint a dohányzás, az alkoholfogyasztás vagy a lefekvés előtti túlzásba vitt étkezés, valamint a délután elfogyasztott koffein is megnehezítheti a szervezetünk számára, hogy kipihenje magát. Ugyanilyen hatással vannak ránk az elektronikai eszközök, amelyeket sokan még este, az ágyban is használnak – ezeknek nincs helye a hálószobában, az éjjeliszekrényeken pedig pláne!

A lefekvést megelőző rutin hiánya is negatívan hathat az éjszakáinkra – erről részletesebben a cikk végén még írunk. Végül, de nem utolsósorban természetesen elfordulhat, hogy valamilyen orvosi probléma áll a rendszeres kialvatlanság mögött – ha minden másra odafigyelünk, mégsem tudunk jól aludni, akkor érdemes felkeresni egy szakembert.

Miben érezhetjük a kialvatlanságot a mindennapokban?

Kétségtelen, hogy a nem megfelelő minőségű és mennyiségű alvás rányomja a bélyegét a napi tevékenységeinkre. Ez nem meglepő: amikor nem alszunk eleget és pihentetően, a szervezetünk nem képes kellően regenerálódni, ami számtalan módon megmutatkozhat rajtunk.

A legegyértelműbb mutató a kimerültség, ami több, mint puszta fáradtság. Ilyenkor azt érezzük, hogy nincs energiánk reggel felkelni és végigcsinálni a napot, így ez negatív hatással lehet bármilyen tevékenységre, amit végzünk - vagy végeznünk kellene. Ezt kísérhetik olyan fizikai tünetek, mint a fejfájás, a szédülés vagy az izomgyengeség – amelyek tovább nehezítik a dolgunkat.

De nemcsak a testünk jelezhet, hanem az elménk is. A rossz alvástól nyűgössé, ingerlékennyé és rosszkedvűvé válhatunk, sőt szélsőséges esetekben – amennyiben az inszomnia hosszú távon is fennáll –, akár érzelmi kitöréseket, fokozott rossz hangulatot vagy ok nélkül kialakuló, intenzív dühöt is tapasztalhatunk. Ezekkel pedig idővel együtt járnak az olyan tünetek, mint a stressz és a szorongás – és ahogy fentebb említettük, ezek az álmatlanság kiváltó tényezői is, tehát egyfajta ördögi körbe kerülhetünk. Egyes felmérések szerint pedig a rendszeresen rosszul alvók körében nagyobb eséllyel alakulhat ki depresszió, mint azoknál, akik egészségesen pihennek.

Ha nem alszunk rendesen, akkor másnap nehezebben is fogunk teljesíteni, azt érezhetjük, hogy egyfajta köd ereszkedik le az agyunkra. Nehezebben koncentrálunk, romlik a memóriánk, de még a döntéshozatal is nehezebbé válik, így a munkahelyünkön sem fogunk tudni a szokott színvonalon teljesíteni.

Amennyiben velünk is előfordult már, hogy nem aludtunk jól, biztosan feltűnt, hogy másnap fokozottan vágyakoztunk egészségtelen ételekre, nassolnivalókra és több kalóriát „kellett” bevinnünk a szervezetünkbe. Szakemberek szerint ennek az az oka, hogy az alváshiány hatással van az éhség- és teltségérzetet szabályozó hormonokra. Így tehát szívesebben nyúlunk rossz minőségű ételekhez, ami egyszer-egyszer még belefér, de hosszú távon komoly egészségügyi gondokat – szív- és vérnyomásproblémák, cukorbetegség és társaik – okozhat.

Végül, de nem utolsósorban az immunrendszerünk is megsínyli, ha nem alszunk eleget. Alvás közben a szervezet fehérjéket szabadít fel, amelyek segítenek megvédeni azt a betegségektől és a gyulladásoktól – ha erre nem adunk elég időt, akkor a folyamat felborul. Így az immunrendszer gyengébbé válik, mi pedig könnyebben kapunk el betegségeket, ami megnehezíti a mindennapi tevékenységek ellátását.

Tegyünk a pihentető alvásért!

Fontos tehát, hogy hangsúlyt helyezzünk a pihenésre, amihez először is jó ötlet kialakítani egy egészséges alvási rutint. Érdemes mindennap ugyanakkor lefeküdni és ugyanakkor felkelni: figyeljünk arra, hogy meglegyen a legalább 7-9 óra alvás!

Az sem mindegy, hogy lefekvés előtt mit csinálunk. A pihenés előtti órákban már kerüljük a kék fényt kibocsátó elektronikai eszközöket, igyekezzünk lenyugtatni az elménket. Ehhez hozzájárulhat egy pihentető fürdő, néhány lecsendesítő jógagyakorlat vagy egy kis olvasás. Továbbá pakoljunk el minden zavaró részletet a hálószobánkból, de legalábbis az éjjeliszekrényről mindenképpen! Ahelyett, hogy ezen tárolnánk a mobilunkat, a laptopunkat és mindenféle kacatot, csak egy lámpát és egy könyvet hagyjunk rajta, esetleg egy pohár vizet.

Ha ezek ellenére is nehezen alszunk el, érdemes lehet kipróbálni egyes meditációs technikákat, elkezdeni sportolni – hogy a testünk is elfáradjon a nap végére –, de a pihenést elősegítő teakeverékeket is megkóstolhatjuk. Amennyiben ezek sem válnak be, emlékezzünk arra, amit a cikk elején írtunk: egyeseknél orvosi probléma állhat a dolog hátterében, így célszerű felkeresni egy szakembert.