Szívbetegségek és diéta

WEBBeteg
megjelent:

A szív- és érrendszeri megbetegedések (a szívinfarktus, agyi keringési zavar, alsó végtagi verőérbetegség, magasvérnyomás) a népesség nagy részét érinthetik, ezért a megelőzésnek nagy jelentősége van.

A szív- és érrendszerei megbetegedések gyakran a magasvérnyomás-betegség szövődményeként alakulnak ki, ezért már kialakult hypertonia esetén nagyon fontos a megfelelő gyógyszer szedése mellett az étrend átalakítása is.

Ha már kialakult a baj, a további állapotromlás megakadályozása is rendkívül fontos.

A megelőzés alappillérei, illetve a már kialakult hypertonia, szív- és érrendszeri betegség esetén elérendő célok:

  • dohányzás mellőzése
  • rendszeres fizikai aktivitás - legalább 30 perc naponta
  • sószegény, zöldségben gazdag, teljes kiőrlésű pékárut tartalmazó étrend, mérsékelt zsiradékfogyasztással – olíva olaj használata kifejezetten ajánlott
  • elhízás kerülése
  • megfelelő vérnyomás (140/90 Hgmm alatt)
  • megfelelő koleszterin szint (5mmol/l alatt)

Hogyan étkezhetünk „szívünknek kedvesen”?

Táplálkozástudomány mai állása szerint naponta átlagosan négy alkalommal javasolt zöldséget, gyümölcsöt fogyasztanunk, valamint kétszer-háromszor sovány tejterméket. Az étrendben fontos szerepet játszanak a különféle magvak, a teljes kiőrlésű gabonából készül pékáru, a hüvelyes növények, a hal és a baromfi. Kerülni kell a zsíros húsok, húskészítmények, feldolgozott ételek, konzervek fogyasztását, illetve a hozzáadott cukrot tartalmazó élelmiszereket, nagy cukortartalmú üdítő italokat.

12 lehetséges szívtünet, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni

Ne hagyja figyelmen kívül az alábbi 12 figyelmeztető jelet, mely arra utal, hogy valami baj van a szívével! Miért olyan halálos a szívbetegség? Ennek egyik oka, hogy sokan késlekednek orvoshoz fordulni, ha a tüneteket észlelik. Noha hirtelen szorító mellkasi fájdalomnál mindenki hívja a mentőket, a szívtünetek nem mindig erősek és nyilvánvalóak, és nemenként, egyénenként változnak. 12 lehetséges szívtünet, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni

A rostdús étkezés csökkenti az ételekkel bevitt koleszterin felszívódását, és kedvezően hat az emésztőrendszerre is. A szükséges energiabevitel nagysága függ a nemtől, az életkortól, a testsúlytól és a fizikai aktivitástól, ezért ezt egyénre szabottan kell megállapítani. Az ételek kíméletes, zsírszegény elkészítése segítheti a megfelelő tápanyagbevitelt. Az életkorhoz igazított mennyiségű D-vitamin bevitel is csökkentheti a szív- és érrendszeri megbetegedés kockázatát. Érdemes a „diétaotthonra” által nyújtott lehetőségeket felmérni, mert ez nagymértékben megkönnyítheti a betegek, és a hozzátartozók életét is.

Mit kerüljünk?

Zsíros tejtermékek, húsételek, belsőségek, nagy mennyiségű tojás fogyasztásának kerülése javasolt. A sertés- és marhahús helyett lehetőség szerint hetente többször fogyasszunk halat. Kis mennyiségű olívaolaj használata segíthet a megfelelő koleszterinszint elérésében. Az ételek elkészítésének módját gondosan kell megválasztani: panírozás helyett párolás vagy grillezés javasolt. A grillezés alkalmazásával felesleges zsiradék fogyasztása csökkenthető. A zöldségek puhára főzésével a rostanyagok már kevésbé lesznek hatékonyak, a rövidebb párolás, grillezés során a finoman ropogós falatok az étkezés élményét gazdagítják, a vitaminokból több marad a rövidebb hőhatás következtében.

Törekedjünk a gazdag színválasztékra ez nem csak vizuális élményt jelent, hanem a különféle színek különféle hasznos anyagokat kódolnak számunkra. Az öntetek esetén joghurtos fűszeres öntetet részesítsünk előnyben majonéz és zsíros tejföl, tejszín helyett. A „diétaotthonra” által tálalt fogások az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet iránymutatása alapján készülnek.

A sófogyasztás - mennyit lehet?

A nátrium-klorid (konyhasó) fontos élettani szerepet játszik szervezetünkben, de csak kis mennyiségre van szükség.

Tudományos vizsgálatok kimutatták, hogy a vizelet magasabb nátriumtartalma (ez függ a konyhasóbeviteltől) és az agyi keringési zavar, valamint a szívinfarktus között összefüggés igazolható. Az életkor előrehaladtával a sófogyasztás jelentősége tovább nő.
Napi 6 gramm alatti konyhasó fogyasztás javasolt a fentiek alapján.

Enyhe, kezdeti vérnyomás emelkedésnél a sófogyasztás csökkentésével még esetleg normál tartományba kerülhet a vérnyomás gyógyszer nélkül is, illetve már gyógyszeres kezelés esetén a korábbi gyógyszeradag csökkenthetővé válhat. Ezt mindenképpen meg kell beszélni a kezelőorvossal.

A tálalást követően az utólagos sózás nem javasolt. Az ízlelőbimbók számára a sós falat erőteljes ingert jelent, az enyhébben észlelhető, de gazdagabb ízélmények így elkerülik a figyelmet. Néhány héttel a sófogyasztás csökkentése után különleges új kulináris élmények várnak ránk; a zöldségek, zöld fűszerek érzékeinkre gyakorolt hatása kellemes meglepetést fog okozni.

A hosszabb, jobb élet titka

Kialakult betegség esetén az életmód átalakítása rendkívül fontos. Ki kell alakítani a megfelelő étkezési szokásokat: nagy jelentősége van a szervezet igényeinek minél jobban megfelelő tápanyagbevitelnek, így a betegségek progressziója lassulhat, regenerálódás is várható – további állapotromlás megelőzhető. Emellett rendszeres fizikai aktivitás, és az orvosi utasítások betartása szükséges még, így új lehetőséget kap a szív- és érrendszeri beteg egy hosszabb, teljesebb életre.

(WEBBeteg)

Cikkajánló

A folsavhiány
A folsavhiány

Természetes folsavforrások.

Torokfájás
Torokfájás

Jó-e a csípős paprika ellene?

Vanderlich Egészségcentrum - Dr. Vándorfi Győző, belgyógyász, diabetológus, lipidológus
Trombózisközpont - Dr. Kapocsi Judit, magasvérnyomás- és érkockázat-sepcialista
Hypertonia - Dr. Légrády Péter, belgyógyász, nefrológus

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Szanyi Andrea

Dr. Szanyi Andrea

Belgyógyász, háziorvos, geriáter

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Dancs Tamás

Dr. Dancs Tamás

Kardiológus, Belgyógyász

Budapest