Iskolai probléma

Kedves doktornő, doktorúr! A húgom 14 éves 7.oszt.-os tanuló diszlexiás diszgráfiás, és megállapított kisebb mértékű halláscsökkenés, németből fel van mentve a többi tantárgyból pedig csökkentett szintet kell teljesítenie. Korábban javasolták fejlesztő pedagógus hogy speciális iskolába is járhatna, hogy könnyebb lenne neki, mivel az 60km re van tőlünk és nem tudnánk vele odaköltözni maradt a normál általános iskolában. A probléma az, hogy az osztálytársai cikizik. Példák: ha odamegy valakikhez, hogy beszélgessenek elküldi valamelyikük, a fiuk is bántják lelkileg naponta sok kis beszólás oda vezet, hogy most már majdnem naponta sír az iskolába vagy ha itthon kérdezzük, hogy mi történt. Ez mostanába vált ilyen durvává. Interneten is közösségi oldalon találtunk őt kigúnyoló beszélgetéseket. Már azt is mondta, hogy más osztályba kellene járnia., De ugyan akkor van osztálytársa aki az iskolába nem nagyon törődik vele viszont hétvégén találkoznak és 2-3 órát elvannak. Itthon semmi gond, persze tanulás sajna sokkal nehezebben megy illetve most mióta jobban támadják még nehezebb, szoktunk játszani főzni … tehát semmi olyan, hogy nem értene rosszul értelmezne dolgokat. Mit tanácsol? mit mondjunk neki, hogy tudnánk még jobban bíztatni, hogy jobb legyen az osztályba? szóljunk-e az osztálytársainak?, Hogy oldjuk meg, hogy akár jobban tanuljon tornát és kártyajátékot olvasam, ami fejleszthetné? Vagy más iskola? Válaszát előre is köszönöm!

WEBBeteg szakértő válasza diszlexia témában

Kedves Kérdező! A serdülő fiatalok életében a közösségben betöltött szerep nagyon fontos, valóban ő egy hátránnyal (vagy kisebb mássággal) indul, amit a társai csúnyán kihasználnak. Mihamarabb meg kell oldani, hogy ne érezze az iskolás éveit és a társaságot ilyen negatívnak!, Amikor a fiatalok így cukkolják egymást, nem mindig van mögötte igazi bántó szándék, olykor csak a figyelmét szeretnék felkelteni vagy megismerni őt. Van úgy, hogy a többiek hatására mindenki beáll a sorba és egy valakit bántanak. Mivel most 7. osztályos és gondolom, még egy évet jár ebbe az iskolába, nem mindig a legjobb megoldás az azonnal intézmény vagy osztályváltás erre a másfél évre. Bár olykor tényleg lehet ez a jó lépés. Egy olyan közegben, ahol hasonlóan mindeni egyéni elbírálásban részsül magabiztosabban érezné magát, de ha ez nem megoldható a távolság miatt, akkor is lehet tenni azért, hogy jó irányba változzon a helyzet. Mindenképpen érdemes beavatni az osztályt, hogy ez neki nagyon rossz. Nem igazán látom célszerű megoldásnak, ha egy „dörgedelmes osztályfőnöki óra” keretében teremtik le a diákokat, mert az nem mindig sül el jól a fiatalok körében. Ha esetleg rá lehetne venni azokat a barátokat, akik hétvégén nyitnak felé, hogy merjék megmutatni, hogy kiállnak mellette az iskolában is, az szintén segíthet. Avasson be minél több kortársat, hogy ez a bánásmód valóban nem esik neki jól és álljanak ki mellette. Mivel nem ismerem a pontos tényeket, nem tudom, hogy, mennyire erősek ezek a bántások, lehet csak meg kell erősödnie kissé, hogy ne vegye olyan érzékenyen a beszólásokat. Jó lenne, ha egy talpraesett ügyes pedagógus (akár a fejlesztő pedagógus is) elmondaná az egész osztálynak, milyen is ez a diszlexia, diszgráfia vagy a hallássérülés, hogy miért alakulhat ki. A húgával előzetesen egyeztetve akár ő is mesélhetne magáról, hogy milyen nehézségei vannak, és mi segít neki, vagy mi esik rosszul. Az biztos, hogy segít, ha a gyerekek megtudják, hogy pontosan miért is kell könnyített elbánásban részesülnie. Sokszor valóban csak az információ hiány miatt lesznek bántóak a gyerekek egymással. Igen, emellett lehet jó megoldás, ha valami másban „elismerést” szerez pl. sportban. Mindenképpen segít, ha fejlesztő foglalkozást kap és szép fokozatosan javul ebben-abban, az önbizalmának és a kitartó munkának meglesz a gyümölcse, ha ténylegesen nem is javulna sokkal többet, tisztában lesz, hogy, hogyan álljon ki maga mellett! Minden ember nehezen viseli, ha ebben vagy abban más, mint a többiek, ha szükséges keressenek fel egy pszichológust, aki segít neki!, De a család is segítheti őt, hogy meglássa az értékeit és nem a hiányosságai alapján ítélje meg önmagát! Fontos, hogy tudja, hogy otthon szeretettel veszik körül és lássa meg és értékelje azokat a barátokat, akik már érettebben viselkedve a felszín mögé képesek látni! Keressenek fel magánban, ha a húgának személyes segítség kell, akár egy beszélgetés is, vagy ha arról lenne szó, hogy az iskolát ismertessük meg a diszlexia, diszgráfia, hallássérült vagy bármely más fogyatékos ember helyzetével a mai világban. Ha nem találnának olyan embert, aki tudna egy rövid kis előadást tartani a diákoknak, egyeztessünk, és ha tehetem, szívesen elmegyek. A sok-sok, amúgy fontos tananyag mellett, elsősorban emberségre, tisztességre, szeretettel való egymáshoz fordulásra kell megtanítani a fiatalokat, ehhez az első lépés a helyes példamutatás mellett az információ! Üdvözlettel.

Itt kérdezhet