Hullámzó mozgás
Tisztelt Kerekes Éva Dr. Nő! Néhány héttel ezelőtt Ön már megválaszolta a fenti című kérdésemet, amit köszönök. Az első megfigyeléseinktől már 4 hónap telt el, és teljesen kiszámíthatatlanul, de egyre gyakrabban veszi föl 18 hónapos kislányom az elrévedő, hasalós pozíciót. Előfordul, hogy ébredés után már így helyezkedik el a padlón, van, hogy fél napig sem látom így, de legtöbb napunkon nagyon gyakori. Igyekszem sokat foglalkozni a gyermekemmel, és a nagytesó is a nyáriszünetét tölti, tehát ketten vagyunk vele. Ennek ellenére, egyre több helyen fekszik így, mostmár az udvaron és a napozóágyban is, eddig ugyanis a kintlétkor nem fordult elő., Amikor tévéznek a gyerekek, vagy kiviszem a konyhába, néhány másodperc után hasal. Egyszer csak eszébe jut valami, és elkezd mondjuk olvasni, majd fél perc múlva ismét hasal, és ez így megy addig, amíg nem tereljük el egy mozgásos tevékenységgel a figyelmét. Óhatatlan, hogy ne legyenek olyan időszakok, amikor az ember nem foglalkozik fizikailag is a gyermekével! Nincs veszekedés, vagy rossz légkör, leszámítva a kamaszodó gyermek noszogatását, de nem hagyhatok mindent rá, hátha akkor a Hugi nem hasal! Ön szerint kérjek egy EEG vizsgálatot, vagy mutassam meg pl. pszichológusnak? Mi lehet az elhúzódó jelenlét oka? Tudom, hogy az az édesanyák dolga, hogy a gyermekükkel foglalkozzanak, de nem tudok minden percben ingergazdag, mozgásos tevékenységet biztosítani, továbbá a házimunka ellátása is időigényes, vannak félórák, amikor jó lenne, ha el tudna lenni a kislányom. Tartok az őszi bölcsődébe kerüléstől is. Mi sem tudjuk megszokni ezt a testhelyzetet, de a vendégek, barátok előtt is kellemetlen. Hívjuk fel a figyelmét, tegyük bele mondjuk a kiságyába, vagy észrevétlenül zökkentsük ki? Esetleg hagyjuk, hogy magától lépjen tovább? Másfél éves gyermekem, dec. eleje óta TSMT-zik, 3 hete kezdett el járni. Okozhatta ez is? Várom segítő válaszát. Köszönettel.
Dr. Kerekes Éva válasza önkielégítés témában
Tisztelt Anyuka! Továbbra is ugyanaz a véleményem a mozgás okáról. Nem gondolom, hogy azért van, mert most kezdett el járni- másfél évesen még nem késő. Anyaként teljesen megértem, hogy nem tud egész nap a gyerekkel foglalkozni. Nem is kell, nem a foglalkozás hiánya okozza a jelenséget- az unalom mellett elsősorban az öröm, jóleső érzés miatt csinálja. Nem azért, mert nincs más öröme, hanem mert rájött, milyen gyorsan és egyszerűen okozhat örömet magának a hasalással. Pszichológiai kezelésre vinni még korai, viszont Önöknek elbeszélgetni egy gyerekpszichológussal, aki megfigyelné a jelenséget, szerintem nagyon hasznos lenne. hiszen szakember még nem látta - véleményt pedig csakis személyes vizsgálat után lehet mondani. Önmagában az EEG semmit nem ér, csak ha gyermekneurológussal is megvizsgáltatnák a gyereket, és ő szükségesnek látná., De én inkább a pszichológusra szavazok. a bölcsitől nem kell félni- őszintén el kell mondani a nevelőknek, láttak ők már ilyet, lehet, hogy tudnak segíteni. Nem, nem szabad a gyerekre rászólni- és jó lenne, ha Önök is lazán kezelnék a dolgot. A szorongásukat a kicsi megérzi, szenved tőle, és ez felerősíti benne a késztetést, hogy örömöt okozzon magának, mert ez oldja a feszültséget, mint nálunk, felnőtteknél is. Át fognak ezen lendülni - és ha lehet, kérjenek segítséget pszichológustól.
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.