Gyermekkori félelem
Üdvözlöm! A következő problémával keresem. Kisfiunk 1 hónapja rettenetesen fél a sötétben, sőt egyedül is, akár a házban, akár az udvaron. A lefekvés, alvás= altatás mára már egy tortúrává vált. Az okot nem tudjuk, hacsak nem egy filmre vezethető vissza, amit nagyon szeretett nézni. ez a Kobra 11 volt. Ez volt sokáig a kedvence, nem is volt vele eddig semmi baj. Nyáron elég keveset néztük, mivel sok szabadtéri programunk volt esténként. Ennek ellenére most mindig azt válaszolja, ha megkérdezem, miért fél, hogy attól fél, elrabolja valaki éjjel, amíg alszik, mint a filmben. Valószínű, hibáztunk, hogy engedtük nézni neki, de eddig semmi ilyen jel nem mutatkozott, hogy ennyire megzavarná, sőt most már régóta nem is nézzük, mint ahogy miondtam. Egyszerűen nem tudom, hogy javítsunk aproblémán. Előre is köszönöm segítségét
Szigeti Ildikó válasza film hatása témában
Kedves Kérdező! Jogos az aggodalma, kisfia félelmére, ha nem is azonnal, de mielőbb megoldást kell találni, máskülönben könnyen „generalizálódhat”, azaz átterjedhet másra, aminek következtében a gyerek előbb-utóbb mindentől és mindenkitől félni fog. Most a legfontosabb, hogy csillapítsák a kisfia félelmeit! Mivel nem sok esély van arra, hogy kiderül, mi volt az az alapélmény, ami miatt félőssé vált, ezért érdemes minden szóba jöhető, Önök által ismert okot alaposan átgondolni. Könnyen elképzelhető, hogy valóban az Ön által említett film volt a „főbűnös” annak ellenére, hogy régóta nem nézte a kisfia. Gyakran tapasztalható ugyanis, hogy önmagában látszólag nem vált ki félelmi reakciókat egy ijesztő film, vagy hallott történet, de egy-egy jelenet könnyen megragadhat a kicsi memóriájában. Ezek a kis emlék-darabkák önmagukban ártalmatlanok, ám a gyerekek fantáziája olykor elképesztő módon képes működni és a memória mélyéről előhívja ezeket, amelyek igen bizarr keveréket alkothatnak a fantázia szüleményeivel. Ezek a hatások együttes eredőjeként a gyerekek hirtelen, látszólag minden különösebb ok nélkül félőssé válnak. A legfontosabb, amit jelenleg tehetnek, az a kisfiú általános megnyugtatása, és az, hogy biztos lehessen abban, Önök ott vannak mellette, vigyáznak rá! Semmi esetre se szidják, és ne is gúnyolják a félelmei miatt, ne mondogassák neki, hogy „ő már nagyfiú és a nagyfiúk nem félnek semmitől”! Ez a jó szándékú „korholás” ugyanis csak olaj a tűzre. A gyerekben a meglévő félelmei mellé további szorongás társulhat a feletti bűntudata miatt, hogy ő nem képes „nagyfiú módjára bátor lenni”. Tanácsos esténként nyitva hagyni az ajtót, égve hagyni a kis villanyt és elmondani a gyereknek, hogy ha rosszat álmodik, vagy nem tud aludni, nyugodtan jöjjön be Önökhöz! Természetesen ne csak mondják, engedjék is, hogy ha éppen fél, ott legyen az Önök közelében. Ennek a biztos tudata hamar megnyugtatja majd! Érdemes mostanában csak vidám, jó hangulatú filmet nézni és játsszanak sokat, ezzel is oldva a feszültségét. Némi kis odafigyeléssel és tudatossággal ez az időszak hamar elmúlik, és kisfiúk ismét bátor „nagyfiú” lesz. Ettől függetlenül általánosságban azt javaslom, a későbbiekben vegyék komolyan a korhatárt jelző karikákat és ha mégis „becsúszik” egy-egy Kobra típusú film, azt együtt nézzék, és igyekezzenek megmagyarázni minden olyan jelenetet, ami esetleg nem érthető vagy félelmetes a kisfia számára. Mielőbbi nyugodt éjszakákat kívánva, Üdvözlettel.
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.