Problémás altatás

Kedves Doktor Úr/Doktornő! Egy számomra fontos problémával fordulok Önhöz. Kislányunk Márciusban lesz 3 éves, 1 éve bölcsödébe jár, amit látszólag elfogadott, és szeret. Családi életünk harmónikus, bár manapság dackorszakot élünk.  Van azonban egy problémánk, amit sehogy sem tudunk megoldani, és nagyon megnehezíti a mindennapjaimat. Biztos valamit rosszul csináltam az elején, de a lányom csak egyféleképpen tud elaludni: mellé kell feküdnöm, és akár 1 órát is „harcolni” azért, hogy elaludjon., Amikor vége a mesélésnek, lekapcsolom a villanyt, felkapcsoljuk a kis csillagokat (és kintről is megy hozzá fény, így nincs sötét), és ekkor kezdődik a harc. Nem akar az ágyban maradni, ha kijövök, teljesen kiakad, és apukája sem jó neki, csak én. Ha mellette fekszem, akkor meg játszani szeretne velem. Hétvégén már nem is próbáljuk nappal elaltatni, mert nincs értelme, így legalább este könnyebben elalszik, de ilyenkor is kell neki, hogy melléfeküdjek. A kérdéseim azok lennének, hogy milyen módszerrel lehetne erről leszoktatni, és rávezetni, hogy az alvás nem „büntetés”, hanem egy fontos része az életnek? Illetve, hogy lehetne arra rászoktatni, hogy rajtam kívül mást is elfogadjon az altatáshoz (pl. apa, mama stb.)? Ha nem vagyok otthon ezzel nincs probléma. Összegezve: , Hogyan tanítsuk meg egyedül elaludni? Előre is köszönöm válaszát és segítségében bízva üdvözlettel: N. Andrea

Szigeti Ildikó válasza elalvási problémák témában

Kedves Andrea! A levele végén megfogalmazott kérdésben ott rejlik maga a válasz is. Nevezetesen a kulcsszó: az „egyedül”. Úgy tűnik, a kislánya komolyabb lelki problémákkal nem küzd, vagyis az elalvási problémákat vélhetően az altatási szokások okozzák. Ezek nem elhibázott módszerek, hanem azok a rituálék, amelyek korábban beváltak, így természetes, hogy szokássá váltak. Ennek ellenére még nincs veszve semmi, a kislányát „utólag is” meg lehet tanítani egyedül elaludni, ám ehhez nagy türelem és következetesség szükséges. A legfontosabb, hogy olyan környezetben aludjon el a gyerek, amely nem változik az éjszaka folyamán, amikor esetleg felébred. Ha ugyanis nem talál valamit vagy valakit, ami vagy aki mellette volt elalváskor, a visszaalvás esélye szinte nullára csökken. Mivel a „valaki” állandóságát nem lehet garantálni, marad a „valami”, ami az állandóságot képes biztosítani a hosszúnak tűnő éjszakán át. Azt tanácsolom, hogy a kislány kedvenc plüss, vagy más (puha, meleg, fogható méretű) játékai közül válasszon egyet a gyerek, adjon (adjanak) neki nevet, és közben magyarázza el neki, hogy ezentúl „ő” vigyáz majd rá, amíg alszik. Ha az Ön személyéhez ragaszkodik, az is jó módszer, hogy felajánlja „éjszakai varázs kendőnek” a kendőjét, és azt adja oda neki. Ilyen esetekben érdemes olyan tárgyat adni neki, amely valahogy köthető Önhöz. Ha például egy plüss nyuszi az „éjjeli őr”, bevezetésként, néhány napig vonják be a közös játékba, vigyék magukkal a konyhába, a fürdőbe a nyuszit is, ezzel az egyszerű trükkel biztosítható lesz az a megnyugtató gondolat, hogy a nyuszi mindkettőjüknek fontos. A mesélés szerepe tekintetében megoszlik a pszichológusok véleménye. Én azt vallom, a mese igenis fontos, az önálló elalvásra nincs „romboló” hatással. Persze ijesztő, szomorú meséket kerülni kell elalvás előtt (vagyis a felolvasás előtt érdemes átolvasni)! A mesét együtt hallgassák az „éjjeli őrrel”! Tehát a tanácsom: fokozatosan vonja ki magát az elalvási ceremóniából, ne feküdjön mellé, közben pedig a kiválasztott éjjeli őrt vonják be a napközbeni tevékenységekbe, majd este, alváskor mondja meg a kislánynak, hogy mostantól „ő” marad itt, „ő” vigyáz rá. Talán nehéz lesz eleinte magára hagyni, meglehet, hogy némi pityergés kíséri az elalvást, de lassan, fokozatosan és tudatosan rá lehet szoktatni az egyedül alvásra. Fontos azonban, hogy biztosítsa a kislányát arról, hogy Ön/Önök ott vannak a szomszéd szobában, és bármikor bemehet, ha valami baj van. Elképzelhető, hogy eleinte élni fog a gyerek ezzel a lehetőséggel (erre nem árt készülni….), ne zárják be az ajtót, és maradjon a kicsi által megszokott fény is! Ha biztonságban érzi magát, néhány hét alatt csodás változásokat lehet elérni e téren! Mielőbbi nyugodt éjszakákat kívánva, Üdvözlettel.

Figyelem! A válasz nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot, diagnózist és terápiát.
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.
Megválaszolva: 2013. november 19.

Kérdések és válaszok: Csecsemőgondozás, gyermeknevelés

Elalvás előtti hírtelen légszomj és...
Tisztelt Doktornő / Doktor Úr visszatérő problémám az erős környezeti frontok időszakában, hogy, amikor próbálok elaludni, már az elalvás pillanatában...
Alvászavar izomrándulásokkal
Tisztelt Doktornő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy 2022., december elején volt egy hasmenéses vírus a családban, utána, december 20-án én elkaptam a...
Tanácstalan
Tisztel gyermekpszichológia! Üdvözlöm!, Mint aggódó édesanya fordulok önhöz! Van egy 2, 5 éves kisfiam aki egy életvidám kisfiú és teljesen egészséges! Viszont...
Választható védőoltás
Tisztelt Doktornő! 3 hónapos kislányomnak szeretném beadatni a Bexsero oltást. Mi ezzel az oltással kapcsolatban az Ön tapasztalata? Kell e aggódni...
Elhúzódó hőemelkedés lehetséges okai
Kedves Doktornő! Gyermekünk 4 hónapos., Mintegy 15 napja van makacs hőemelkedése, testhőmérséklete szinte folyamatosan 37,2-38 C fok között van (a lázadatok...
3 éves kis fiu
Kedves Doktornő, 3 éves kis fiam véreredményében az érték MONO% mellett 14.5 , mire utal ez? Látta háziorvos de nem mondod semmit .