Nehéz beszokás az oviba (gyermekpszichológus)

Az lenne a problémám, hogy lányom nem szeret oviba járni. Most májusban volt négy éves, az óvodát tavaly szeptemberben kezdtük. Az elején voltak sírós napok, de szépen lassan beszokott.
Február körül egy hét betegség után nehezen szokott vissza, ráadásul egy nap összevont csoport volt. Pár nappal ezelőtt árulta el, hogy a helyettes óvó néni azt mondta törölje le a krokodil könnyeket és mosakodjon meg hideg vízzel. Véleményem szerint ezt nagyon rossz néven vette. Azóta vannak rosszabb és jobb napok. Reggel sokszor sír, de az óvónők szerint, pár percig tart az egész és utána napközben nincs vele semmi gond (Sokszor, amikor délután megyek érte még maradni szeretne!). Nagyon ragaszkodó, lelkizős, érzékeny gyerek.
Nagy szerencse, hogy a barátnőjével járhat egy csoportba. Elmondása szerint szereti mind a két óvónőt, csak hiányzunk neki. Reggelente 7 és ½ 8 között és még néhány alkalommal, amikor kevés a gyerek összevont csoport van. Ilyenkor van, hogy más csoportban vannak és természetesen más óvónővel. Sajnos Ő ilyenkor is ment oviba és reggel általában mi vagyunk a másodikak, mert ½ 8-ra járok dolgozni. (A párom és a nagyi még korábbra jár.) Lányom mindig attól tart, hogy összevont csoport lesz. Nálunk nagyon fontos az őszinteség, soha nem csaptam be, mindig elmondom mire számíthat.
Előre félek a nyártól, mert az egy hónapot amíg zárva lesz az óvoda meg tudjuk oldani, de a többit, ami alatt összevont csoport lesz nem, sajnos mennie kell. Ennyi szabadságot még úgy sem tudunk kivenni, hogy édesanyám is segít, aki még szintén dolgozik.
Készítettem egy füzetet (állítólag Svéd országban bevált dolog), amibe fényképeket ragasztottam azokról akiket szeret, így aki hiányzik meg tudja “ölelni” és az alvókáját is viszi magával. Próbálom elmagyarázni neki, hogy dolgoznom kell, persze ezt érti, de nem tudja elfogadni.
Nem szeretnék óvodát váltani, mert nagyon szeretjük ezt az óvodát, és az óvónőket is. Úgy érzem én eltudom őt lelkileg engedi, mert bízom az óvónőiben, tudom, hogy jó helyen van.
, Amióta nem rajong az oviért, betegesebb lett, én úgy tudom az immunredszert befolyásolja a lelki állapot.

Két nappal ezelőtt azt találtam ki, hogy minden nap, amikor nem sír rajzolunk egy napocskát és öt napocska után kap valami apróságot (csatot, hajgumit stb.), de nem vagyok biztos benne, hogy ez jó ötlet.
Mivel tudnék segíteni, hogy örömmel mennyen oviba és ne szenvedjen a szülei hiányától?
Válaszát előre is köszönöm

WEBBeteg Szakértő válasza gyermeknevelés témában

Kedves anyuka, azt gondolom, hogy az, hogy a gyerek nem szeret összevont csoportba járni, megbeszélhető az óvónőkkel. Kérje a segítségüket. Nem kell jutalmazni azért, ha nem sír. Az legyen maga a jutalom, hogy ben sír... Azt érzem, önben van bűntudat, amiatt, hogy a gyerek korán megy, hogy a család dolgozni tudjon, hogy sír, hogy van egy dolog, amihez nehezebben alkalmazkodik. Ezt kellene magában elrendeznie, ezt a bűntudatot. Van? Mit tudna tenni, hogy ne legyen? Megteszi? Ha igen, akkor rendben. Ha nem, akkor mért nem? Ha meg arra van szükség, hogy a gyerek megszokja, hogy reggelente kis ideig máshol, mással van, adjon neki erre időt. Nem a füzet segít, az csak emlékezteti, hogy kik nincsenek vele...előző nap mindíg keressenek valamit, amit vihet, ami leköti, hogy elteljék az kis idő. Ebben legyen ötletes. A gyerek az ovban jól van, azt írja. Újságból otthon kitépett kis színes képecskék (jó sok és sokféle) beragasztgatása, ehhez képecskék folyamatos összegyűjtése különféle témákban, kis ragasztó, szép kis füzet beletéve kis táskácskába, hogy érezze, hogy ez az övé, és, hogy felkészült arra, hogy jól töltse el a reggelt, és mire beragasztgatja, már vége is az összevont csoportnak.., De ez csak egy ötlet a sok közül. Szerintem rendeződni fog a dolog, csak ne tegye rá akaratlanul is a saját szorongását, bűntudatát. Hagyjon időt és bízzon onmagában, a gyerekben és az óvónők segítőskészségében. Üdvözlettel.

Itt kérdezhet