Problémák az óvodában
Tisztelt Doktor Nő/ Úr! A kislányom 3, 5 éves! Szeptembertől járunk óvodába. Amíg nem, jártunk addig azért sírt mert járni szeretne, de aztán megváltozott minden. Az első nap csak néhány órát volt, én is ott voltam vele, semmi gond nem volt mondta menjek nyugodtan haza. Másnap reggel is mondta ne maradjak ott, boldogan mentünk. Délben viszont telefonáltak az óvodából, hogy menjek érte azonnal, mert nem tudnak vele mit kezdeni annyira sír., Amikor beléptem az óvodába a gyerek egyedül ült kint az öltözőben magából kikelve ordított, és ezután már nem akart menni óvodába. Az óvónők szerint semmi különös nem történt. Ezután 2 hónapig nem aludt ott, csak ebédig volt. Kb. november óta már ott alszik. Az óvónők szerint jól beilleszkedett, vannak barátai, viszont gyakran mondja, hogy fáj a hasa. Az óvónő azt mondta míg nincs igazolásom, hogy egészséges addig nem mehet óvodába. Elvittem orvoshoz mindent rendben találtak. Az óvónő szerint akkor lelki okai vannak a dolognak. A történethez az is hozzátartozik, hogy elváltam az édesapjától, ami nem volt teljesen zökkenőmentes, sajnos minden erőfeszítésem ellenére történtek a gyerek előtt is viták. Rendszeresen látogatja a gyereket kéthetente a hétvégét náluk tölti, semmi gond nincs a gyerek nem sír mikor megy, és akkor sem, amikor hazajön. Voltunk pszichológusnál, semmi különös nem, derült ki a gyerekről. AZ óvodában viszont állítólag játszás közben kiderültek dolgok, csak az a gond, hogy az óvónők nem osztották meg velem., Amikor a múlt héten egyik nap észrevettem, hogy bágyadtabb a gyerek hideg a keze fázik, rákérdeztem, hogy volt valami gond azt a választ kaptam, hogy semmi csak nehezen kelt fel. Másnap viszont már azt mondta az említett óvónő, hogy feszült ideges volt a gyerek az előző nap állandóan a wc -re kérezkedett! Nem igazán értem a helyzetet, itthon nem panaszkodik hasfájásra, az édesapjánál sincs gond (az apa elmondása alapján) én se veszek rajta észre semmi különöset, amikor hazajön. Nem tudom mi lenne a megoldás, mint írtam voltunk pszichológusnál semmi nem, derült ki? Mi tévő legyek, kihez vigyem el a gyereket? Próbálok beszélni az óvónőkkel, de a szemembe semmit nem mondanak, és félek, hogy utána a gyereken csattran az ostor! Válaszát előre is köszönöm! Egy aggódó Anyuka
Ujpál Zsófia válasza pszichés probléma témában
Kedves Aggódó Anyuka! Azt nem írta le, mi, derült ki a játék során, az nagyon fontos lehet. A gyerekek nehezen fogalmazzák meg az érzéseiket, de a játék során könnyedén kifejezik magukat. Ne bízza a dolgot az óvónőkre, játsszon Ön is vele sokat otthon, és ezekbe a kötetlen játékokba vigyen bele olyan elemeket (óvoda, család, alvás, hasfájás, egyedüllét, csoporttársak, barátok, stb.), amikkel kapcsolatban kérdése merült fel, kíváncsi volna, hogyan reagál a lánya, hogyan fűzi tovább a történetet. A játék továbbá nem csak abban tud segíteni, hogy rájöjjön, mi nyomja a kis lelkét, hanem a lányának is segít abban, hogy a felesleges belső lelki feszültségektől megszabaduljon, „kijátssza” magából. Erre a célra a bábozás, rajzolás is tökéletes. Lehetséges, hogy a volt férjével való viták viselték meg, de az is lehetséges, hogy az óvodában érte valamilyen kellemetlen élmény. Bepisilt, bekakilt? Olyasmit kellett megennie, amit nem szeretett volna? Most hírtelen ezeket jutottak eszembe, ehhez hasonló eseményekből akár egy is elég, bevésődik a kicsi lelkébe. Próbáljon ennek utánajárni a fentebb említett játékcentrikus technikákkal, Az óvónők segítségére ebben a kérdésben kevéssé számíthat, különösen, ha hozzájuk kapcsolódik a rossz élmény. Ha a helyzet nem javul, vagy esetleg csak romlik, érdemes személyesen felkeresni egy gyermekpszichológust, aki körültekintőbben jár el a kérdésben, és bár semmi különös nem, derül ki a gyerekről, de segíthet neki feldolgozni a rossz élményeket, amelyek a tünetek hátterében állnak. Amennyiben szükség van rá, abban is tudok segíteni, hogy megfelelő szakembert találjunk önöknek! Minden jót kívánok!
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.