Tüdődaganat műtét előtt - nem lesz műtét
Tisztelt Doktornő! Először is köszönöm 2019.12.29-én „tüdődaganat műtét előtt” témában írt gyors válaszát. Most ismét döntési helyzetben vagyunk… Az onko-team véleménye alapján édesanyám (77) tüdő daganata „Multilevel N2” miatt nem műthető, EBUS- TBNA javasolt, mintavétel céljából. Áttét egyik szervében sem található, csak a jobb tüdő és nyirokcsomói érintettek. A köhögésen kívül továbbra sincs más panasza. A kapott tájékoztatás szerint a PET-CT által S9-10 határán kimutatott 5,5x4 cm-es tumor nem érhető el, ezért csak a hörgők melletti megnagyobbodott nyirokcsomókból tudnak, mintát venni. -A nyirokcsomókból nyert sejtminta alapján egyértelműen elvégezhető a tüdőben található daganat szövettani besorolása, illetve kiválasztható a leginkább hatékony kezelés? -A rendelkezésre álló statisztika alapján, mennyire valószínű, hogy sikerül megfelelő, mennyiségű és minőségű, mintát kinyerni ezzel a módszerrel? -A várható kezelés nagy valószínűséggel kemoterápia lenne?, Mennyi az esélye a célzott terápia alkalmazásának? -Mennyi ideig tart egy ilyen beavatkozás? -Milyen rizikó faktorokkal kell számolni a, mintavétel során? Mi történik a szúrás helyén keletkező sebbel? Nincs vérzés? Nem képződhet vérrög? Nem terjedhetnek szét a daganatos sejtek a, mintavétel során? Stb. -Az így kinyert, minta alkalmas genetikai vizsgálatra is? o-Ha nem, akkor csak a daganatból kinyert szövetminta megfelelő erre a célra? o-Ha alkalmas, milyen genetikai vizsgálatokat végeznek el automatikusan -EGFR, KRAS stb. mutációk? Milyen vizsgálatokat célszerű/lehet elvégeztetni privát úton? Kihez lehet fordulni ilyen kéréssel? -Miért nem javasolta az onko-team a teljesen rizikómentes, vérből elvégezhető liqiud biopsziát az EBUS-TBNA helyett? A CT vizsgálat 2019.11.11-én volt, ahol a nyirokcsomókkal kapcsolatban ezt írták: ”A mediastinumban egy-egy nagyobb nyirokcsomó conglomeratum 25 és 38 mm.” A daganattal kapcsolatban: „Legnagyobb átmérőjében 50 mm-es, kifejezetten hullámos kontúrú lágyrész képlet.” A PET-CT vizsgálat 2019.12.04-én volt ahol ezt írták: ”A mediastinumban számos egymással conglomeratumot alkotó intenzíven halmozó nyirokcsomó 1-3 cm.” A daganattal kapcsolatban: ”Axiálisan 5,5x4 cm-es, széli halmozást mutató, centralisan – necrozisra utalóan – fotondeficiens, hypodens lágyrészképlet van (SUV max: 4,9), mely a dorsalis pleurával szélesen összefekszik.” A két vizsgálat azonos állapotot ír le, vagy történt változás –javulás/romlás –a két vizsgálat között eltelt időben? Köszönettel
Dr. Baki Márta válasza EBUS-TBNA témában
Tisztelt Levélíró! A Tüdőgyógyászati Szakmai Kollégium ajánlásában (2005-ben állítottak össze) foglaltak értelmében az EBUS jelentése: endobronchialis ultrahang (a hörgőbe vezetett ultrahangos vizsgáló eszköz), a TBNA jelentése: transbronchialis (hörgőn keresztüli) tűbiopszia végzése. Először ezt az eljárást 2003-ban írták le, majd 2013-ban a tüdődaganatok kivizsgálásában elsődleges beavatkozásnak ajánlották. A, mintavételi eszközt úgy képezték ki, hogy a hörgő falából nyert anyag nem érintkezik a kivétel során a környezettel: dupla falú a, mintavételi eszköz. Ennek során környéki terjedésre nem kell számítani. Az onko-team valószínűleg azért javasolta ezt az eljárást, mert így pontosabb és nagyobb, minta kerülhet feldolgozásra, mint, amit esetleg a liquid biopszia során nyernének., Amint az előző válaszomban is írtam, először azt kell eldönteni, hogy kis sejtes vagy nem kissejtes daganatról van szó. Amennyiben nem kis sejtes elváltozást észlelnek, akkor a további alcsoportoknak megfelelően végeznek vizsgálatokat, melynek alapján a későbbi terápia meghatározható. Ebben vannak un. immunhisztokémiai és ha szükséges genetikai vizsgálatok is. Nem valószínű, hogy a jelen helyzetben egyéb kiegészítő genetikai vizsgálatok is szükségessé válnának, de ezt a kezelő orvossal egyeztessék. Az EBUS-TBNA vizsgálat idejét nem lehet előre pontosan meghatározni, erre vonatkozóan a vizsgálatot végzők tudnak pontosabb felvilágosítást adni. Tekintettel, hogy a, mintavétel során a modern készülékekben kb. 2,2 mm-es a „munkacsatorna”, s a, mintavétel ennél kisebb lenne, ezért vérzésre nem nagyon kell számítani, ha előtte a véralvadási laboratóriumi vizsgálatok rendben voltak. A, mintavételt követően a beteg megfigyelése mindenképpen indokolt. Levelében még felveti, hogy a CT és a PET-CT nem pontosan ugyanazokat az értékeket írta le. A különbségek inkább a vizsgálatok más fajtája alapján magyarázhatók, s lényegében ugyanazt mutatták. Tisztelettel: dr. Baki Márta
