Kell-e sugarazás
A barátom édesanyjánál méhnyálkahártya megvastagodást állapítottak meg tavaly, decemberben, majd idén január elején a nyálkahártyát eltávolították és elküldték szövettanra. Rosszindulatú, grade (II) típusú elváltozást állapítottak meg, ami CT-vel és MRI-vel is igazolni látszott. A ct és az mri vizsgálat bármilyen áttéteket egyértelműen kizárt. Ezután február végén a grade (II) protokolnak megfelelő teljes méh, mindkét oldali petevezeték és petefészek valamint midket oldaloli kacsolódó nyirokcsomó láncot (oldalanként 6-6 darabot) eltávolították és elküldték szövettani vizslálatra. A vizsgálat eredménye szerint a rosszindulatú elváltozás csak a méhre terjed ki és nem is grage (II), hanem csak grade (I), nincs a méhfal áttörve, a petevezetékek, a petefészkek nem érintettek és mind a 6-6 kacsolódó nyirokcsomó tumormentes. A műtét 100%-os. A műtéti és a szövettani eredmények az onkoteam elé kerültek ahol a onkoradiológus surárkezelést javasolt. Nem értem, hogy miért kell ez, hiszen minden rosszidulatú daganatot amely csak a méhtestben volt eltávolítottak sőt még többet is, nem voltak és nem maradtak áttétek, akkor mit fognak sugarazni? Minden szakirodalom szerint még a valóban grade (II) -nél sem kekk sugarazás ha a kacsolódó nyirokcsomókat eltávolították és azok nem voltak érintettek. Csak akkor sugaraznak a beteg nem bírná a műtéti beavatkozást. A hölgynél viszont tökéletesen sikerült a műtét ráadásul nem is volt grade (II) az elváltozás és nincsenek éritett nyirokcsomók sem. Kérem az elküldött dokumentunok alapján kialakított szíves véleményüket, hogy valóban kell-e a sugárkezelés és ha igen akkor miért. Várom szíves válaszukt!
Dr. Baki Márta válasza méhtestrák témában
Tisztelt Levélíró! A levelében több részletet leírt, de minden adat nem szerepel, ami eldönti, hogy szükséges-e a műtét utáni sugárkezelés vagy sem. A grade nagyságok ismerete fontos adat, de nem elégséges. További eldöntendő kérdések: Első, hogy pontosan mi volt a szövettani eredmény. Második láttak-e a szövettani vizsgálat során úgynevezett ér- és/vagy nyirokérbetörést. Ez azt jelenti, hogy a kis erekben, nyirokerekben voltak-e daganatsejtek. Harmadik tisztázandó kérdés, hogy a daganat a méhizomzatába milyen mélyen terjedt. Negyedik kérdés: hány éves a beteg, van-e egyéb betegsége. Ötödik kérdés: szövettani vizsgálattal valóban csak a méh nyálkahártyája volt daganatos vagy ráterjedt esetleg a hüvelyre is. A fenti adatok ismeretében javasolhatja a sugárterápiás szakorvos, hogy csak hüvelyi úgynevezett „berakás” szükséges vagy külső sugárforrással végezzék a kezelést. A sugárterápia célterülete ilyenkor a műtét helye, esetleg kiegészítve az eltávolított nyirokcsomó területére is. A pontos célterület ismeretében ki lehet számolni, sugárfizikusok segítségével, hogy milyen terület mekkora sugármennyiséget kapjon. Tisztelettel: dr. Baki Márta
