Agydaganatok
Tisztelt Főorvosnő! Agydaganattal, illetve agyi cisztával kapcsolatban szeretnék Öntől kérdezni néhány dolgot. Az interneten több cikket is olvastam, amelyben az egyik orvos arról ír, hogy az agyi ciszta egyértelműen jóindulatú elváltozás; míg egy másik cikkben azt írják, hogy az agyban lévő cisztákat durva megközelítéssel fel lehet osztani jóindulatú, illetve rosszindulatú eltérésekre. Az agyban lévő ciszta körül is képződhet ödéma? Ha igen, akkor jóindulatú ciszta esetében is? Képalkotó eljárással (CT, MR) el lehet dönteni, hogy az agyban látott elváltozás ciszta-e, vagy agydaganat; illetve, hogy primer tumor-e vagy agyi áttét; valamint, hogy jóindulatú-e vagy rosszindulatú? Perifokális ödéma a jóindulatú ciszta, illetve a primer tumor vagy az agyi áttét, és a jóindulatú vagy a rosszindulatú daganat esetében egyaránt képződik/képződhet? Ha valakinek több, mint 20 éve már volt valamilyen daganatos megbetegedése, amelyből kemoterápia segítségével „kigyógyult”, gyógyszert sem szed rá, és a kontroll vizsgálatok (CT, MR, tumormarker) azóta is negatív eredményt mutatnak, akkor „törvényszerű”, hogy az agyban egy esetleges tumort mindenképpen agyi áttétnek minősítsenek, vagy a jóval korábbi daganatos előzményektől függetlenül lehet primer tumor is? Milyen egyéb módon szükséges vagy lehetséges megbizonyosodni arról, hogy mit mutatnak a felvételek? Előre is köszönöm szépen a válaszát! Tisztelettel:
Dr. Baki Márta válasza Agy daganat témában
Tisztelt Levélíró! A központi idegrendszeren belül elhelyezkedő daganatok jó-, rosszindulatú és átmeneti jellegű elváltozások lehetnek szövettani vizsgálat alapján. Olykor ciszta is képződhet belőlük, hogyha a daganat belső területe nem kap elég vérellátást, s így a károsodott sejtek elhalhatnak, s ciszta formájában jelenhetnek meg. Ilyenkor nagyon fontos, hogy a ciszta fala milyen rajzolatú, ennek alapján inkább a jóindulatú vagy rosszindulatú elváltozás tételezhető fel. Az MR vizsgálat lényeges támpontot ad a daganat jellegének a megítélésében. Amennyiben inkább jóindulatú eltérés feltételezhető, s klinikai tünetek sincsenek, akkor esetleg néhány hónap múlva meg lehet ismételni a képalkotó vizsgálatot, s ennek alapján dönteni a továbbiakról. A daganat elhelyezkedése miatt szükségessé válhat beavatkozás annak ellenére, hogy esetleg a képalkotó vizsgálatok nem utalnak rosszindulatú elváltozásra. Ugyanakkor, ha életfontos területen helyezkedik el, akkor mindenképpen indokolt a további kezelés, ha annak a feltételei fennállnak. Agyi áttétet leggyakrabban a bőr festékes daganata, a melanoma képez, de ezen kívül tüdő-, vese-, emlő és egyéb szervből kiinduló daganatok késői kiújulása lehet a koponyán belül. Külön kell értékelni a gyermekkori központi idegrendszer daganatait, s azok késői kiújulását és/vagy szövődményét. A koponyán belüli elváltozás pontos diagnózisához CT, MR vizsgálat mindenképpen szükséges. Esetleg PET-CT-vel, funkcionalis vizsgálatokkal ki lehet egészíteni a kivizsgálást. Tisztelettel: dr. Baki Márta
