Metasztatikus emlőrák
Párom édesanyjánál metasztatikus emlődaganatot diagnosztizáltak másfél éve. Bal emlőjét és hónalj nyirokcsomóját eltávolították. A műtét előtt többször kapott kemoterápiát, amit nagyon rosszul viselt. Fehérvérsejtszáma kritikusan lecsökkent. A kemoterápia hatására műthető méretűre csökkent a melldaganat mérete. A műtéttel egyidőben a tüdőn egy 1 cm átmérőjű daganatot diagnosztizáltak, melynek mérete mára 6 cm-re fejlődött. A CT vizsgálat nem mutat további áttéteket. Sajnos a további javasolt kemoterápiás kezelést visszautasította a beteg az előző rossz tapasztalatok miatt. A kérdésem, hogy a folyamat megállítható, visszafordítható-e még, amennyiben nem -, ami sajnos nagyon valószínű - meddig és milyen minőségben élhet így. Próbáljuk-e meggyőzni, rábeszélni a kemoterápiára vagy már az sem sokat segítene. Tünetei szerencsére még nincsenek, bár a napokban köhögni kezdett, amit megfázással indokol. Súlya nem csökkent, étvágya is normális. Normál, vékony testalkatú, káros szenvedélyektől mentes életet él. Javasolnak-e bármilyen egyéb, kezelést, étrend kiegészítőt, bármit, ami segíthet rajta. Érdekel továbbá, mely stádiuma ez a betegségnek és mi az, ami várható. Rosszabodni fog-e ez az állapot, mennyi időn belül, milyen stádiumai lesznek. Köszönöm válaszukat, tanácsaikat.
Dr. Nagykálnai Tamás válasza emlődaganat témában
A betegnek nem kellene olvasnia! A kedves kérdező avval kezdi a levelét, hogy "párom édesanyjánál metasztatikus emlődaganatot diagnosztizáltak másfél éve" Utána többször kérdezi, hogy milyen stádiumok jönnek. Öntsünk tiszta vizet a pohárba: Az áttétes emlőrák IV. stádium (azaz a leginkább előrehaladott). Nincs további stádium. Ha már ilyen volt másfél éve is, az további stádium-besorolást már nem igényel, ennél nincs rosszabb, mivel az már "ÁTTÉTES, IV. Stádiumba tartozó" volt akkor is, azaz gyógyíthatatlan. Ha sikerül - a kétségtelenül nagyon kellemetlen kemoterápiákkal - elhúzni egy kicsit az életét, már az is siker. A műtéttel egyidőben már volt egy tüdő-áttét. Felmerülhet a kérdés, hogy miért kellett akkor mégis a műtét? A kilátástalan helyzetben azért kellett mégis a műtét, hogy ne kelljen a betegnek egy kifekélyedett, bűzlő emlővel (mert kifekélyesedett volna) élnie az utolsó hónapjait-éveit. Sajnos nem írja a daganat szövettani sajátságait, ezért nem tudok többet mondani. Egyébként mindig felmerül bennem az a kérdés: mi a fenének várt a párja Mamája addig, amíg áttétes lett? Így jobb? Ha meg már kivárta azt, hogy gyógyíthatatlan legyen, akkor milyen ISTENI CSODÁKRA számít? Csodák sajnos nincsenek. Magam is sorbanállnék értük.
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.
