A nemi identitás zavara?
Kedves Szakértő! 7, 5 éves kisfiammal kapcsolatban szeretnék kérdezni Öntől. Az lenne a kérdésem, hogy a későbbi nemi identitásról adhat-e képet az, hogy néha azt mondja, hogy zavarja a fütyije, nem tetszik neki, inkább puncit szeretne. Azt is mondta már, hogy az osztályban tetszik neki egy kisfiú arca, és az, hogy olyan szépen nevet, szeretné, ha barátja lenne. Egyébként nem szereti túl fiús játékokat, de azért azt nem mondanám, hogy a lányos játékokhoz vonzódna. Lehet, hogy túlzott az aggodalmam, de szeretném, ha elmondaná Ön is a véleményét erről. Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Szigeti Ildikó válasza nemi identitás témában
Kedves Kérdező! Értem és megértem az aggodalmát, de gyorsan szeretném megnyugtatni, egyelőre nincs oka rá! A nemi identitás fejlődésének üteme és módja szinte gyermekenként más és más. Nem szabad és nem is lehet kőbe vésett korhatárokról beszélni. Nagyjából elmondható, hogy a nemi identitás kialakulásának "útkereső" szakasza a kiskamaszkorig, azaz akár 8-10 éves korig is eltarthat. A nemi identitás fejlődésének természetes velejárója a másik nem felfedezése, olykor a másik nemre való irigykedés ("neki miért van olyan, ami nekem nincs? "). Önmagában, hogy -, amint írja - a kisfiát "zavarja a fütyije", meg, hogy "nem tetszik neki", nem jelenti a nemi identitás eltévelygését. Ezeknek a megjegyzéseknek a hátterében számos ok állhat, a nemi identitás esetleges zavara az utolsók egyike a sorban. Elképzelhető, hogy az iskolai közös pisilések alkalmával egyik osztálytársa megjegyzést tett a kisfiára. A saját nemének "látszólagos" és remélhetőleg átmeneti elutasítása fakadhat ugyanakkor a férfi családtagok egyikével (például az édesapjával) való konfliktusból is. Az pedig, hogy egy másik kisfiút szimpatikusnak tart és szeretne vele barátkozni, messze nem jelenti azt, hogy szexuális értelemben vonzódik hozzá, egyszerűen csak elfogadhatóbbnak tartja, mint az esetleg durvább, fiúsabb többit. A nemi identitás normális fejlődésének szempontjából a legtöbb, amit a szülő tehet, hogy elfogadó, megértő és türelmes a gyermekével. A szexuális aberrációk, a másság, a felnőttkori párkapcsolati problémák melegágya ugyanis nem más, mint a gyermekkori "útkeresés" megzavarása tiltással, túlzott aggódással. Ha most türelmes és megengedő, a kisfia ezt később feltétlen bizalommal fogja meghálálni! Mindezek ellenére azt javaslom, hogy ha a kisfiánál további és a nemi identitás-zavarra utaló egyértelmű jeleket észlel kamaszkora körül, pszichológus segítségét kérje! Üdvözlettel.
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.
